Az elmúlt néhány évszázadban természettudományos magyarázatra alapozva tagadják az angyalok létezését, az emberiség különböző népei egymástól függetlenül is mindig, minden korban hitték, hogy igenis vannak ilyen lények. A keresztény vallások legfőbb írásos alapja, a Szent Biblia pedig első könyvétől az utolsóig egységesen állítja létezésüket.
Kik azok az angyalok?
A Biblia eredeti nyelvei nem használtak rájuk olyan speciális szót, mint amilyen a magyar nyelvben az angyal kifejezés. Héberül és arámiul a nevük (’maleach’) jelentése hírvivő, hírnök, hírvivő, küldött vagy követ és pontosan ugyanezt jelenti a görög nyelvben az ’angelosz’ szó is.
Ha össze akarjuk foglalni az angyalok természetéről a bibliai leírásokban adott képet, akkor azt mondhatjuk, hogy az angyalok teremtett, azaz nem öröktől fogva, de a jövőben örökké létező, elpusztíthatatlan, természetfölötti, szellemi lények, akik a teremtő Istenhez és a földi halandókhoz hasonlóan személyiséggel és intelligenciával, a beszédre való képességgel, érzelmekkel, akarattal és öntudattal rendelkeznek. A szintén személyiséggel bíró szellemi lények egy másik csoportjától, a démonoktól, valamint az elhunyt emberek szellemeitől pedig abban különböznek, hogy minden esetben van szellemi testük, nem test nélküliek. Éppen ezért a démonoktól eltérően nem tudnak beköltözni az emberek testébe, viszont képesek testet ölteni a földi szférában, és így részt tudnak venni földi eseményekben. Vannak jó, illetve gonosz angyalok is. Életterüket tekintve pedig a menny és az ég különböző szintjein kívül a Föld felszínén és a Föld mélyében is megtalálhatók.
Mi az angyalok feladata?
A Biblia szerint az angyalok Istent szolgáló szellemi lények, akik arra teremtettek, hogy az Ő akaratának engedelmeskedjenek. Az Úr angyalainak fő feladata Isten dicsérete, a parancsolatainak végrehajtása, az isteni üzenetek továbbítása, a hívő emberek szolgálata, ezek közül is különösen a gyermekek képviselete és védelme.
Az angyalok közreműködnek Isten terveinek és ígéreteinek megvalósításában. Ilyen például a megváltás hirdetése, az ellenséges erők ellen való harc Isten népének oldalán, Isten ítéletének végrehajtása stb.
Angyalok a képzőművészetben
Az embernek minden korban szüksége volt nála magasabb szintű teremtményekre, hogy saját kicsinyes világából feltekinthessen a végtelen öröklétbe. A művészet minden korban kiszolgálta ezt a vágyat, szemmel láthatóvá tette az elképzelt lényeket és szférákat. Az emberiség vallásos része a világ harcaiból és bűneiből mindig egy tiszta, bűnöktől mentes mítoszba tudott menekülni, amelynek elengedhetetlen részévé váltak az angyalok is.
A rómaiak által megszállt Palesztinában Heródes király zsarnoksága alatt sokan várták a megígért zsidó királyságot, mely megszabadítja a népet a rájuk nehezedő terhektől. Az eljövendő „király”, aki a Megváltó, bűntelenül fogant. Szülőanyja csak egy olyan tiszta, fiatal lány lehetett, aki mentes volt a társadalmi előítéletektől. Ehhez a lányhoz jött el Isten követe, Gábriel arkangyal. Azzal az üzenettel érkezett, hogy ő lesz a születendő gyermek anyja, és a szentlélek maga a nemző apa.
A Biblia szerint Gábriel hivatása az volt tehát, hogy Isten üzenetét közvetítse Jézus születéséről. A zsidó, a keresztény és még az arab mitológia megteremtette az angyalok, az arkangyalok, a szeráfok világát. Később a középkori művészettel pedig testet öltöttek ezek az egyébként emberi szemnek láthatatlan teremtmények.
Az emberek belső világa, amely egyaránt tartalmazta a jót és a rosszat, azaz a mennyországot és a poklot, kivetülhetett a képzőművészetek által a templomok és más épületek falaira. Megjelentek a zenélő, az üzenethozó, a segítő, a harcoló és a védelmező angyalok a festményeken és a szobrok ábrázolásaiban is.
Az angyalok helye és szerepe napjainkban
Manapság szinte nem is létezik olyan otthon, ahol ne lenne valamilyen angyal ábrázolás. Ugyan már legfőképpen nem vallási kegytárgyként tekintünk rájuk, hanem egyszerű dísztárgyként vagy kabalaként, esetleg karácsonyi díszként. Megváltozott a jelentésük és a szerepük az utóbbi időben.
Az angyalok, mint nagy szárnyas lények dicsfénnyel a fejükön, férfi, női vagy esetleg teljesen semleges testben, vagy éppen kis meztelen és pufók gyerekekként benépesítik mindennapjainkat.
Az embereknek szükségük van támasztékokra, amikor nehéz helyzetbe kerülnek. Ilyen támasztékok lehetnek a hit és a remény. Fontos ilyenkor, hogy hihessünk valamiben, hogy segítséget remélhessünk valahonnan vagy hogy legyen valami fogódzónk, ami segít a továbblépésben. Ezek az igényeink határozzák meg viszonyunkat az angyalokhoz.