Élményfestés – A jégmadár

Kékes árnyalatú, zömök testalkatú, látványos és karakteres madárka a jégmadár. Első ránézésre nem néznénk ki belőle, hogy nagy vadász. A kis halakat leginkább a víz fölé nyúló ágakról veszi észre és választja ki magának. Egy-egy kiálló száraz ág legvégére telepedik, és türelmesen, mozdulatlanul ülve lesi a vizet és a benne úszkáló halakat. Amint egy pisztráng vagy más hasonló hal közel úszik a víz felületéhez, a jégmadár lecsap rá és késéles csőrével megragadja a prédát, aztán lerázza róla a vizet, újból egy ágra ül és elfogyasztja a zsákmányt. Rendkívül gyors az emésztése, a szálkákat, a pikkelyeket és az úszóhólyagot pedig kiöklendezi. A jégmadár tarka színe a védekezést és a megtévesztést egyaránt szolgálja. A hasoldal olyan színű, mint valami száraz levél, a halak nem is veszik észre, amikor a fán ülve várakozik. A hátoldala pedig olyan, mint a csillogó kék víztükör, ezért felülről nem vehető észre olyan könnyen a ragadozó madarak számára.

 

A madarak ékszere

Ez a 16 cm hosszúságú madár egyike a világ legszínpompásabbjainak, nem hiába szokták úgy is emlegetni, hogy a madarak ékszere. Könnyű felismerni a jégmadarat, és aki egyszer már látott élőben, annak biztosan élesen az emlékezetébe vésődött a látványos megjelenése. A jégmadárnak mintegy 4 cm hosszú, fekete színű csőre van, a feje pedig viszonylag nagy méretű a teljes testméretéhez képest.

Narancsszínű mellével, kék alapon türkiz pettyekkel díszített felsőtestével, szárnyaival és fejével bárkinek megragadja a figyelmét. A fiatal madarak színe nem annyira irizáló, és inkább a zöld szín az uralkodó árnyalat a tollaikon. A lábaik színe is jellemző, a hússzínűtől a narancssárgáig terjedhet, a felnőtteké leginkább piros.

 

A jégmadár a mitológiában

A jégmadár latin neve (Alcedo atthis) a görög alküon mitológiai madárnévből származik. Alküoné Kéüsz király felesége volt és Aiolosz lánya is egyben, aki a szelek ura volt a mitológiában. Egy tengeri hajóúton Kéüsz király a nagy viharban vízbe fulladt, amely történést a felesége megálmodott. A partra sietve meg is pillantotta halott szerelmét és bánatában jégmadárrá változott. Óriási gyászát látva az istenek Kéüsz király halott testét feltámasztották jégmadár képében, így végül a szerelmesek legyőzve a halált együtt maradhattak.

A mitológia szerint Aiolosz a tél legrövidebb hét napján hatalma segítségével megállítja a szelet és a hullámokat, hogy a két szerelmes madár nyugodtan kikölthesse a tojásait a vízben úszó fészkén. Az alcedonia latin kifejezés is innen ered, magyarul szélcsendet jelent. Erről a madárról az ókorban azt tartották, hogy a párok szerelmesen és gyöngéden viselkednek egymással, ezért változott jégmadárrá Kéüsz és Alküoné.

 

A jégmadár festményeken

A színei és a karaktere miatt egy látványos és közkedvelt festészeti téma lehet a jégmadár. A KreatívLiget Élményfestő Stúdió foglalkozásai között megtalálhatók a madaras témájú festmények, ezeken belül jégmadaras is. Az aktuális lehetőségeket megtalálod az Események menüpontban. Várunk szeretettel az élményfestés alkalmakon!

Blog

Alkotni nem csak a vászonra lehet – Julian Beever

A legtöbb embernek az aszfaltkrétáról a gyerekek jutnak eszébe. Az ugróiskolák, az írni tanuló gyerekek feliratai, a lábunk előtt heverő jellegzetes gyerekrajzok. Azonban létezik egy szűk -művészekből álló- réteg, akik meglátták a fantáziát ebben a rajzeszközben és észrevették a  “vásznat” az aszfaltban, vagy útburkolatban. Ezen alkotók témái az utcán hevernek – jelen esetben szó szerint is. Egyik leghíresebb aszfaltrajzoló az angliai Julian Beever, aki bizonyos szögből nézve a torzulás miatt térhatású képeket alkot a járókelők örömére – vagy épp ijedelmére.   Julian titka: az anamorfózis  A görög ana- (vissza-) és morphosis (változás)  szavakból alkotott kifejezést először egy Gaspar Schott nevű német jezsuita  használta az 1650-ben megjelent Magia Universalis c. könyvében. A perspektivikus anamorfózis azokat a felismerhetetlenné torzított képeket jelenti, amelyek csak egy különös nézőpontból válnak láthatóvá. Julian Beever a “street art” egyik jeles képviselőjeként ezt az ábrázolásmódot használja alkotás közben.   Beever, a tehetséges életművész Julian Beever 1959-ben született Anglia kellős közepén, egy Cheltenham nevű településen. Két éves volt, mikor  Melton Mowbrayba költözött a Bevver család egy szép, 1920-as években épült házba, amelyet gyönyörű kert és gyümölcsös ölelt körül. Itt alakult ki benne a természet és a vadon iránti élénk érdeklődés. Állami iskolákba járt, majd művészetet tanult az angliai Leeds

Olvass tovább »

Élményfestés – Káprázatos ló

A ló már 4000 éve társa az embernek. Sokan vélik úgy, hogy a ló a legszebb, legszabadabb teremtmények egyike, aki harmonikus mozgásával, intelligenciájával és hihetetlen érzékenységével nyűgözi le a lovak szerelmeseit. Bár az ember a lovat kezdetben hadi célok miatt, később a szállítmányozás és mezőgazdasági munka megkönnyítése végett édesgette magához, napjainkban a háziállatként tartott lovak legtöbb esetben társak, az ember mellé rendelt lények. A mai cikkben összegyűjtöttünk néhány kevésbé ismert érdekességet a lovakról.   A lovaknak rendkívül kifinomultak az érzékszerveik A lovak olyan lények, akik mind az öt érzékkel rendelkeznek. Tehát fejlett az íz, tapintás, hallás, szaglás és a látás érzékelésük. Ezeknél a csodás állatoknál felfedezhető még egy titokzatos hatodik érzékelés, amely a tájékozódásban nyújt nekik segítséget. Ez a képesség nagyon ritkán van jelen az embereknél. A szárazföldi emlősök közül a ló van a legnagyobb szemmel megáldva, így rendkívül nagy a látótere. A közhiedelemmel ellentétben a lovak is látják a színeket. A ló szaglása kiváló, hiszen ez a kapcsolatteremtés és a tájékozódás szempontjából is elengedhetetlen tulajdonság. Kifinomult  orrával kiszagolja lovasa keze alapján, ha az ideges. Az érzékeny szaglást kihasználva a tapasztalt kiképzők illatos folyadékkal kenik be kezüket, ha nehezen idomítható lovakkal van dolguk. A vér szagára az állat nyugtalan és

Olvass tovább »

Fess velünk pávát!

Az egyik legdekoratívabb madárfaj a világon, nem csoda, hogy népszerű témát ad a fotósoknak és a képzőművészeknek is. Általában nem túl sokat tudunk azonban erről a madárról és a hozzá kapcsolódó hiedelmekről, ezért ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk pár érdekes információt és tudnivalót.   Szebb a páva, mint a pulyka A pávák feje tollas, a fejtetőn felmereszthető tollbóbitával. A csőre vastag, szárnyai rövidek, lekerekítettek, de ennek ellenére jól repül, bár elég nagy zajt csap közben. A vadon élő pávák éjszakára fák vagy bokrok ágaira röppenek fel és ott ülnek reggelig. A hím páva a farkát képes legyező szerűen felmereszteni, ezzel támasztva alá a módosult, színes felső farkfedőket, amelyek végén a pompás, kékes színű foltokat, az úgy nevezett pávaszemeket láthatjuk. A fejdíszét aranyos zöld fémfényű tollak teszik, háta zöldesen fénylő, néhol kék, hasa barnás-zöldes. A pávakakas dísztollainak kialakulása kétéves korában kezdődik, a teljesen kifejlett uszályt a harmadik évtől láthatjuk. A tojó madár mindig egyszerűbb színű, jellemzően barnás, esetleg kis mértékben színezett más árnyalatúra, a melle és a hasa fehér. A pávák hangja igen kellemetlen, szinte rikácsoló. A páva az a díszmadár, amely az idők során a kevélység és a nagyravágyás jelképe, valamint szólások alapja is lett. A fehér páva egy alkalmanként felbukkanó

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü