A ló már 4000 éve társa az embernek. Sokan vélik úgy, hogy a ló a legszebb, legszabadabb teremtmények egyike, aki harmonikus mozgásával, intelligenciájával és hihetetlen érzékenységével nyűgözi le a lovak szerelmeseit. Bár az ember a lovat kezdetben hadi célok miatt, később a szállítmányozás és mezőgazdasági munka megkönnyítése végett édesgette magához, napjainkban a háziállatként tartott lovak legtöbb esetben társak, az ember mellé rendelt lények.

A mai cikkben összegyűjtöttünk néhány kevésbé ismert érdekességet a lovakról.

 

A lovaknak rendkívül kifinomultak az érzékszerveik

A lovak olyan lények, akik mind az öt érzékkel rendelkeznek. Tehát fejlett az íz, tapintás, hallás, szaglás és a látás érzékelésük. Ezeknél a csodás állatoknál felfedezhető még egy titokzatos hatodik érzékelés, amely a tájékozódásban nyújt nekik segítséget. Ez a képesség nagyon ritkán van jelen az embereknél.

A szárazföldi emlősök közül a ló van a legnagyobb szemmel megáldva, így rendkívül nagy a látótere. A közhiedelemmel ellentétben a lovak is látják a színeket.

A ló szaglása kiváló, hiszen ez a kapcsolatteremtés és a tájékozódás szempontjából is elengedhetetlen tulajdonság. Kifinomult  orrával kiszagolja lovasa keze alapján, ha az ideges. Az érzékeny szaglást kihasználva a tapasztalt kiképzők illatos folyadékkal kenik be kezüket, ha nehezen idomítható lovakkal van dolguk. A vér szagára az állat nyugtalan és ideges lesz.

Ami a tapintást illeti, a ló legfontosabb tapintó érzékszervei a hosszú érzékelő szőrszálakkal ellátott, puha ajkak. Evés közben a ló szőrszálai segítségével gondosan megvizsgálja, ami elébe került, enélkül semmit sem vesz a szájába. A kapcsolatteremtéshez is használja ezt a szervét, ugyanis nemcsak a többi lovat, de minden más élőlényt is ezzel „mér fel”.

Akinek volt szerencséje hosszabb időt tölteni egy ló társaságában, biztosan észrevette, hogy a füle szüntelen mozgásban van. Az éber állat fülei előre merednek, olykor mindkettőt hátralapítja, de az is előfordulhat, hogy az egyik fülével előre, a másikkal hátra hallgatózik. Ez biztosítja azt, hogy a lovak még a leghalkabb zörejt is meghallják, mindegy, hogy milyen irányban van a hang forrása.

 

Érdekességek a lovak étkezéséről

A lovak állandóan esznek, mivel a gyomruk  kicsi (mindössze 8-15 literes), hamar megéheznek. Bár egy átlagos ló mérete 2 méter, a belei elképesztően hosszúak,  hiszen a ló emésztőrendszere a szájától a végbeléig akár 30 méter hosszú is lehet. Az elfogyasztott alacsony kalóriatartalmú, rostokban azonban rendkívül gazdag fűből, illetve szénából nem egyszerű kinyerni a tápanyagokat és az energiát. Ez az oka annak, hogy a lónak hatalmas, 28-36 literes vakbele és több, mint 100 liter térfogatú vastagbele van, amiben akár 100-150 kilónyi béltartalom is lehet. Ebben a terjedelmes bélben baktériumok sokasága segít feldolgozni az elfogyasztott szénát.

Érdekesség, hogy a lovak egyáltalán nem tudnak hányni, mert a nyelőcső helye és szöge a gyomorba ezt lehetetlenné teszi. Ha szükség van a ló gyomrának kiürítésére, mert mondjuk túlette magát, ahhoz speciális állatorvosi segítségre van szüksége.

A táplálék folyamatos rágása miatt a lovaknak nagyon erős és nagy fogakra van szükségük. Olyannyira nagyra, hogy a fogaik jóval több helyet foglalnak el a koponyájukban, mint az agyuk. A lovak fogai életük végéig folyamatosan nőnek, tolódnak ki a fogmederből és a rágás következtében kopnak. A fogaik koptatását  leghatékonyabban és legegészségesebben a fű, illetve széna fogyasztása biztosítja.

 

A lovak szíve hatalmas

A ló szíve nyugalomban 35-40-et ver percenként  és szívverésenként mindkét szívfél 1000 ml vért pumpál ki magából. Azonban ha maximális a terhelés, akkor mindkét szívfél 1700 ml vért lövell ki egy-egy összehúzódással, ilyenkor a ló pulzusa akár 200-220 dobbanás lehet percenként.

A ló nagyon tud ragaszkodni a gazdájához, sok lovasnak különleges, belsőséges kapcsolata van a hátasával. Azért emberi érzéseket nem szabad nekik tulajdonítani, de egyfajta barátság, kölcsönös rokonszenv kialakulhat.

Ha gyermekedet is be szeretnéd vezetni az élményfestés csodálatos világába, gyertek el közösen egy szülő-gyerek festésre! Keresd a lehetséges lovas élményfestéseket a Helyszíni Élményfestések menüpontban! Ha pedig már annyira lelkes a gyermeked, hogy egyedül is bátran csatlakozik egy festő csoportunkhoz, akkor ajánljuk neki a kimondottan gyerekek számára meghirdetett alkalmainkat.

Blog

Az óceánok világnapja

1992 óta minden évben június 8-án ünnepeljük az Óceánok Világnapját. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet az óceánok, tengerek fontosságára és sebezhetőségére.   A Föld fél tüdeje kék  A Föld több mint 70%-át borítja sós víz. Számos tengeri élőlénynek ad otthont, becslések szerint kb. 2,2 millió faj élhet az óceánokban és tengerekben. Több millió ember megélhetését biztosítja, és élelemmel lát el bennünket. Bármilyen meglepő, de az óceánok jelentős mennyiségű oxigént is termelnek. A vízben úszó fitoplanktonok állítják elő az általunk belélegzett oxigén felét, emellett az emberek által termelt szén-dioxid negyedét is elnyelik. Magyarországnak nincs tengerpartja, mégis mi, magyarok is minden második lélegzetvételünket az óceánoknak köszönhetjük. Sajnos különböző problémák fenyegetik ennek a hatalmas víztömegnek az egyensúlyát: a környezetszennyezés, a túlzásba vitt halászat és a globális felmelegedés.   A műanyag szennyezés Nagyjából 5-12 millió tonna műanyag kerül évente az óceánokba. Egyes becslések szerint 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. A tengeri áramlatok hatalmas szeméttelepeket hoznak létre. A Csendes-óceán északi részén úszó szemétsziget becsült mérete kb. 700 ezer – 15 millió négyzetkilométer volt 2009-ben. Tehát még azt sem tudjuk pontosan, hogy mekkora. A szemétszigetben található műanyag a napfény ibolyántúli sugárzásának hatására fokozatosan darabolódik, szemmel nem látható apró részecskékre bomlik. Az

Olvass tovább »

Élményfestés – Vízililiomok

A virágok sokfélesége a természetben lenyűgöző. Mint látvány és mint ihletadó vagy „alapanyag” a legszebb festményekhez. Minden kornak és stílusnak megvoltak a maga virágcsendéletei vagy más olyan alkotásai, amelyeken valamilyen formában megjelennek a virágok. Ebben a bejegyzésben a vízililiomokat, azaz a tavirózsákat mutatjuk be részletesebben és képzőművészeti szempontból.   Vízililiom vagy tavirózsa? Mindkét név használatos, sőt még van egy harmadik is, a tündérrózsa. A tavirózsa vagy más néven tündérrózsa (Nymphaea) nemzetség a tündérrózsafélék családjába tartozik, világszerte elterjedt növény, mintegy 45 különböző fajt számlál, amelyek közül többet dísznövényként tartanak, illetve kimondottan termesztenek is. A tavirózsák hínárnövények egy tómeder alján, az iszapban kúszó gyöktörzzsel. Leveleik a víz színén kiterülnek, virágaik nagy méretűek, feltűnőek, kétivarúak, a vízfelszínen úszva díszítik a tavakat. Tavasztól egészen ősz végéig virágzik, nem szükséges kiszedni a tóból tél előtt sem, ugyanis a vízben sikeresen áttelel a növény. Ősszel sem kell tenni vele semmi különöset, a hideg idő beálltakor a levelei többsége elhal, de a növény ettől még túléli a telet és tavasszal újra magához tér. A lótuszhoz hasonlóan különleges és érdekes növény, amely az iszapig lenyúló gyökerei segítségével minden reggelen újra és újra kivirágzik, tavasztól őszig minden nap megcsodálhatjuk a gyönyörű virágait.   Hazai vonatkozású érdekesség a tavirózsáról Lovassy Sándor 1898-ban sikerrel próbálkozott az indiai vörös tündérrózsa hosszúvirágú alfajának, a latinul Castalia rubra

Olvass tovább »
élményfestés terápia

Az élményfestés hatásai az agyunkra

Sokszor halljuk és már-már közhelyszerű a megállapítás, hogy a képzőművészek, a grafikusok és festők, de még a fotósok is máshogy látják a világot, mint azok az emberek, akik nem végeznek semmiféle vizuális alkotó tevékenységet. Ez a látásmódbeli különbség az agyuk felépítésében és működésében is megmutatkozik.   Miből adódik a különbség?   Az alkotás és ezen belül a festészet rendszeres gyakorlása megváltoztatja az agyműködést és ez nem egy szubjektív alapokon megfogalmazott állítás, hanem tudományos kutatómunka eredményeivel bizonyítható tény. Az agyunkon belül a jobb oldali agyfélteke felelős a kreatív gondolkodásért, az alkotóképességért, a különleges vizuális látásmódért. Amikor pedig azt vizsgáljuk, hogy mennyiben más a folyamatosan alkotó tevékenységet végző emberek agyi tevékenysége mondjuk egy rajzos feladat végzése közben, mint az átlagembereké, akkor azt látjuk, hogy a jobb agyfélteke jóval nagyobb aktivitást mutat, sőt, a folyamatos „használat” miatt „megedződött”, és a művészek agyában a szürkeállomány sűrűsége a jobb féltekén kimutathatóan nagyobb. A nem képzőművészettel foglalkozó embereknél jellemzően ez a bal agyféltekére igaz. A művészeknél megfigyelhető agyszerkezeti sajátosság okai a rajzoláshoz és festéshez szükséges finom-motorikus mozgások és a nem tudatosan alkalmazott megfigyelések (ez az ún. procedurális memória), illetve ezek folyamatos fejlődése. A képzőművészek, a festők, a grafikusok azért is olyan kreatívak, mert ez az ő

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü