A kerékpár egy igazán kézenfekvő és könnyen „feltalálható” eszköznek mondható, nem véletlen például, hogy az első kerékpárhoz hasonló szerkezet papírra vetésével már Leonardo da Vincit emlegették. A valóságban az első működőképes kerékpár-szerűség feltalálása Karl von Drais von Sauerbronn báró nevéhez fűződik. Az ő általa megalkotott és használt futógép már 1817-ben létezett. Bár furcsa módon a hajtást a lábbal előre lökdösés jelentette, a kormányozhatóság megjelenése már irányítási lehetőséget jelentett a használók számára. Az akkoriban kitalált kezdetleges szerkezet azóta jelenős fejlődésen ment keresztül.
A pedál megalkotása
Kirkpatrick Macmillan skót kovácsmester Dumfriesshire-ben, a műhelyében készítette el a világ első, taposókkal felszerelt, gyorsabb haladásra alkalmas gépét, így megvalósul a napjainkban is ismert pedálhajtás. Az első kereket úgy forgatják a rudak, mint a gőzmozdony esetében. A kovácsmester az eszköz használata közben egyben a világtörténelem első kerékpáros bírságát is begyűjtötte a rendőröktől, amikor Glasgowban sajnálatos módon elütött egy gyermeket, amely eset annak is volt köszönhető, hogy a felnifék feltalálása még kicsit később fog bekövetkezni, így a lassítás módjai is igen korlátozottak voltak.
A velocipéd megjelenése
Franciaországban, 1861-ben Pierre Michaux kidolgozta az első olyan járgányt, amelynél a pedál általi hajtás közvetlenül valósult meg, majd ezt a kétkerekűt velocipédként kezdte népszerűsíteni. Az új, érdekes és kicsit mókás szerkezet pillanatok alatt elterjedt és népszerűvé vált az emberek között.
Fokozatosan a felsőbb társadalmi osztályok játékszerévé vált az eszköz. A lovaglás és a vadászat mellett a – még közel egyforma méretű első és hátsó kerékkel rendelkező – velocipéd biztosította a testmozgás iránt felmerülő igényeket. A virágzó üzletnek és a gyártásnak a poroszok elleni háború vetett véget. A később elterjedt, sokak által ismert jóval nagyobb és nem egyforma méretű kerékkel rendelkező velocipéd már az angol kerékpáripar előretörését mutatta. Az 1870-es években Coventry városát az anyagi csődtől mentette meg a velocipéd. Az összeomló selyemipar helyett a kerékpárok gyártása adott munkalehetőséget a dolgozóknak.
Nagyobb kerék – nagyobb sebesség
A kerékpár technikai tökéletesítésére egyedül Nagy-Britanniában több mint 100 különböző szabadalmat nyújtottak be. James Starley, az egyéb találmányairól is méltán híres gépészeti zseni, rájött, hogy minél nagyobb egy kerék a hozzá tartozó fordulatszámmal, annál nagyobb sebességet lehet vele elérni. A nagy kerék az akkoriban lépten-nyomon előforduló gödrös-kátyús utakon is kényelmesebbé tette az utazást. A hátránya azonban az volt, hogy a nagy kereket nehézkes volt fékezni, a magasban ülő ember pedig könnyen eleshetett vele. Mindezek ellenére a 19. század végén már több ezer tehetős polgár használta a velocipédet sportolásra, túrázásra és közlekedésre. A kerékpár széles körű elterjedése viszont még váratott magára ebben az időszakban, mivel a technikai hiányosságok mellett az alsóbb, több embert képviselő társadalmi osztályok fizetőképes kereslete és a kerékpározásra fordítható szabadideje is hiányzott.
A biztonsági kerékpár
John Kemp Starley készítette el a világ első ún. biztonsági kerékpárját. Ő a nagyméretű első kerékkel szemben lánccal hajtott, nagyjából 76 cm átmérőjű hátsó kereket alkalmazott, mindkét kereket lassítani képes fékekkel. Az áttétel tetszőlegesen állítható volt, és nem függött a kerékmérettől.
Arra, hogy ne rázza ki a kerékpáros lelkét az út John Boyd Dunlop találmánya nyújtott megoldást. A pneumatikus, felfújható tömlő is megjelent, mint lehetőség. Edouard Michelin pedig ezt „öltöztette” védőruhába, azaz abroncsba, kialakítva ezzel a mai napig bevált, szelepen át pumpálható tömlő-köpeny rendszert. A Rover biztonsági kerékpár által fémjelzett vázforma apróbb változtatásokkal a mai napig fennmaradt.
A kerékpárversenyzés története
A kerékpárversenyzés iránti igény még jóval a biztonsági kerékpárok megjelenése előtt, már az 1870-es években jelentkezett. 1869. május 31-én a párizsi Parc de St-Cloudban rendezték meg az első velocipéd versenyt, amely az angol James Moore győzelmével zárult. A velocipéd megbízhatóságát az angolok egy távolsági futamban próbálták ki. Az útvonal Lands Endtől, Anglia délnyugati végétől John O’Groatsig, Skócia északi csücskéig tartott, kereken 1500 km-en át. A legjobbaknak ehhez 15 napra volt szükségük.
Franciaországban pedig a Párizsból Rouenbe megrendezett verseny átlagsebessége 12 km/óra volt, ezzel nem sokkal maradt el a két város között közlekedő postakocsi idejétől. Ezen megmérettetések sikerein fellelkesülve 1875-ben Briminghamben egy kerékpárgyár első ízben rendezett hatnapos versenyeket. A versenyzők naponta tizenkét órát hajtottak. Még ugyanebben az évben sor került az első londoni hatnapos futamokra, napi tizennyolc órás menetidővel. 1879-ben a brit Haverley és Duryea görkorcsolyapályákon léptek föl a hatnapos versenyzők, egymást váltva, éjjel-nappal kerékpároztak.
Később megvalósult az első Tour de France, amit egy francia kéményseprő nyert meg előszőr és a Giro d’Italia.
A jelenkor és a jövő kerékpárjai
A kerékpárok népszerűsége a jelenkor motorizált és gépesített világában sem csökkent, a nagyvárosok zsúfoltsága miatt éppenséggel új virágkorát éli. A döntéshozók szerencsére egyre magasabb szintre emelik a kerékpározás infrastruktúráját, kerékpározást népszerűsítő és elősegítő programokat hirdetnek meg. A kerékpár egyértelműen nem a múlt archaikus közlekedési eszköze, hanem a jelené és minden bizonnyal a jövőé is, főleg, hogy technikai újítások mindig vannak és lesznek is.
A kerékpár festményeken
Ha ezek után kedvet kaptál kedvenc kétkerekű járgányodat egy festményen is megörökíteni, akkor a legjobb helyen jársz. A KreatívLiget Élményfestő Stúdió foglalkozásai között biztosan találhatsz olyat, amelyet egy csodaszép kerékpár és a közelgő tavasz ihletett.
Gyere el hozzánk és fess velünk! Az aktuális kínálatot az Események menüpontban találod meg, a dátumokkal és a hozzájuk tartozó festményekkel. Szeretettel várunk!