Élményfestés – balerinák

Kislány korában majdnem minden nő álmodozott arról, hogy balett-táncos lesz belőle és csodálatos piruettek után vastapsot kap a színpadon állva. A balerinák mindig szépek, kecsesek, hajlékonyak, a közönség imádja őket és gyönyörűen mutatnak a fényképeken, a filmvásznon és a festményeken is.

 

Balerinák a festészetben

A leghíresebb festő, aki balett-táncosnőket festett, Edgar Degas volt. Az 1870-es évektől az Egyesült Államokból való visszatérését követően számos vázlatot készített balerinákról. Az impresszionisták első kiállításán, 1874-ben bemutatta a ’Balettpróba a színpadon’ című munkáját, 1875-76 körül pedig készre festi ’A táncteremben’ című képét. Degas több mint negyedszázadon át folyamatosan balett-táncosnőket festett, vázlatokat és szobrokat készített róluk.

Életművének érdekes kiteljesítése volt a szobrászat felé tett kitérője és munkássága. Már 1881-ben kiállított egy kb. egy méteres magasságú balerina szobrot, amelyre a ruhát valódi tüllből varratta rá. A közönség és a kritikusok felháborodtak a próbálkozáson. Részben a mintázás és a mozdulat realitását és esetlenségét, részben pedig a felhasznált anyagok keverését, a képzőművészet és a textilipar tömeggyártású portékájának gátlás nélküli összevegyítését kifogásolták.

Nehéz volt a választás, hogy végül is Degas-ban a briliáns ecsetnek, a hamvas színezésnek, a fény szuverén kezelésének, vagy a könnyed mozdulat meggyőző ábrázolásainak mesterét ünnepeljük-e inkább. Hiszen alkotásain valamennyinek jelentős szerep jutott. A tárgyila­gos vizsgálatok eredménye afelé hajlik, hogy a festés, a színek és a fény birodalmában akadnak nagy versenytársak, de a könnyed mozgás megjelenítésében Degas diadalmasan túltesz mindenkin.

A ’Táncosnő a korlátnál’ című képe 1912-ben – még a festő életében – egy árverésen 435 ezer frankért kelt el, amely kiemelten magas árnak számított akkoriban. Degas jelen volt az eseményen és állítólag megkönnyezte a rekord árú eladást. Nem tudjuk, hogy a könnyek valójában mit jelentettek, mire gondolt a festő, amikor az érzelmei eluralkodtak rajta. Csak az bizonyos, hogy amikor utólag a történésről faggatták a sajtó képviselői, a festményt megvásárló személyre csak annyit mondott, hogy „nyilvánvaló módon gyöngeelméjű”. Mi tagadás, a vételár tényleg kiemelkedően magas volt. Egyetlen élő francia festő művéért sem fizettek addig ekkora összeget.

 

Balerinák az élményfestéseken

Ahogy Edgar Degas-t, úgy minket is megihlettek a kecses táncosnők, amikor a Kreatívliget Élményfestő Stúdióban megfesthető képek kínálatát állítottuk össze. Így aztán többféle balerinás festményt is találhatnak az Események menüpontban böngésző érdeklődőink, ahol dátumok és festmények szerinti bontásban láthatók egymás mellett az alkalmak, talán némileg megkönnyítve ezzel a választást.

 

Gyere el hozzánk és fesd meg Te is a magad táncosnőjét!

A festésre hívd el családtagjaidat, barátaidat, kollégáidat, de szervezhetsz nálunk lánybúcsút, legénybúcsút, szülinapi partit is, a felhőtlen szórakozás és a kikapcsolódás garantált. Ha egyedül jössz, akkor is nagyon jó társaságban tölthetsz el pár órát és hozzád hasonló érdeklődésű emberekkel ismerkedhetsz meg nálunk. Várunk nagyon sok szeretettel stúdiónkban!

A korábbi foglalkozásokon készült fotókat a KreatívLiget Élményfestő Stúdió Facebook oldalán tudod megnézni. Legyél részese hamarosan Te is egy ilyen élménynek!

Blog

Élményfestés – Felhők

Felhőket festeni egyáltalán nem könnyű dolog. A felhők sosem egyszínűek és a látszólagos felületükön sokféle fényhatás érvényesül egyszerre, attól függően, hogy milyen napszak van, illetve, hogy süt-e a nap és ha igen, akkor a fénye milyen szögből és irányból éri el a fodros-bodros égi képződményeket. Az óvodás korú gyerekek sokszor kéknek festik vagy színezik a felhőket a fehér papíron, ami végül is nem rossz megoldás, csak éppen semmi köze a valósághoz. Ha igazán szép felhőket szeretnénk festeni, nem árt, ha egy kicsit arról is tájékozódunk, hogy milyen sokfélék is lehetnek.   A felhők típusai A felhők a levegőbe felszálló vízpárából kialakuló, a légkörben lebegő apró vízcseppekből és/vagy jégkristályokból álló halmazok, amelyekből többféle halmazállapotú csapadék, eső, hó vagy akár jégeső is keletkezhet. A talaj közelében lévő felhőket ködnek nevezzük. A felhők fajtáinak leírását legelőször Jean-Baptiste Lamarck francia természettudós publikálta az 1802-ben megjelent Meteorológiai Évkönyvben. Ebben a leírásban Jean-Baptiste öt alaptípust különböztetett meg, majd ezt később 12-re bővítette. Ugyanebben az évben egy angol műkedvelő meteorológus, aki először gondolt ki a felhőfajtáknak nevet is, 7 alaptípus szerint osztályozott. Majdnem 100 évnek kellett eltelnie, hogy aztán Münchenben az 1891-es nemzetközi meteorológiai konferencián létrehozzanak egy bizottságot, amelynek feladata egy felhőatlasz elkészítése volt. Az első atlaszt

Olvass tovább »

Eltűnt és megkerült festmények – Napnyugta Montmajournál

A tájképet Vincent van Gogh 1888. július 4-én festette. A kép eredetileg fivére gyűjteményét gyarapította, aki aztán 1901-ben adta el. Később, 1908-ban egy norvég iparos, Christian Nicolai Mustad vásárolta meg a festményt, azonban a franciaországi svéd nagykövet tévesen azt állította, hogy a kép hamisítvány, így az új tulajdonos kiselejtezte és felvitte a padlásra a lim-lomok közé. A kép évekig porosodott a padláson egészen Mustad haláláig. Az örökösök felfedezték a lomok között, és újra kiakasztották a falra.   Eredeti vagy hamisítvány? A képet az 1990-es években elvitték a Van Gogh Múzeumba bevizsgáltatni, ám akkor úgy ítélték meg, hogy nem eredeti a festmény, többek között azért, mert nem volt aláírva. 2011-ben azonban újra elővették a képet, és a modern technológiát is igénybe véve 2 éves nyomozásba kezdtek. A festményt részletes stílus- és anyagvizsgálatnak vetették alá, megvizsgálták a történeti forrásokat is. Stilisztikailag és technikailag is rengeteg hasonlóságot lehet felfedezni olyan képekkel, amelyeket ugyanebben az évben festett. Ilyen például a Napraforgók, az Arles-i hálószoba vagy a Sárga ház. Az anyagvizsgálat eredménye szerint Van Gogh ugyanazt a sárga festéket használta, amelyet a Napraforgóknál is. Ez a festék a nagyon magas szulfáttartalom miatt UV fény hatására erősen bebarnul, amely jelenség mindkét képnél megfigyelhető. További bizonyíték, hogy

Olvass tovább »

A távol-keleti festészet

Amikor a távol-keleti művészetekre és azon belül is a festészetről szeretnénk írni, akkor nincs könnyű dolgunk, hiszen annyira szerteágazó és sokféle, valamint korokon átívelő témáról van szó, hogy nehéz egy bejegyzésben jól bemutatni minden részletét és jellemzőjét. Mi most ezt mégis megkíséreljük, tartsatok velünk egy képzeletbeli utazásra a Távol-Keletre és az ott elterjedt festészeti stílusok világába!   A kínai festészet A hagyományos kínai festészet a felhasznált anyagokat és az alkalmazott technikákat tekintve is teljesen eltér az európai festészettől, ráadásul az ábrázolási mód, valamint a hozzá kapcsolódó szemlélet és filozófia pedig alapjaiban más, mint amit a saját kontinensünkön a festészeti stílusok alakulásánál láthattunk. A kínai festészet fontos és elsődleges témája a természet és az ember alakította táj, tehát a természetes erdők, mezők, tavak ugyanúgy, mint a sajátos kialakítású, hagyományos kínai kert. Ez utóbbi megtervezése és kialakítása szintén művészeti ággá fejlődött az évszázadok alatt, párhuzamosan a kertek festményeken való ábrázolásával. Jellemző, hogy a kínai festők nem törekedtek arra, hogy a képeiken ábrázolt téma plasztikus legyen és nem alkalmazták a perspektíva-ábrázolás különböző módozatait sem. Az általuk készített festmények síkszerűek, a látvány elsősorban az erőteljes és dekoratív színek használatának köszönhető, amelyeket tempera jellegű festék formájában mindig ecsettel visznek fel a hordozófelületre, amely lehet papír

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü