Színesnek nevezzük a fényt, ha különböző hullámhosszokon eltérő intenzitása van, a nem átlátszó felületeket, ha különböző hullámhosszokon más és más mértékben verik vissza a fényt és az átlátszó vagy áttetsző anyagokat is, ha különböző hullámhosszokon különböző mértékben bocsátják át a rájuk vetülő fényt.

Összességében azt mondhatjuk tehát, hogy a szín nem más, mint a szemünkbe érkező fénynek az a tulajdonsága, hogy különböző hullámhosszúságú összetevői más intenzitásúak.

 

A színek hatása

A színeknek kiemelkedő szerepük van az életünkben és az erre a témára irányuló vizsgálatok szerint egyes érzelmek sokkal jobban társíthatók egy adott színhez, mint bármely másikhoz, amely társítások ráadásul a világ nagy részén egyformán működnek. Ilyen szín-érzelem társítás például az, hogy a depressziós vagy szorongó állapotot legjobban a szürke szín fejezi ki, a vidámságot pedig a sárga szín jeleníti meg.

A színválasztásaink legtöbbször tükrözik az életünk aktuális helyzeteit, állapotát és az ezek miatt kialakuló hangulatunkat is, de ne feledjük, hogy ez a jelenség akár meg is fordítható. Ha vidámabb, pozitívabb hangulatra ösztönző színekkel vesszük körül magunkat, azt az életünk minden területére hatni fog.

Az otthonunkban lévő színek befolyásolják hangulatunkat és viselkedésünket. A körülöttünk lévő színek le tudják csillapítani az elménket vagy fel is tölthetnek energiával. A színek hatással vannak a hangulatunkra, egészségünkre és ezáltal a boldogságunkra is.

 

Mi a szivárvány?

A szivárvány olyan optikai jelenség, melyet eső- vagy páracseppek okoznak, mikor a fény prizma szerűen megtörik rajtuk és színeire bomlik, kialakul a színképe, más néven spektruma. Az ív külső része vörös, míg a belső ibolya. Előfordul az ún. dupla szivárvány is, amelynél egy másik, halványabb ív is látható fordított sorrendű színekkel.

A szivárvány akkor alakul ki, ha a levegőben lévő vízcseppeket a napfény alacsony szögből éri. Akkor a leglátványosabb a jelenség, amikor az égbolt felét még felhők borítják, a szemlélő pedig a napnak háttal áll. Így a kialakuló szivárvány élesen elválik a mögötte lévő sötétebb háttértől.

Gyakran látható szivárvány vízesés vagy szökőkút mellett is. A kertben is létrejöhet, mikor porlasztott vízcseppekkel öntöz valaki napos időben. Ritkán látható az ún. fehér szivárvány, amit holdfényes estéken lehet látni. Mivel az emberi szem gyengén érzékeli a színeket halvány fénynél, a szivárvány fehérnek hat. Megfelelő technikával készített fényképen azonban előtűnnek a szivárvány színei.

 

A szivárvány színei

A szivárvány ívében a következőképpen követik egymást a színek: vörös, narancssárga, sárga, sárgászöld, zöld, kékeszöld, kék, lila.

A látható spektrum színei folyamatosan mennek át egymásba. Még egy felületes pillantáskor is rögtön egyértelmű lehet a számunkra, hogy a színek nem diszkrét, jól elkülönülő kategóriák. Alaposabban megnézve észrevehetjük, hogy a színek folyamatosan olvadnak egymásba.

 

Tanmese a szivárvány keletkezéséről

A világ színei egyszer csak elkezdtek civakodni. Mindegyik azt állította, ő a legjobb, a legfontosabb, a leghasznosabb.

A zöld azt mondta: – Biztos, hogy én állok az első helyen. Az élet és a remény színét képviselem, a fű, a fák és a levelek színe is én vagyok. Nézzetek végig a vidéken, meglátjátok, hogy nekem van a legnagyobb szerepem.

A kék közbevágott: – Te csak a Földről beszélsz, de vedd szemügyre az égboltot és a tengert. A víz az élet alapja, a felhőktől a mély tengerekig mindenhol szükség van rá.

A sárga így szólt: – Ti mind olyan komolyak vagytok. Én vidámságot, boldogságot, nevetést hozok az embereknek. Minden alkalommal, amikor ránézel egy napraforgóra, az egész világ elmosolyodik. Nélkülem nem lenne se móka, se kacagás.

A narancs is mondta a magáét: – Én vagyok az erő és az egészség színe. Én szállítom a legfontosabb vitaminokat: gondoljatok csak a répára, a sütőtökre vagy a mangóra. Bár nem vagyok mindig jelen, ha napkeltekor és napnyugtakor feltűnök az égen, a szépségem olyan letaglózó, hogy mindenkinek elakad a szava.

A piros is megszólalt: – Én vagyok a vér – a vér pedig az élet. A düh és a bátorság, a szerelem és a szenvedély színe is belőlem jön, nélkülem olyan üres lenne az élet a Földön, mintha a Holdon élnénk.

A lila azt mondta: – Én vagyok az erő és az előkelőség színe. Királyok, vezetők, püspökök mindig engem választanak, hiszen a tekintélyt és a bölcsességet képviselem.

Utolsónak az indigó szólalt meg: – Gondoljatok rám. Én vagyok a csend színe. Én képviselem a gondolatokat, az alkonyatot és a mély vizet. Az egyensúly és a kontraszt miatt van szükség rám, az imádságért és a belső békéért.

A vitát hatalmas vihar szakította meg, villámlott, dörgött az ég. A színek félősen összebújtak, mire az eső beszélni kezdett: – Harcoltok egymással, mindegyikőtök próbál dominálni. Nem tudjátok, hogy egytől-egyig egy különleges célért jöttetek létre, hogy mindannyian egyediek vagytok? Mostantól, ha esni kezd az eső, miközben süt a nap, mindannyian megjelentek majd az égen, egységben, egyetértésben, hogy megmutassátok, békében is lehet élni egymással. A szivárvány a remény jelképe lesz, mindig meg fog jelenni az égen, hogy emlékeztessen: értékelni kell a másikat.

 

Élményfestés a szivárvány színeivel

Próbáld ki te is, hogy melyik szín áll hozzád a legközelebb a szivárvány színei közül, az élményfestés segítségével! Otthon is festhetsz a rendelhető élményfestés szettjeink segítségével. Keresd az aktuális lehetőségeket a KreatívLiget webshopban!

Blog

A nő

Fény és árnyék a festészetben

A fény-árnyék problémája a képzőművészet több ágának is igen fontos és jelentős kérdése. Mielőtt mélyebben tanulmányoznánk ezt a témát, illetve az ábrázolás különböző lehetőségeit, vizsgáljuk meg, hogy tulajdonképpen mi is a fény.   A fény fogalma A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás. Tágabb értelemben beleérthető az ennél nagyobb (infravörös) és kisebb hullámhosszú (ultraibolya) sugárzás is, amely az emberi szem számára nem látható. A fény tulajdonságait három főszempont határozza meg: – az intenzitás vagy amplitúdó, amelyet az emberi szem fényerőként, fényességként érzékel, – a frekvencia (és ezzel összefüggésben a hullámhossz), amelyet az emberi szem színként érzékel, – a polarizáció, azaz az elektromágneses rezgés iránya, ezt az emberi szem nem érzékeli, de például bizonyos rovarok igen.   Az árnyék fogalma Soha ne felejtsük el, ahol fény van, ott árnyék is létezik, és meglehetősen sokféle lehet. Az árnyék színe változó, ne gondoljuk egyszerű szürkének vagy feketének. Ahogy a fény színe is változik a napszaktól, az éghajlattól, az évszaktól vagy akár a meteorológiai viszonyoktól függően. Ahogy megváltoztatja a fény színét is minden, amire rávetül, és amiről visszaverődik, úgy az árnyék színe is változik. Az árnyék a megvilágított átlátszatlan testek mögött keletkező sötét térrész. Ha a fény egy pontból árad ki, akkor az árnyékot

Olvass tovább »

Élményfestés a gyerekkel

Lassan a végéhez közeledik a nyár, de még maradt pár nap, hogy az iskola- és óvodakezdés előtt feltankoljunk élményekkel. A gyermekpszichológusok egyetértenek abban, hogy csemetéinknek többet adunk azzal, ha drága játékok helyett intimitást és élményt biztosítunk. A nyári szünetben szülőként több lehetőségünk nyílhat arra, hogy a nap ne csak az intézménybe való reggeli rohanásról, a fáradt hazaútról, a gyors vacsoráról és fürdésről, a sebtiben elmondott esti meséről és jó éjt pusziról szóljon. Természetesen a hétköznapok szoros üteméről nem tehetünk, de ebbe is bele lehet csempészni élményeket és sok meghitt pillanatot.   Élmények a mindennapokban Nem kell képzett animátornak lennünk, hogy a megszokottan induló napokon is történjen valami élményszámba menő esemény. Összegyűjtöttünk nektek néhány ötletet a hétköznapok élménydúsabbá tételéhez. Aszfaltkrétával titkos jeleket, üzeneteket írni a járdára a később hazaérkező családtagnak izgalmas elfoglaltság. Ez egy olyan kis családi titokká válhat, amire később jólesően gondolunk vissza valamennyien. Krétát egyébként mi magunk is készíthetünk egy ráérősebb hétvégén a kölykökkel. Különösen akkor érdemes belefogni a kréta készítésbe, ha óvodás gyermekünket nem igazán lehet egyébként rajzolós tevékenységbe bevonni. Egy saját maga által készített krétát viszont szinte biztosan ki fog próbálni. A gyurma főzés sem egy nagy ördöngösség, néhány otthon is fellelhető, filléres alapanyagból nagyon jól formálható

Olvass tovább »

Festészeti stílusok, irányzatok – 3. rész

Ez a harmadik része a festészeti stílusokról és irányzatokról szóló cikkünknek. Az első részben sorra vettük a legjelentősebbeket a X. századtól, amelyek több művészeti ágban és így a festészetben is megjelentek és értékes művek születtek az égiszük alatt. A második részben az irányzatok bemutatásával a XIX. század második felétől indulunk, amikor annyi új és egymásból ugyan következő, de merőben eltérő stílus alakult ki, hogy szinte nem is győztük felsorolni őket. Ez pedig a harmadik rész, amelyben bemutatjuk a XX. században kialakult legújabb kori irányzatokat.   Stílusok a festészetben (XX. és XXI. században) A fauvizmus (1905-től 1907-ig) A ’fauves’ francia szó jelentése magyarul vadak, amely úgy lett egy festészeti irányzat elnevezése, hogy Louis Vauxcelles műkritikus ezzel a jelzővel illette az 1905-ös párizsi Őszi Szalon tárlaton a 7-es számú teremben kiállított képeivel bemutatkozó festőcsoportot. A Henri Matisse francia festőművész köré szerveződő új irányzat azt tartotta a legfontosabb küldetésének, hogy az erős és kifejező színek használatával újra meg tudja érinteni a szemlélőt, mert nézetük szerint a XX. századra a festészet kifejezőereje megkopott, eszközei kimerültek, arra van szükség, hogy visszatérjenek az alapokhoz. Vincent van Gogh és Paul Gauguin ábrázolásmódja is hatott a művészetükre. A vadak új művészeti irányzata kedvező fogadtatásra talált Párizsban, a körbe

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü