Az örök festmény téma – Párizs

Az európai kontinens egyik legnépszerűbb városa Párizs, és nemcsak idegenforgalmi szempontból, hanem jellemző részleteivel ábrázolt képzőművészeti témaként is. Ez az a hely, ahol már hosszú évszázadok óta otthonra találhatnak szinte bármilyen művészeti ág művelői, legyenek akár írók, költők, festők, szobrászok vagy valamely színházi szakma képviselői. Nincs ez másként a XXI. században sem. Párizs mindenkit megihlet és magával ragad.

Párizs, mint festészeti téma

Franciaország fővárosába a XIX. század elejétől áramlottak a festők és más művészek. Fénykorát az 1870-es évektől az első világháború kitöréséig élhette meg, ez volt a boldog békeidők (Belle-Époque) névvel illetett kor. Ebben az időszakban a Montmartre negyedben élt többek között Claude Monet, Henri Toulouse-Lautrec, Pierre-Auguste Renoir, Vincent van Gogh, Pablo Picasso, Maurice Utrillo, Salvador Dalí és Munkácsy Mihály is.

A készülő festményekhez jó „alapanyagot” szolgáltatott a város és a benne élő emberek. A hangulatok és a színek buja kavalkádja Párizs, a táncosnők és a mulatók világa. A bohém életet élő művészek és modelljeik világa, akik az önmegsemmisítő életmódjuk ellenére végül maradandót alkottak, ezzel megmutatva a saját korukat az utókornak.

Párizs épületei festményeken

A festményen legtöbbször megörökített párizsi építmény természetesen az Eiffel-torony, ilyen témájú képet a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban is készíthetsz, többféle változatban. Keresd az aktuális lehetőségeket a weboldalon!

Aki viszont mélyebben beleássa magát a témába, az rájöhet, hogy Párizs sokkal több, mint az Eiffel-torony. Az olyan híres és mindenki által ismert épületek, mint a Notre Dame székesegyház, a Sacré Coeur bazilika vagy a Szajna felett átívelő hidak szinte evidens, hogy témái lettek sok festménynek is, de az igazán autentikus képek a rejtett szépségekről készültek.

Ilyen például a Moulin de la Galette, az utolsó szélmalom a Montmartre-on, amely egyaránt megihlette Renoirt és Van Gogh-ot is.

Élményfestés és Párizs

Ha már jártál Párizsban, akkor azért, ha pedig nem jártál, akkor azért ajánljuk Neked szeretettel a párizsi témájú élményfestés foglalkozásainkat. Csodálatos romantikus képeket készíthetsz instruktoraink útmutatója alapján és végül egy olyan élménnyel is gazdagodhatsz, amelyre sokáig emlékezni fogsz, főleg, ha gyakran ránézel az elkészült festményre.

Keresd a Párizzsal kapcsolatos képeket az Események menüpontban, nézd meg az időpontokat és válaszd ki a Neked megfelelőt akár már ma! Szeretettel várunk a KreatívLiget Élményfestő Stúdióba egy 3 órás kreatív időtöltésre.

Blog

Élményfestés – Csontváry Kosztka Tivadar

Talán az egyik legkülönösebb és legkülönlegesebb magyar festőművész Csontváry Kosztka Tivadar, aki 1880 őszén – már évek óta patikusként dolgozva – egy amolyan isteni sugallatra fordult a festészet felé. Egyre erősödő hivatástudata sem a gyógyszerész szakma felé terelte, bár még hosszú éveket töltött el tanult szakmáját gyakorolva, hogy elegendő pénzt gyűjtsön a későbbi tanulmányaira és utazásaira. Csontváry festészete Egyes véleményekkel szemben Csontváry nem volt autodidakta festő, több helyen és mesternél tanult Németországban, Olaszországban, valamint Párizsban. Az 1890-es évek második felétől folyamatosan úton volt és mindenhol festett. Ebben az időszakban készültek azok a több négyzetmétert lefedő tájképei, amelyek az örökösei „jóvoltából” az enyészeté lettek volna mind, mert a jó minőségű vászon alapra készített képeket anyagárban, kocsiponyva céljára akarták értékesíteni. Szerencsére jókor volt jó helyen Gerlóczy Gedeon építész, aki végül 1919 őszén nemcsak a festményeket, de Csontváry írásait, jegyzeteit, feljegyzéseit is megvásárolta, ezzel megmentve a hagyatékot az utókor számára és megteremtve az alapjait egy majdani múzeumnak, amely végül Pécsett valósult meg, több mint fél évszázaddal később. Csontváry világszemlélete és stílusa Korát jóval megelőzve volt az egészség és a szervezetet károsító anyagoktól mentes élet lelkes híve, amely szemléletet a saját cselekedeteiben is megmutatta. Alkohol, gyógyszerek (kábítószerek) és hús fogyasztása nélkül élte

Olvass tovább »

Élményfestés – Világítótorony

Amióta az emberek a vizekre merészkedtek és elkezdtek hajókkal közlekedni, felmerült az igény azokra az irányjelzőkre, amelyek segítettek visszatalálni a kikötőkbe, illetve elkerülni a kiálló szirteket és zátonyokat. A világításról kezdetben tűzzel, a modern korban elektromos lámpákkal gondoskodtak. Világítótornyok már az ókorban is épültek, amelyek közül a legismertebb pharoszi (vagy más néven alexandriai) világítótorony. Magasságát nehéz megbecsülni, de az biztos, hogy 100 méternél magasabb volt. Még az is elképzelhető, hogy a 130 métert is elérte, ezzel a gízai nagy piramis és a Hafré-piramis után a világ harmadik legmagasabb épülete volt akkoriban. Az ókori világ hetedik csodájaként is szokás emlegetni. A torony fontosságát az ókorban jelzi az is, hogy a képe szerepelt a római pénzérméken, ahogyan napjainkban is szokás a forgalomban levő bankjegyeket, érméket híres épületekkel vagy jelentős személyek arcképével díszíteni. A világítótornyok romantikája és rémtörténetei A világítótornyok alapvető feladata a navigáció segítése, amivel néha életeket is mentenek. Vannak azonban köztük olyanok, amelyek ennél is többet nyújtanak, és a turisták kedvelt célpontjai. Romantikus helyszínek, ahol évről évre érdeklődő emberek ezrei fordulnak meg és készítenek csodálatos fotókat a naplementében. Nagyon sok olyan világítótorony van, amelyhez valamilyen történet is kapcsolódik, ezáltal még vonzóbbá téve a helyet. Előfordulnak kedves és romantikus történetek, de

Olvass tovább »

Élményfestés – Fák és erdők

Egy korábbi bejegyzésben már fontos szerephez jutottak a fák, amikor arról írtunk, hogy milyen jelentéssel bírhat a fa, mint szimbólum. A mindennapokban és a földi ökoszisztémában is különleges jelentősége van a fáknak. A fák jelentősége Földünk minden kontinensén megtalálhatók a fák. Sok állatnak nyújtanak táplálékot és lakóhelyet, törzsük, gyökerük és lombkoronájuk szintjén egyaránt. A Föld légkörének oxigén tartalmát részben a fáknak köszönhetjük, így tulajdonképpen azok az élőlények is nagyban kötődnek a fákhoz, amelyek nem eszik meg, vagy nem laknak a fa lombjában. Az alacsonyabban fekvő, enyhe éghajlatú vidékeken leginkább lombhullató erdők élnek. A mediterrán vidékeken babérlombú, viaszos levelű fák, míg a magas hegyeken pedig örökzöld fenyvesek találhatók. A meleg égövi, csapadékos helyeken esőerdők, dzsungelek áthatolhatatlannak tűnő sűrűje virul, míg a szavannákon az ottani körülményekhez alkalmazkodott, szárazságtűrő fák élnek. Ha a fák eltűnnének bolygónkról, a számunkra ismert világ képe teljesen megváltozna. A fák, az erdők adnak otthont a madaraknak és az erdei állatoknak. A nyári forróságot is sokszor a fák árnyékában vészeljük át. Az erdőkben tett séta, kirándulás, vagy a parkokban egy piknik, felüdülést és kikapcsolódást jelenthet mindenki számára. A fák is nagyban hozzájárulnak Földünk oxigén termeléséhez, ha elpusztulnának, az beláthatatlan következményekkel járna. Hogy ez hogyan befolyásolná Földünk élővilágát és

Olvass tovább »