A 3D festészet a gyakorlatban

3D festészet

Amikor azt olvassuk vagy halljuk, hogy a festészet is lehet 3D, akkor elsőre lehet, hogy valami virtuális valóságban végzett alkotó tevékenység jut eszünkbe, amit az emberek a jövőben fognak végezni, speciális szemüvegben. Biztosan van ilyen kezdeményezés is, de amiről ebben a bejegyzésben szó lesz, az egy kicsit nagyobb hagyományokkal rendelkező technika, mint a 21. század futurisztikus elképzelései.

Valójában a 3D festészet évszázadok óta létező dolog, ráadásul nem is egyféle technika létezik, amelyek a segítségével elérhetjük, hogy a kétdimenziós vászonból a festményünk bizonyos részei kiemelkedjenek és az alkalmazott színekkel, valamint a felhasznált anyagokkal elérjék azt, hogy a képet valóságosan is három dimenzióba tudjuk helyezni.

 

A modellpasztás technika

A technika lényege az, hogy nem festékrétegeket visz fel vastagon a vászonra, hanem struktúrpasztával (más néven modellpasztával) dolgozza ki a kép kiemelkedő részeit.

A struktúrpaszta egy olyan sűrű állagú, apró szemcsés és általában fehér színű massza, aminek a segítségével a kétdimenziós festővásznon tudunk kialakítani térből kiemelkedő területeket, struktúrákat. Az anyag szilárdulás után festhető bármilyen festékkel.

Virágszirmok vagy tengeri hullámok kiemelésére nagyszerűen alkalmazható, de akár absztrakt képek még érdekesebbé tételére is remekül használható.

 

A festőkéses technika

Ennél a technikánál a festék felvitelét a vászonra nem ecsettel, hanem ún. festőkéssel végzik. A festőkés a modern kori festészetben előszeretettel használt eszköz, ami lényegében olyan, mint egy  egy spatula. Többféle méretben és formában is lehet kapni a nagyobb művészkellék boltokban. A festőkéses technikával készült képek vibrálóan mozgalmasak és a foltszerűen felvitt festék miatt messzebbről nézve érvényesül jól a látványuk. A festésnek ezt a fajtáját folttechnikának is nevezik.

A technika lényege, hogy egy képet úgy alkotnak meg, hogy nem készítenek pontos ecsetvonásokat, hiszen nem is ecsettel dolgoznak, hanem a foltok különböző színeinek variálásával érzékeltetik a képen elhelyezett alakokat, a tájat és a fényeket. Napjainkban ezen technika alkalmazásának jeles képviselője az orosz-izraeli származású Leonid Afremov, akinek több képét is megtalálod a KreatívLiget Stúdióban elkészíthető festmények között.

A korábbi festészeti korszakokban a festőkéses folttechnika legnevesebb képviselői kétséget kizáróan az impresszionista és posztimpresszionista időkből kerültek ki. Claude Monet, Édouard Manet, Pierre-Auguste Renoir, Paul Cézanne és Alfred Sisley képei között is találhatunk bőven inspirációt, ha a festőkéses technikát szeretnénk tanulmányozni.

 

Az impasto festőtechnika

Ez egy olyan festészeti eljárás, amely a vászonra felvitt festék minél sűrűbb állagú alkalmazásán alapul. Az alkalmazott festék lehet olaj, de lehet akár akrilfesték is.

Az technika fő jellemzője, hogy az így készült képek erős textúrájúak, szó szerint jól láthatóvá vállnak az ecsetvonások. A felvitt festéket gyakran az egész vászon felületén nagyon vastagon alkalmazzák egészen a festési folyamat kezdetétől a végéig.

Az olajfesték azért nagyon jól használható anyag az impasto technikához, mert vastagon felvihető, kellően sűrű és lassan szárad. Az impresszionisták általában úgy hozták létre a műveiket, hogy nagy mennyiségű festéket helyeztek az ecsetre, és rövid, egyirányú ecsetvonások sorozatával festették meg az egész képet. A sűrű festékanyagot csak erős, a szokásosnál merevebb és strapabíróbb eszközökkel lehet a vászonra fölhordani. Az ecsetek közül a merevebb szőrű, sertésszőrből készült, ún. sörte ecsetek alkalmasak leginkább ehhez a technikához.

A technika lehetővé teszi a festő számára, hogy jobban ellenőrizze munka közben a fény hatását, a textúrák és a háromdimenziós hatása segíti az impresszionisták által használt kifejezésmódot, amelyben a fény hatása erősen hangsúlyos a festményeken, főleg a tájábrázolásoknál. A rövid ecsetvonásokkal vastagon felhordott erőteljes színek a festmény tárgyának a lényegét ragadják meg és nem vesznek el a részletekben, mivel a technika ezt nem is teszi lehetővé.

Ezt a festőtechnikát a történelem legnagyobb művészei már az impresszionisták kora előtt is előszeretettel alkalmazták. A Rembrandt van Rijn holland festőnek tulajdonított híres Aranysisakos férfi című festmény az impasto festőtechnika alkalmazásának egyik legszebb történelmi példája, ami ugyan nem biztos, hogy a nagy mester keze munkája, de biztosan az 1600-as években készült.

A 19. század végén pedig Vincent Van Gogh az impasto festőtechnika alkalmazóinak egyik leghíresebb képviselője. Van Gogh festői pályafutásának (és életének) utolsó éveiben nagyon markáns, erőteljes festési technikát használt. Egyes képein teljesen olyan, mintha a vastagon felhordott sűrű festékrétegekbe direkt árkokat vájt volna a merev szőrű sörteecsettel. Az alkalmazott technika lehetővé tette a számára, hogy a – napjainkban már az ő nevével fémjelzett – markáns, rovátka szerű felületek létrejöjjenek a vásznon, ezzel érzékeltetve a harmadik dimenziót és egyfajta sajátos térbeliséget adva a képeknek.

A KreatívLiget Élményfestő stúdióban több Vincent van Gogh kép közül is választhatsz, köztük van a Csillagos éj (vagy másképpen Csillagos égbolt) című kép is, amelynek eredetije az impasto festési technikával készült és a művész a halálát megelőző évben, 1889-ben festette.

Gyere el hozzánk egy élményfestésre és éld át az alkotás semmihez sem hasonlítható érzését Te is!

Blog

A mandalák típusai, mintái, színei és jelentésük

Mi a mandala? A mandala egy spirituális szimbólum az ázsiai művészetben és a különböző keleti kultúrák népszerű, meditációval is kapcsolatos eleme. A hindu és buddhista kultúrákban a mandalák a világegyetem ábrázolásaként jelennek meg és a megvilágosodás útjára lépéshez szolgálnak egyfajta vezetőként. A mandala szó eredetileg a szanszkrit nyelvből származik, jelentése kör, körszelet, korong vagy ív. A szanszkrit az egyik legősibb indoeurópai nyelv, az egyik köznyelvi változatából származnak a mai észak-indiai ún. indoárja nyelvek. Az ókori India és a hindu vallás máig használt, szoros szabályok közé szorított, de választékos és művészi igényű liturgikus nyelve. A szanszkrit nyelv tudományos használatú és költői nyelvként hasonló szerepet tölt be az indiai kultúrában, mint a latin és az ógörög az európai kultúrában. Egy mandala sokkal több, mint egy egyszerű geometriai alakzatokból felépített dekoráció a falon. A buddhista és a hindu kultúrában olyan szimbolikus jelentéssel bír, amelynek meghatározó szerepe van egy hívő ember számára. A mandalák a hitük szerint a világegyetem különböző aspektusait képviselik. Kínában, Japánban és Tibetben a meditációhoz és az imádsághoz mandalákat használnak, az elhelyezett szimbólumok segítségét igénybe véve. A hinduizmusban és a buddhizmusban az a hitbéli meggyőződése az embereknek, hogy a mandala képes rá, hogy végig vezesse a hívőket az univerzum átváltozásának folyamatán.

Olvass tovább »

Festészeti stílusok, irányzatok – 1. rész

A festészet fogalma A képzőművészet azon ágát, amelyben egy sík hordozófelületre visznek fel különböző anyagokat (ilyen anyag az olajfesték, a tempera, a gouache, az akvarell, de akár ide sorolható a tűzzománc, a mozaik, az üvegfesték és az olyan anyagok, mint a fonal vagy a textil) festészetnek vagy festőművészetnek nevezzük. A festmények típusai Megkülönböztetünk figuratív (ábrázoló) és nonfiguratív (nem ábrázoló) festményeket. A figuratív festészet különböző műfajokra osztható az ábrázolás tárgya alapján, lehet arckép (portré), csendélet, tájkép és életkép. A festészet rövid története Az őskorban elsősorban azért készített az ősember a barlang falára képeket, hogy jelentős eseményeket örökítsen meg vagy hogy a jövőbeni történések számára kedvező végkifejletet készítsen elő afféle képes imát a falra vetve. Az ókorban sokféle téma került a falakra, a padlóra és a plafonra freskók és mozaikok formájában. Az abban az időben elkészült alkotások megmutatták az emberek életét és vágyait, az isteneket és a követett vallás témáit. Kevés olyan volt ezek között, ami tabu lett volna és ezért nem kerülhetett be az ábrázolt dolgok közé. Olyan viszont többször is előfordult, hogy valami vagy valaki utólag vált „nem kívánatossá” és ezen okból megpróbálták utólag eltűntetni minden nyomát, hogy egyáltalán létezett, még a műalkotások szintjén is. A középkorban előtérbe kerültek a

Olvass tovább »

Híres női festők – Mary Cassatt

Mai cikkünkben ismét egy amerikai festőt és grafikust, ezúttal az imresszionista Mary Stevenson Cassatt-et mutatjuk be. Alkotásain legtöbbször a nők kaptak szerepet, különös érzékenységgel ábrázolta az anya-gyermek közötti meghitt kapcsolatot.   Mary, a világlátott gyermek 1844-ben született Pennsylvaniaban. Apja, Robert Simpson Cassatt jómódú bróker volt, édesanyja, Katherine Kelso Johnston pedig bankár családból származott. Hét gyermek született a családban, azonban abból kettő még csecsemőként elhunyt. A gazdag szülők kitűnő oktatásban részesítették gyermekeiket, és úgy gondolták, hogy az oktatás fontos része a világ megismerése. A család öt évet töltött Európában. Ezalatt az idő alatt megfordultak Londonban, Berlinben és Párizsban is. Mary művészeti nevelése is Európában kezdődött, a zenéléssel és a rajzolással is itt kezdett ismerkedni, emellett megtanult franciául és németül.   Mary Cassatt tanulmányai 15 éves volt, mikor hazatértek Amerikába, és bár szülei nem örültek neki, ő beiratkozott a Pennsylvaniai Képzőművészeti Akadémiára. Tanulmányait az amerikai polgárháború évei alatt sem szakította meg, pedig nem volt elégedett az ottani oktatással. A diákok mindössze 20 %-a volt nő és férfi társaikhoz képest több hátrányos megkülönböztetés is érte őket. A nők nem rajzolhattak akkoriban például élő modellről. Cassatt megelégelve a helyzetet végül félbeszakította tanulmányait és diploma nélkül távozott az iskolából. Nagy nehezen rábeszélte családját, hogy térjenek

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü