Moïse Kisling lengyel származású festőművész volt, aki a 20. század első felében Párizs művészvilágának egyik meghatározó alakja volt. Stílusát nehéz behatárolni, mivel az évek alatt több irányzatot is kipróbált, de egyik mellett sem kötelezte el magát. Gazdag életművében nyomon követhető kísérletező kedve. Képei között találunk fauvista, expresszionista, kubista, konstruktivista és szürrealista alkotásokat is. A Párizsi Iskola külföldről származó tagjaként ő is beletanult a párizsi festészetbe, miközben a Lengyelországból származó hagyományaival nem szakított. Mestere volt annak, hogy összeegyeztesse saját népi hagyományait az európai festészet hagyományaival és a modern stílusokkal.
Korán otthonra lelt Párizsban
Moïse Kisling 1891 -ben született Krakkóban, de alig 19 évesen Párizsba költözött a krakkói képzőművészeti iskola tanárának, Józef Pankiewicz-nek tanácsára. Kiköltözése után nem sokkal a párizsi bohém művészvilág fontos alakjává vált, gazdag kapcsolatrendszerének köszönhetően a „Montparnasse hercegének” is becézték. A párizsi kávézókban ismerkedett meg Picassóval, Braque-val, Gris-szel, Derainnel. Eleinte egy műteremben dolgozott Kees van Dongennel, később saját stúdiót hozott létre. Barátja volt Marc Chagallnak, Chaim Soutine -nak és különösen mély barátság fűzte Amadeo Modiglianihoz.
Saját stílust teremtett
Az első világháború kitörésekor, 1914-ben jelentkezett a francia idegenlégióba, 1915-ben azonban olyan súlyosan megsebesült, hogy leszerelték. Ezután megkapta a francia állampolgárságot. Párizsba visszatérve folytathatta festői pályáját, ekkor festette le őt Modigliani. Ezt az arcképet ma a párizsi Musée d’Art Moderneas őrzi.
Modigliani hatása képein tetten érhető, Kisling portréfestményein is megjelennek melankolikus arcok, de ez nem nem volt tartós befolyás. Inkább folytatta a lengyel hagyományokat, a színes formák dinamizmusának ábrázolását, a sima arcú és álmodozó tekintetű aktok, portrék festését. Emberábrázolása nagyon jellegzetes, stilizált, kissé karikatúra szerű, de semmiképpen nem sértő módon. Modelljeit körüllengi egyfajta ábrándos varázs. Portréi valamelyest hasonlítanak egymásra, miközben nagyon jó arányérzékkel ragadja meg az adott modellre jellemző arcvonásokat. Kiki de Montparnasse is számtalan alkalommal volt modellje.
Boldog magánélete volt
Másik gakran szereplő modellje nem volt más, mit felesége Renée Kisling. Vele 1916-ban kötött házasságot, mely Kisling haláláig tartott. Két fiuk született, akik a Jean és Guy nevet kapták. Magánéletükről nem sok információ maradt fent, de úgy tartják Kisling nagyon jó férj és apa volt. Feleségével kölcsönösen tisztelték és szerették egymást, szeretetben, bizalomban és egyetértésben élték életüket. Ez a kiegyensúlyozott magánélet viszonylag ritkaságszámba megy a 20. századi, világháborúktól traumatizált művészek körében. Talán ez a tény is teszi olyan megnyugtatóvá, az emberi szépséget ünneplővé műveit.
Kisling kedvelt témái a portrékon, aktokon túl a csendéletek és tájképek voltak. Csendéletei magas technikai tudásról adnak tanúbizonyságot, mesterien bánt a színekkel és a kompozícióval.Pop Sok időt töltött Provance-ban, itt számos képen igyekezett megörökíteni ezt a varázslatos tájat.
Rövid kitérő Amerikában
A második világháború azonban az ő életébe is beleszólt. 1940-ben ismét jelentkezett a francia hadseregbe, aztán zsidó származása miatt üldözte a Gestapo. Menekülnie kellett, Spanyolországon és Portugálián keresztül jutott el az USA-ba. A második világháború alatt New York-ban lelt otthonra, ahol folytatta az alkotást. Amerikában is elismerték érdemeit, a New Yorkban és Washingtonban is volt kiállítása. Érdekesség, hogy a Kisling család szomszédja Aldous Huxley író, filozófus volt Kaliforniában.
A háború végén, 1946-ben tért vissza szeretett választott hazájába, Franciaországba. Provence-ban töltötte a legtöbb idejét, itt festett haláláig. 1953-ban, 62 évesen ért véget élete, halála előtt 10 napig gyomorbántalmak gyötörték.
Munkái számos múzeum gyűjteményét gazdagítják, megtalálhatók képei a Harvardi Művészeti Múzeumban, a British Múzeumban, a Metropolitan Museum of Art-ban, a Tokyoi Fiju Art Museumban, és Genfben is. Halála után egy francia városban Sanary-sur-Merben róla nevezték el a főutcát.
Amennyiben te is szeretnéd kipróbálni magad a vászon mögött, de nem tudod hogyan kezdj hozzá, bátran kérd segítségünket! Válogass helyszíni élményfestő alkalmaink, vagy otthoni élményfestő szettjeink között és tapasztald meg az alkotás nyújtotta örömöt!
főoldal
események
kosár
menü