A ló már 4000 éve társa az embernek. Sokan vélik úgy, hogy a ló a legszebb, legszabadabb teremtmények egyike, aki harmonikus mozgásával, intelligenciájával és hihetetlen érzékenységével nyűgözi le a lovak szerelmeseit. Bár az ember a lovat kezdetben hadi célok miatt, később a szállítmányozás és mezőgazdasági munka megkönnyítése végett édesgette magához, napjainkban a háziállatként tartott lovak legtöbb esetben társak, az ember mellé rendelt lények.

A mai cikkben összegyűjtöttünk néhány kevésbé ismert érdekességet a lovakról.

 

A lovaknak rendkívül kifinomultak az érzékszerveik

A lovak olyan lények, akik mind az öt érzékkel rendelkeznek. Tehát fejlett az íz, tapintás, hallás, szaglás és a látás érzékelésük. Ezeknél a csodás állatoknál felfedezhető még egy titokzatos hatodik érzékelés, amely a tájékozódásban nyújt nekik segítséget. Ez a képesség nagyon ritkán van jelen az embereknél.

A szárazföldi emlősök közül a ló van a legnagyobb szemmel megáldva, így rendkívül nagy a látótere. A közhiedelemmel ellentétben a lovak is látják a színeket.

A ló szaglása kiváló, hiszen ez a kapcsolatteremtés és a tájékozódás szempontjából is elengedhetetlen tulajdonság. Kifinomult  orrával kiszagolja lovasa keze alapján, ha az ideges. Az érzékeny szaglást kihasználva a tapasztalt kiképzők illatos folyadékkal kenik be kezüket, ha nehezen idomítható lovakkal van dolguk. A vér szagára az állat nyugtalan és ideges lesz.

Ami a tapintást illeti, a ló legfontosabb tapintó érzékszervei a hosszú érzékelő szőrszálakkal ellátott, puha ajkak. Evés közben a ló szőrszálai segítségével gondosan megvizsgálja, ami elébe került, enélkül semmit sem vesz a szájába. A kapcsolatteremtéshez is használja ezt a szervét, ugyanis nemcsak a többi lovat, de minden más élőlényt is ezzel „mér fel”.

Akinek volt szerencséje hosszabb időt tölteni egy ló társaságában, biztosan észrevette, hogy a füle szüntelen mozgásban van. Az éber állat fülei előre merednek, olykor mindkettőt hátralapítja, de az is előfordulhat, hogy az egyik fülével előre, a másikkal hátra hallgatózik. Ez biztosítja azt, hogy a lovak még a leghalkabb zörejt is meghallják, mindegy, hogy milyen irányban van a hang forrása.

 

Érdekességek a lovak étkezéséről

A lovak állandóan esznek, mivel a gyomruk  kicsi (mindössze 8-15 literes), hamar megéheznek. Bár egy átlagos ló mérete 2 méter, a belei elképesztően hosszúak,  hiszen a ló emésztőrendszere a szájától a végbeléig akár 30 méter hosszú is lehet. Az elfogyasztott alacsony kalóriatartalmú, rostokban azonban rendkívül gazdag fűből, illetve szénából nem egyszerű kinyerni a tápanyagokat és az energiát. Ez az oka annak, hogy a lónak hatalmas, 28-36 literes vakbele és több, mint 100 liter térfogatú vastagbele van, amiben akár 100-150 kilónyi béltartalom is lehet. Ebben a terjedelmes bélben baktériumok sokasága segít feldolgozni az elfogyasztott szénát.

Érdekesség, hogy a lovak egyáltalán nem tudnak hányni, mert a nyelőcső helye és szöge a gyomorba ezt lehetetlenné teszi. Ha szükség van a ló gyomrának kiürítésére, mert mondjuk túlette magát, ahhoz speciális állatorvosi segítségre van szüksége.

A táplálék folyamatos rágása miatt a lovaknak nagyon erős és nagy fogakra van szükségük. Olyannyira nagyra, hogy a fogaik jóval több helyet foglalnak el a koponyájukban, mint az agyuk. A lovak fogai életük végéig folyamatosan nőnek, tolódnak ki a fogmederből és a rágás következtében kopnak. A fogaik koptatását  leghatékonyabban és legegészségesebben a fű, illetve széna fogyasztása biztosítja.

 

A lovak szíve hatalmas

A ló szíve nyugalomban 35-40-et ver percenként  és szívverésenként mindkét szívfél 1000 ml vért pumpál ki magából. Azonban ha maximális a terhelés, akkor mindkét szívfél 1700 ml vért lövell ki egy-egy összehúzódással, ilyenkor a ló pulzusa akár 200-220 dobbanás lehet percenként.

A ló nagyon tud ragaszkodni a gazdájához, sok lovasnak különleges, belsőséges kapcsolata van a hátasával. Azért emberi érzéseket nem szabad nekik tulajdonítani, de egyfajta barátság, kölcsönös rokonszenv kialakulhat.

Ha gyermekedet is be szeretnéd vezetni az élményfestés csodálatos világába, gyertek el közösen egy szülő-gyerek festésre! Keresd a lehetséges lovas élményfestéseket a Helyszíni Élményfestések menüpontban! Ha pedig már annyira lelkes a gyermeked, hogy egyedül is bátran csatlakozik egy festő csoportunkhoz, akkor ajánljuk neki a kimondottan gyerekek számára meghirdetett alkalmainkat.

Blog

Élményfestés – Városok

Régóta ismert tény, hogy a Föld népessége folyamatosan növekszik. A tudósok úgy becsülik, hogy bő 200 évvel ezelőtt, 1804-ben 1 milliárd ember élt a Földön, míg 1987-ben érte el az 5 milliárdot a Föld lakossága. Jelenleg közel 8 milliárdon osztozunk a bolygón, a tudomány emberei úgy becsülik, hogy 2067-ra érjük el a 10 milliárd lakost. Egy 2015-ös adat szerint percenként 270 csecsemő látja meg a napvilágot. Ez a gyors növekedés azt eredményezi, hogy a városok lakossága is folyamatosan gyarapodni fog. 1950-ben a világ népességének még kevesebb, mint 30 %-a élt városban, de 2018-ra ez az arány megfordult, a városlakók száma 55 % lett. Az ENSZ tudósai szerint ez a tendencia folytatódni fog, úgy tartják, 2050-ben már a világ népességének 68 %-a lesz városlakó. Mindez új kihívások, soha nem látott problémák megoldására kell sarkallja az emberiséget. A száraz számok világa után nézzünk kicsit vissza a múltba, s idézzük fel, hogyan jöttek létre egyáltalán  itt, Európában a városok.   A városok középkori felvirágzása A városok létrejötte Európában a kora középkorra tehető. A 8. századtól a 13. századig szárazabb és melegebb lett az időjárás. Ez kedvezett a növénytermesztésnek, így  a gazdasági élet is megélénkült. A mezőgazdaságban technikai és módszerbeli fejlődés is bekövetkezett, a

Olvass tovább »

Élményfestés – Táncoló balerina az éjszakában

Az őszi-téli szezonban a nappalok rövidülése és az időjárás kevésbé vonzó mivolta miatt felértékelődnek a beltéri kikapcsolódási lehetőségek. Tavaly a koronavírus miatt rengeteg kulturális esemény maradt el, a koncertek, színházak, táncszínházak, múzeumok mind téli álomba kényszerültek. Idén azonban -egyelőre- lehetőségünk van kiszakadni a hétköznapjainkból pár órára és beülni egy-egy értékes előadásra. A mai cikkünkben az egyik legkecsesebb, légiesebb táncformáról írunk, a balettről, mely csupán mozdulatokkal, szavak nélkül mesél el nekünk egy történetet. A balett rajongóinak kedveskedtünk a Táncoló balerina az éjszakában című képünkkel, melynek megfestése is egy kiváló programnak ígérkezik egy szürke novemberi hétvégére.   Mint sok szépség a művészetben, a balett is olasz gyökerű Az a színpadon látott tánc, amit ma balettnek hívunk, több száz éves hagyománnyal rendelkezik. A XV. századi Olaszországban találhatjuk meg a gyökereit, ekkor kezdtek el hivatásos táncmestereket is alkalmazni az udvaroknál. A  cél az volt, hogy a fényűző, pompás és látványos rendezvényekkel kápráztassák el a vendégeket. Akkoriban vált szokássá, hogy az udvaroncok, elsősorban az udvarhölgyek drámai párbeszédeket és fennkölt táncokat adtak elő. A tánc neve olaszul ballo, innen eredeztethető a mai balett kifejezés. Ma már különösen hangzik, de az első balettekben párbeszédek, szöveges részek is voltak.   A Napkirály udvara lett a barokk balett bölcsője

Olvass tovább »
élményfestés terápia

Az élményfestés hatásai az agyunkra

Sokszor halljuk és már-már közhelyszerű a megállapítás, hogy a képzőművészek, a grafikusok és festők, de még a fotósok is máshogy látják a világot, mint azok az emberek, akik nem végeznek semmiféle vizuális alkotó tevékenységet. Ez a látásmódbeli különbség az agyuk felépítésében és működésében is megmutatkozik.   Miből adódik a különbség?   Az alkotás és ezen belül a festészet rendszeres gyakorlása megváltoztatja az agyműködést és ez nem egy szubjektív alapokon megfogalmazott állítás, hanem tudományos kutatómunka eredményeivel bizonyítható tény. Az agyunkon belül a jobb oldali agyfélteke felelős a kreatív gondolkodásért, az alkotóképességért, a különleges vizuális látásmódért. Amikor pedig azt vizsgáljuk, hogy mennyiben más a folyamatosan alkotó tevékenységet végző emberek agyi tevékenysége mondjuk egy rajzos feladat végzése közben, mint az átlagembereké, akkor azt látjuk, hogy a jobb agyfélteke jóval nagyobb aktivitást mutat, sőt, a folyamatos „használat” miatt „megedződött”, és a művészek agyában a szürkeállomány sűrűsége a jobb féltekén kimutathatóan nagyobb. A nem képzőművészettel foglalkozó embereknél jellemzően ez a bal agyféltekére igaz. A művészeknél megfigyelhető agyszerkezeti sajátosság okai a rajzoláshoz és festéshez szükséges finom-motorikus mozgások és a nem tudatosan alkalmazott megfigyelések (ez az ún. procedurális memória), illetve ezek folyamatos fejlődése. A képzőművészek, a festők, a grafikusok azért is olyan kreatívak, mert ez az ő

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü