A Balaton nem egy egyszerű tó, hanem inkább már fogalom, főleg nekünk, magyar embereknek. Gyermekkori nyarak és szerelmek szép emléke, csodálatos naplementék, színek, illatok, élmények kavalkádja a fejünkben és a szívünkben. Akár az északi, akár a déli part áll inkább közelebb a szívünkhöz, abban egyetérthetünk, hogy a Balaton sokunknak egy jelkép.
A magyar tenger, ez a Balaton
A Balaton a Dunántúlon található, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme és Közép-Európa legnagyobb tava. Viszonylag könnyen felmelegszik, sekély vize kiválóan alkalmassá teszi a fürdőzésre és sportolásra, élővilága pedig rendkívül gazdag, és a környező táj igen változatos, főleg az északi parton. Az ott elterülő vulkanikus hegyvonulatok különlegesek és egyediek. Szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas területek ezek.
Az alcímben is megjelenített romantikába hajló jelzős szerkezet eredetére többféle magyarázat is létezik. Sokan a siófoki fürdőházhoz kötik ezt az elnevezést. Az 1878-ban megnyílt impozáns épület egyik felirata volt a “Magyar Tenger”, ezért gondolják sokan, hogy onnan ered az elnevezés elterjedése is.
A legelső említés viszont még korábban történhetett, de ebben nincs történelmileg hiteles, egységes álláspont, hogy kitől származik. Kazinczy Ferenc, Pálóczi Horváth Ádám, Galánthai Fekete János és Vajda Péter neve is felmerül, mint lehetséges értelmi szerző.
Az viszont biztos, hogy napjainkban is sokszor és sokan alkalmazzák a Balatonra a magyar tenger elnevezést. Bár csak tó, de bizonyos nézőpontokból a kiterjedése miatt a látványa a tengerhez teszi hasonlatossá. Tehát mégiscsak a mi saját tengerünk a Balaton, ezért bátorkodhatunk így is nevezni.
Balaton a művészek szemével
A Balaton a magyar költők és festők szüntelen ihletforrása mind a mai napig. A hatása és a varázsa nem szűnik már évszázadok óta, szépsége pedig mindig új arculatot ölt, ahogy változnak a korszakok és az ízlésvilágunk. Ha a magyarországi tájegységeket hasonlítjuk össze egymással, akkor azt láthatjuk, hogy népszerűsége az Alföldével vetekszik. Megvannak a maga művészei mindkettőnek. Aki az Alföldnek Petőfi Sándor, az a Balatonnak Mészöly Géza és Egry József, akik festőművészként alkottak hasonlóan maradandót, mint Petőfi költőként.
A Balaton egyedülálló természeti tüneménye, tengerhez hasonlónak tűnő végtelenje és mégis barátságos szelídsége, emberi léptéke, különleges kékes zöld színe, amelyet hirtelen korbácsol fel és sötétít el egy-egy érkező vihar, a tavat körülvevő táj szokatlan, mesébe illő alakzatai, a romantikus Tihany, Badacsony, Szigliget, Csobánc, amelyek a lágy víztükör és szelíd ég kéksége közt, mint egy mediterrán vidék sajátosságai tűnnek fel. Mindezek évszázadok óta foglalkoztatják a művészi fantáziát, felébresztik a kíváncsiságot, a gyönyörködést és az alkotókedvet még az amatőrökben is, nemhogy az alkotókban.
Balaton a művészetekben
A legnagyobb magyar tó a népdaloktól az irodalmon át a képzőművészetig egy sor műfajban meghatározó téma lett az évszázadok során.
A magyarországi festők az 1850-es évektől fokozatosan fedezték fel maguknak a tó szépségét és jelenítették meg aztán a festményeiken, hogy a nagyközönség számára is megmutassák azt. A leghíresebb magyar festőművészek, akik képeket készítettek a Balatonról Szinyei Merse Pál, Mészöly Géza, Csók István, Egry József, Bernáth Aurél, Mikus Gyula, Brodszky Sándor, Telepy Károly és Iványi-Grünwald Béla.
A Balaton-vidék történetét 19. századi társasági és társadalmi életét anekdotákkal és hiteles történetekkel fűszerezve Eötvös Károly írta meg 1900-ban. Ez volt az Utazás a Balaton körül című alapvető fontosságú és azóta is jelentős hatású mű.
A Balatoni Egylet nevű szervezet létrejöttekor különböző szakosztályokat választottak. Az irodalmi szakosztály elnöke Jókai Mór lett, aki – mint balatonfüredi nyaralótulajdonos – személyesen vett részt már az alakuló ülésen is. Az arany ember című regényében Jókai csodás szófordulatokkal ír a szeszélyes balatoni időjárásról.
Több olyan film készült a 20. században, amelynek ugyan nem feltétlenül főszereplője a magyar tenger, de mint összetéveszthetetlenül karakteres helyszín megjelenik a képkockákon, a zajló cselekménynek stílusos hátteret adva ezzel. Bujtor István színművész az általa kitalált és megformált Ötvös Csöpi nyomozó karakterét is a Balatonra helyezte, ahol Csöpi nyomoz és közben vitorlázik. A szerep valamennyire összecsengett a való élettel, hiszen a színész maga is nagy kedvelője volt a Balatonnak és a vitorlás sportnak egyaránt.
főoldal
események
kosár
menü