Angyalok a képzőművészetben

Az elmúlt néhány évszázadban természettudományos magyarázatra alapozva tagadják az angyalok létezését, az emberiség különböző népei egymástól függetlenül is mindig, minden korban hitték, hogy igenis vannak ilyen lények. A keresztény vallások legfőbb írásos alapja, a Szent Biblia pedig első könyvétől az utolsóig egységesen állítja létezésüket.

 

Kik azok az angyalok?

A Biblia eredeti nyelvei nem használtak rájuk olyan speciális szót, mint amilyen a magyar nyelvben az angyal kifejezés. Héberül és arámiul a nevük (’maleach’) jelentése hírvivő, hírnök, hírvivő, küldött vagy követ és pontosan ugyanezt jelenti a görög nyelvben az ’angelosz’ szó is.

Ha össze akarjuk foglalni az angyalok természetéről a bibliai leírásokban adott képet, akkor azt mondhatjuk, hogy az angyalok teremtett, azaz nem öröktől fogva, de a jövőben örökké létező, elpusztíthatatlan, természetfölötti, szellemi lények, akik a teremtő Istenhez és a földi halandókhoz hasonlóan személyiséggel és intelligenciával, a beszédre való képességgel, érzelmekkel, akarattal és öntudattal rendelkeznek. A szintén személyiséggel bíró szellemi lények egy másik csoportjától, a démonoktól, valamint az elhunyt emberek szellemeitől pedig abban különböznek, hogy minden esetben van szellemi testük, nem test nélküliek. Éppen ezért a démonoktól eltérően nem tudnak beköltözni az emberek testébe, viszont képesek testet ölteni a földi szférában, és így részt tudnak venni földi eseményekben. Vannak jó, illetve gonosz angyalok is. Életterüket tekintve pedig a menny és az ég különböző szintjein kívül a Föld felszínén és a Föld mélyében is megtalálhatók.

 

Mi az angyalok feladata?

A Biblia szerint az angyalok Istent szolgáló szellemi lények, akik arra teremtettek, hogy az Ő akaratának engedelmeskedjenek. Az Úr angyalainak fő feladata Isten dicsérete, a parancsolatainak végrehajtása, az isteni üzenetek továbbítása, a hívő emberek szolgálata, ezek közül is különösen a gyermekek képviselete és védelme.

Az angyalok közreműködnek Isten terveinek és ígéreteinek megvalósításában. Ilyen például a megváltás hirdetése, az ellenséges erők ellen való harc Isten népének oldalán, Isten ítéletének végrehajtása stb.

 

Angyalok a képzőművészetben

Az embernek minden korban szüksége volt nála magasabb szintű teremtményekre, hogy saját kicsinyes világából feltekinthessen a végtelen öröklétbe. A művészet minden korban kiszolgálta ezt a vágyat, szemmel láthatóvá tette az elképzelt lényeket és szférákat. Az emberiség vallásos része a világ harcaiból és bűneiből mindig egy tiszta, bűnöktől mentes mítoszba tudott menekülni, amelynek elengedhetetlen részévé váltak az angyalok is.

A rómaiak által megszállt Palesztinában Heródes király zsarnoksága alatt sokan várták a megígért zsidó királyságot, mely megszabadítja a népet a rájuk nehezedő terhektől. Az eljövendő „király”, aki a Megváltó, bűntelenül fogant. Szülőanyja csak egy olyan tiszta, fiatal lány lehetett, aki mentes volt a társadalmi előítéletektől. Ehhez a lányhoz jött el Isten követe, Gábriel arkangyal. Azzal az üzenettel érkezett, hogy ő lesz a születendő gyermek anyja, és a szentlélek maga a nemző apa.

A Biblia szerint Gábriel hivatása az volt tehát, hogy Isten üzenetét közvetítse Jézus születéséről. A zsidó, a keresztény és még az arab mitológia megteremtette az angyalok, az arkangyalok, a szeráfok világát. Később a középkori művészettel pedig testet öltöttek ezek az egyébként emberi szemnek láthatatlan teremtmények.

Az emberek belső világa, amely egyaránt tartalmazta a jót és a rosszat, azaz a mennyországot és a poklot, kivetülhetett a képzőművészetek által a templomok és más épületek falaira. Megjelentek a zenélő, az üzenethozó, a segítő, a harcoló és a védelmező angyalok a festményeken és a szobrok ábrázolásaiban is.

 

Az angyalok helye és szerepe napjainkban

Manapság szinte nem is létezik olyan otthon, ahol ne lenne valamilyen angyal ábrázolás. Ugyan már legfőképpen nem vallási kegytárgyként tekintünk rájuk, hanem egyszerű dísztárgyként vagy kabalaként, esetleg karácsonyi díszként. Megváltozott a jelentésük és a szerepük az utóbbi időben.

Az angyalok, mint nagy szárnyas lények dicsfénnyel a fejükön, férfi, női vagy esetleg teljesen semleges testben, vagy éppen kis meztelen és pufók gyerekekként benépesítik mindennapjainkat.

Az embereknek szükségük van támasztékokra, amikor nehéz helyzetbe kerülnek. Ilyen támasztékok lehetnek a hit és a remény. Fontos ilyenkor, hogy hihessünk valamiben, hogy segítséget remélhessünk valahonnan vagy hogy legyen valami fogódzónk, ami segít a továbblépésben. Ezek az igényeink határozzák meg viszonyunkat az angyalokhoz.

Nézz körül a KreatívLiget Élményfestő Stúdió festményei között, az Események menüpontban és gyere el hozzánk festeni egy angyalos vagy más témájú képet!

Blog

Élményfestés – A jégmadár a mitológiában

Nem véletlenül nagy kedvence a közönségnek a jégmadarat ábrázoló élményfestő alkalmunk. Nagyon hálás téma ez az igazén gyönyörű, kékes árnyalatú, zömök testalkatú, karakteres madárka, akivel ráadásul hazánkban is találkozhatunk, ha kellő türelemmel és csendben várakozunk valamelyik tó, vagy folyó közelében, ahol löszfal is található.   Kiváló vadász a jégmadár Első ránézésre nem is néznénk ki belőle, hogy milyen nagy vadász. A kis halakat leginkább a víz fölé nyúló ágakról figyeli és választja ki magának. Egy-egy kiálló száraz ág legvégére telepedik, és türelmesen, mozdulatlanul ülve lesi a vizet és a benne úszkáló halakat. Amint egy pisztráng vagy más hasonló hal közel úszik a víz felszínéhez, a jégmadár lecsap rá és rendkívül éles csőrével megragadja a prédát. Utána  lerázza róla a vizet, újból egy ágra ül és elfogyasztja a zsákmányt. Hihetetlenül gyors az emésztése, a szálkákat, a pikkelyeket és az úszóhólyagot pedig kiöklendezi.   Feltűnősége ellenére jól álcázza magát A jégmadár tarka színe a védekezést és a megtévesztést egyaránt szolgálja. A hasoldal olyan színű, mint valami száraz levél, így a halak nem is veszik észre, amikor a fán ülve várakozik. A hátoldala pedig olyan, mint a csillogó kék víztükör, ezért felülről nem vehető észre olyan könnyen a ragadozó madarak számára. Ez a

Olvass tovább »

Érdekességek az Eiffel-toronyról

Élményfestő alkalmaink közül töretlen népszerűségnek örvendnek Párizs ikonikus tornyát, az Eiffel-tornyot megfestő foglalkozások. Nem csoda, hiszen a világ egyik legromantikusabb városának jelképe ez. Párizs sokszínűsége, történelme, a művészetek iránti nyitottsága sokakat magával ragad. Aki járt már Párizsban, az visszavágyódik, aki nem, az odavágyódik. Azonban azt kevesen tudják, hogy Párizs egyik jelképét, az Eiffel-tornyot a történelem talán legügyesebb szélhámosa, Victor Lustig eladta. Ráadásul kétszer is. A karrierje a lebukás után sem tört derékba, hanem csak utána indult be igazán.   Victor Lustig, a csalókat átverő szélhámos Az osztrák származású Lustig Amerikában kezdte bűnözői pályafutását, egy rendkívül pofátlan trükkel: pénzhamisító gépet sózott más bűnözők nyakába. A gépről azt hitette el, hogy bonyolult kémiai eljárásokkal az igazival tökéletesen egyező százdollárosokat képes nyomtatni.  De az alapos munkához idő kell: hat óra alatt lesz kész  az igazira megszólalásig hasonlító papírpénz. Ezt természetesen demonstrálta is, és a papírpénzek tökéletesen olyanok voltak, mint az igazi. Mert valóban igaziak voltak. A gépet három darab valódi százassal töltötte meg, így az 18 órán át hibátlanul működött,  ezzel majd’ egy nap menekülési időt biztosított Lustignak. A gépet szolid 10 ezer dollárért árulta, tehát azt ígérte, hogy az egy hónap alatt behozza az árát. Amikor az átverés miatt kezdett szorulni a

Olvass tovább »

Élményfestés – Éjszakai ragyogás

Az éjszakai égbolt egyszerre lenyűgöző és megfoghatatlan. Olyan, mint egy rendkívül szélesre tárt ablak az univerzumra, amelyről az emberiség ismerete szaporodik ugyan, de még mindig nagyon sok kérdés megválaszolatlan.   A csillagos égbolt mindig misztikum volt  Ismeretes, hogy az ókori mezopotámiai népek is mitológiájuk alakjaival népesítették be az eget. A csillagok geometriai alakzataiból inspirálódva különféle állatokat, képzeletbeli lényeket jelenítettek meg. A görögök is mitológiájuk képes illusztrációjaként tekintettek a csillagok által formált alakzatokra. Az ókori kínaiaknak is megvoltak a maguk csillagképei. Különböző szélességi fokokon más és más látvány tárul elénk az eget kémlelve. Amikor az európai hajósokat a déli féltekére sodorta a jószerencse,  addig ismeretlen csillagok tárultak szemük elé. Így újabb csillagképeket neveztek el, többek közt a Dél Keresztjét. A 20. század elején még meglehetős zűrzavar uralkodott a csillagképek körül. Épp ezért 1928-ban a Nemzetközi Csillagászati Unió órakörökhöz igazodóan 88 tartományt különített el az égbolton. Ezeket arról a csillagképről nevezték el, amely az illető tartományban van. A tudományos publikációk a csillagképeket a hivatalos, latin nevén említik, a népszerű irodalomban szokás a magyar fordítást is használni. Olykor a csillagképek neve a magyar köznyelvben nem a latin szó fordítása. Például az Usa Maior alakzat jelentése Nagy Medve, amit mi csak Göncölszekérnek hívunk nyári

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü