A 8 leghíresebb virágos festmény

Híres virágos festmény

Virágokat festeni és rajzolni egészen hamar „megtanulunk”. Kisgyermekként az egyik első olyan motívum, amelyet szerepeltetni tudunk a saját műveinken. A népi művészeti ágaknál is sokféle módon előfordulnak a virágok, legyen az akár díszítőfestés egy tárgyon, egy hímzés a ruházaton vagy valamilyen lakástextilen.

A virágok sokfélesége a természetben lenyűgöző. Mint látvány és mint ihletadó vagy „alapanyag” a legszebb festményekhez. Minden kornak és stílusnak megvoltak a maga virágcsendéletei vagy más olyan alkotásai, amelyeken valamilyen formában megjelennek a virágok. Ezek közül a nagyszerű művek közül választottunk ki most 8-at, amelyek talán a leghíresebbek, de mindenképp egytől egyig kiemelt figyelemre méltóak.

 

1. Claude Monet – Vízililiomok (Tavirózsák)

Tulajdonképpen nem is egy képről van szó, hanem egy teljes sorozatról, amelyek Monet leghíresebb képei közé tartoznak. Összesen mintegy 250 festményt készített erről a csodás témáról.

Kevesen tudják, hogy Monet szenvedélyes kertész volt és amikor a sikeres festményeladások lehetővé tették a számára anyagilag, vásárolt egy telket, amin egy tó is volt, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy gyönyörű kertet varázsoljon belőle. Ez a tó és kert lett később festményeinek fő témája is. Élete utolsó 30 évében a saját kertje lett a fő művészi témája, itt festette a vízililiomokról szóló sorozatát is.

Monet tavirózsás festményei megtalálhatók a világ legtöbb híres múzeumában, így többek között a párizsi Marmottan Monet múzeumban, a New York-i Metropolitan-ben, a chicagói Art Institute of Chicago-ban, a Saint Louis Art Museum-ban, a Carnegie Museum of Art-ban, vagy a Portland Art Museum-ban.

 

2. Vincent van Gogh – Napraforgók

Az önarcképei mellett talán a napraforgós festmények azok, amelyet a legtöbben ismernek, bár azt talán kevesen tudják, hogy összesen hét képet festett van Gogh ezekről a különleges hangulatú virágokról. A festmények sikerét jól mutatja, hogy számtalan hamisítvány és másolat készült róluk, az eredeti alkotások pedig rekordárakat értek el a különböző művészeti aukciókon.

 

3. Vincent van Gogh – Mandulavirágzás (Virágzó mandulafa)

Ez a festmény Vincent van Gogh életművének talán legfontosabb alkotása. Az képet 1890-ben, Saint Remy-ben festette, abban az időben, amikor öccsének fia született, akinek ő lett a keresztapja, és akinek ajándékul szánta a festményt. A súlyosan beteg festő életének utolsó tavaszán alkotta ezt a végtelenül energikus és mégis annyi törékeny szépséget és mulandó értéket bemutató festményt.

Drámai az ellentét a vastagon felhordott olajfesték textúrája és az ábrázolt virágbimbók, apró levelek finomsága között. A kép kivágása és az ábrázolt fa síkszerű megjelenése miatt ezt a képet van Gogh japán művészet által leginkább inspirált festményének tartják, amelyen a legtisztábban megmutatkozik a japán fametszetek hatása. Ez a kép egy tökéletes példája a japán művészet értékeinek az európai festészetbe történő átszűrésére.

 

4. Szinyei Merse Pál – Pipacsos mező

Szinyei 1895-ben kezdett pipacsos tájképeket festeni, amelyekkel tulajdonképpen az ifjú korában már elkezdett színtanulmányokat folytathatta. A francia impresszionisták közül főként Monetnek tűnt fel az, ami a magyar festőnek is, hogy az élénk színű pipacsok és a mezők piros-zöld kontrasztja fantasztikus vibrálást eredményez élőben megtekintve és egy festményen is. Az 1902-ben Jernyén, a családi birtokon festett pipacsos kép a legkiforrottabb az összes változat közül és ez a festmény adja vissza legmeggyőzőbben a magyar táj nyári látványát.

 

5. Rippl-Rónai József – Cyniák fehér vázában

Ez a kép azért került be a leghíresebb virágos festmények közé, mert 2018-ban a Virág Judit Galéria karácsonyi aukcióján ez volt a legdrágábban eladott kép. A licit már eleve magasról, 90 millió forintról indult, majd végül 170 millió forintért kelt el Rippl-Rónai életének egyik főműve. Az 1910 körül készült festmény színeinek intenzitását és hatását olyan francia nagymesterek műveihez hasonlítják, mint Henri Matisse vagy André Derain.

 

6. Paul Gauguin – Virágcsokor

Gauguin-t elsősorban a tahiti nőkről festett képei miatt ismerik sokan és talán kevesebben tudják, hogy az egzotikus témákat megelőzően meglehetősen kommersznek mondható virágcsendéleteket is festett.

Merész kísérletezései a színekkel végül oda vezettek, hogy kialakult egy teljesen egyéni stílusú festészet, ami csak őt jellemzi. Nem csak festményeket, hanem fametszeteket is készített.

 

7. Jan Brueghel – Virágok favázában

Virágos Brueghelként is emlegetik a flamand származású festőt, az aprólékosan kidolgozott virágcsendéletei miatt, amelyek korának egyik legkedveltebb művészévé avatták őt.

Édesapja és fia is festőként dolgozott, ők így hárman alapozták meg a Brueghel család hírnevét a festőművészet területén.

 

8. Alfons Mucha – teljes életmű

Mucha teljes életművét a híres virágos festmények közé sorolhatjuk, olyan bámulatosan kifejező a művészete, amely leginkább a szecesszióra jellemző stilizált növényi motívumokkal, kígyózó indákkal, buja és szépséges nőalakokkal éri el a nézőre gyakorolt hatást.

 

Keresd a számodra kedves színvilágú virágos festményeket a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatában, az Események menüpontban.

Blog

Festők fordulatos élete – Amadeo Modigliani

A híres festők életét bemutató sorozatunknak több olyan eleme is volt már, amelyben nem éppen vidám életútról és végkifejletről írtunk. Sok olyan művésze volt az egyetemes művészettörténetnek, akik nem vetették meg a káros szenvedélyeket és a veszélyes életet, illetve jó néhányan szenvedtek valamilyen pszichés problémától is. Ez utóbbi erőteljes lenyomatot hagyott aztán az egész életükön is, nem kímélve azokat az embereket sem, akik hosszabb vagy rövidebb ideig társul szegődtek egy ilyen – saját korában nem eléggé értékelt – művésznek. Érdekes kérdés, hogy egy művész életpályájához mennyit tesz hozzá vagy mennyit vesz el belőle, hogy ő maga milyen ember. Modigliani esetében sajnos az látszik, hogy hiába a tehetség, a siker és a fokozatosan elért ismertség, ezekkel jól kell tudni együtt élni, a megkeresett javakra pedig tudni kell vigyázni, különben elveszhetnek.   Modigliani élete Amadeo Modigliani 1884. július 12-én született Livornóban. Kereskedő édesapja korán tönkrement, francia származású édesanyja azonban fontos szerepet játszott abban, hogy fia művész pályára került. 1898-ban kezdte meg művészeti tanulmányait, 1902-ben Firenzébe utazott és beiratkozott a Szabad Akt Iskolába. 1903-ban már Velencében élt, ahol tanulmányozhatta a reneszánsz művészetet és találkozott Umberto Boccionival és Ardengo Sofficivel, a futurizmus vezéralakjaival. 1906-ban Párizsba költözött, és a párizsi iskolához csatlakozott. Modigliani ekkor kezdte

Olvass tovább »

Híres női festők – Nákó Kálmánné Gyertyánffy Berta

A 19. századi Magyarország egyik legműveltebb és legnépszerűbb hölgyeként tartják számon ezt a több területen igen tehetséges nőt. Bobdai Gyertyánffy Bertának igen kalandos élete volt, a zongorázásban és festészetben egyaránt kiemelkedő művésznő esküvőjén egy legenda szerint a papot pisztollyal kellett kényszeríteni arra, hogy az ifjú párt összeadja.   Rajzolás és a szerelem Berta az örmény származású, Erdélyben tevékenykedő nemes bobdai Gyertyánffy családba született 1819-ben. A Sankt Pölten-i Angolkisasszonyok zárdájában tanult rajzolni. Első mestere egy német festő, Friedrich Baudri volt, aki Magyarország kastélyait bejárva ajánlotta fel rajztanítói szolgálatait a nemes családoknak. A tizenkilenc éves Bertát is ő vezette be a festés és rajzolás világába. Azonban a közös munka során a mester és a tanítvány egymásba szeretett, amit Berta apja nem nézett jó szemmel, így Baudrinak el kellett hagynia a Gyertyánffyak kastélyát.   A boldog házassághoz pisztoly is kellett Szerelmi csalódása után két évvel, 1842-ben ismerkedett meg egy bálon gróf Nákó Kálmán politikussal. Az ismeretségből románc szövődött, amelyet aztán frigy koronázott meg 1842 nyarán. Leendő apósa és anyósa nem támogatta a házasságot, mert a Gyertyánffy család nem rendelkezett főnemesi ranggal. Nákó Kálmánt (a leendő férjet) viszont nem abból a fából faragták, hogy ez bármiben megakadályozza. Úgy tartja a legenda, hogy a gróf

Olvass tovább »

Élményfestés – Szitakötő

A szitakötők igazán különleges lények, és nem csak áttetsző, lebegő szépségük teszi őket azzá. Körülbelül 300 millió évvel ezelőtt már jelen voltak a Földön, valószínűleg ők voltak a bolygó első rovarfaja. Eszerint elég hosszú idejük volt rá, hogy tökéletesítsék a repülést, a vadászati módszereiket és a megjelenésüket, már-már művészi szintre emelve azt. 2018-ban egy internetes szavazáson az év rovara címet is elnyerte.   A szitakötő különleges képességei A szitakötők félelmetes vadászok, légi csapdákkal ejtik el a zsákmányukat, miközben bemérik pontosan az áldozatot, kiszámítják sebességét és röppályáját, és ahhoz igazítják saját repülésüket. Olyan ügyesen teszik mindezt, hogy a vadászat 95%-ban sikert hoz a számukra. Egy amerikai kutatócsoport megállapította, hogy egy 16 idegből álló bonyolult hálórendszer szövi át a szitakötő agyát, és köti össze a mellkasában lévő motoros repülési idegpályával. A neuronhálózata segítségével a szitakötő képes nyomon követni a mozgó célt, kiszámítani annak röppályáját, valamint a sajátjáét, hogy elfoghassa a zsákmányt. Az állatvilágban kevés olyan faj található, amely úgy képes a repülésre, mint a szitakötő. Két pár szárnya van, és képes ezeket a torhoz kapcsolódó izmaival egymástól függetlenül működtetni. Ez lehetővé teszi számára, hogy megváltoztassa az egyes szárnyak szögét, ezzel azok nagyon mozgékonyak lesznek a levegőben. A szárnyak rendkívül bonyolult módon kapcsolódnak a

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü