Élményfestés – Csontváry Kosztka Tivadar

Talán az egyik legkülönösebb és legkülönlegesebb magyar festőművész Csontváry Kosztka Tivadar, aki 1880 őszén – már évek óta patikusként dolgozva – egy amolyan isteni sugallatra fordult a festészet felé. Egyre erősödő hivatástudata sem a gyógyszerész szakma felé terelte, bár még hosszú éveket töltött el tanult szakmáját gyakorolva, hogy elegendő pénzt gyűjtsön a későbbi tanulmányaira és utazásaira.

 

Csontváry festészete

Egyes véleményekkel szemben Csontváry nem volt autodidakta festő, több helyen és mesternél tanult Németországban, Olaszországban, valamint Párizsban. Az 1890-es évek második felétől folyamatosan úton volt és mindenhol festett. Ebben az időszakban készültek azok a több négyzetmétert lefedő tájképei, amelyek az örökösei „jóvoltából” az enyészeté lettek volna mind, mert a jó minőségű vászon alapra készített képeket anyagárban, kocsiponyva céljára akarták értékesíteni.

Szerencsére jókor volt jó helyen Gerlóczy Gedeon építész, aki végül 1919 őszén nemcsak a festményeket, de Csontváry írásait, jegyzeteit, feljegyzéseit is megvásárolta, ezzel megmentve a hagyatékot az utókor számára és megteremtve az alapjait egy majdani múzeumnak, amely végül Pécsett valósult meg, több mint fél évszázaddal később.

 

Csontváry világszemlélete és stílusa

Korát jóval megelőzve volt az egészség és a szervezetet károsító anyagoktól mentes élet lelkes híve, amely szemléletet a saját cselekedeteiben is megmutatta. Alkohol, gyógyszerek (kábítószerek) és hús fogyasztása nélkül élte le életének utolsó harmadát.

Kevesen tudják róla, de gondolatait és világnézeti, vallási fejtegetéseit irodalmi igényességű művekben fejtette ki, amelyek közül több nyomtatásban meg is jelent.

Festészete nem igazán sorolható be egy festészeti stílusba vagy irányzatba sem, önmagát a „napút festőjeként” határozta meg, amely egy maga alkotta kifejezés. A napút festőjének lenni nagyjából azt jelenti, hogy a fény és a levegő egyszerre történő megjelenítését tartja szem előtt, mint ahogy teszi ezt a plein air festészet, tehát végső soron azzal rokon az ábrázolásmódja és a módszerei.

A képein jellemző színhasználat segítségével jelenítette meg a nap (fény) és a környezet állandó kölcsönhatását, ahol a fény egy áramló energiaként van jelen, életre keltve mindent, amire rávetül. Az energiaáramlás intenzitását a színekkel érzékeltette, az erőteljes árnyalatok használatával felerősítette képei fő motívumát.

További eszköze volt a felvitt festékréteg vastagsága, amellyel még hangsúlyosabbá tudott tenni fontos részleteket, plasztikusan kidomborítva és ezzel előtérbe helyezve azokat.

 

Csontváry anyaghasználata és technikája

Bár a művészettörténészek álláspontjai nem teljesen egyeznek abban a kérdésben, hogy pontosan milyen festéket használt a festő a képeihez, hogy azok a mai napig is csodás színekben ragyognak,  abban azért biztosak lehetünk, hogy Csontváry, mint képzett patikus, gyógyszerész, magas fokú kémiai ismeretekkel rendelkezett, és mint ilyen szakember, egyáltalán nem valóságtól elrugaszkodott elképzelés, hogy a festékeit egytől egyig saját maga keverte ki magának.

Az általa kikevert és felhasznált festékek nem tartalmaztak olajszármazékokat, ezért is lehetnek a színei a mai napig olyan ragyogók. Az olajfestékek köztudomásúan lassan száradnak és az évek alatt egyre sötétebbé válnak, de Csontváry egyedi módon anilin alapú festékeket használt, melyek alapanyagát az alapként szükséges vásznakhoz hasonlóan a Gácsi Posztógyárból szerezte be. Az ő idejében itt működött Közép-Európa egyik legnagyobb textilüzeme, amely az 1800-as évek végén bekövetkező gazdasági visszaesés és kereslet csökkenés miatt valószínűleg potom pénzért vált meg a felhasználásra nem került festékpor készleteitől.

A posztógyár festékporai lettek tehát az alapanyagai Csontváry maga kevert festékeinek, amelyekkel elkészíthette első képeit, és mivel ezek hosszabb távon is jónak bizonyultak, később sem cserélte le azokat. Így képei könnyen azonosíthatóvá váltak a kutatók számára, hiszen elég csak a vászonra felvitt festék anyagának vizsgálata az azonosításhoz.

Az általa kevert festék jó fedőképességgel rendelkezett és a sűrűségét a felület nagyságához mérten tudta változtatni. Az általa alkalmazott festési technika hasonlított a freskófestéshez, annyi különbséggel, hogy ő vászonra vitte fel ecset és festőkés segítségével a festékrétegeket.

Csontváry színkeverése egészen egyedi. A sárga, vörös és kék alapszínek és a fehér-fekete kontrasztok professzionális használatával elérte, hogy az emberi szem számára érzékelhető színeket a lehető legjobban vissza tudja adni a vásznain.

 

Élményfestés a KreatívLigetben Csontváry Kosztka Tivadar stílusában

Az összetéveszthetetlen karakterű Csontváry képek sajátságos stílusa festésre csábít mindenkit és arra, hogy egy kicsit átlényegülve pár órára a „napút festőjévé” váljon.

A KreatívLiget Élményfestő Stúdióban a következő Csontváry képekből választhatsz:

  • Castellammare di Stabia
  • Magányos cédrus

Gyere el hozzánk Te is egy élményfestés alkalomra és fejleszd magadat és a tudásodat instruktoraink segítségével! A festhető képek közül az Események menüpontban tudod kiválasztani a Neked kedves festményt és aztán jelentkezni az időpontok valamelyikére. Szeretettel várunk!

Blog

Festők fordulatos élete – Leonardo da Vinci

A világ egyik leghíresebb több száz évvel ezelőtt élt művésze Leonardo da Vinci, aki nem csak festő volt, hanem annál sokkal több. Sokoldalúságát rengeteg rajz, vázlat, terv, írás és tanulmány bizonyítja. Ezekből szerencsére elég gazdag gyűjtemény maradt az utókorra, amit mindenekelőtt Francesco Melzinek, hűséges tanítványának és munkatársának köszönhetünk. Melzi a művész halála után a ráhagyott könyveket, kéziratokat, rajzokat és szerszámokat Milánóba vitte. Azóta is itt őrzik egy hegyikristály ládikában munkásságának leggazdagabb gyűjteményét, a Codex Atlanticust, melyet Pompeo Leoni állított össze. Leonardo 1452. április 15-én a Vinci város melletti Anchianóban született. Édesapja a városka jegyzője volt. Édesanyjáról, Caterináról úgy tudni, hogy fiatal parasztlány volt, aki az egyik helyi előkelő családnál szolgált. Mások azonban azt valószínűsítik, hogy valójában rabszolgalány volt, akit a janicsárok az akkor még el nem foglalt területekről (pl. Magyarországról) raboltak el, és értékesítettek.   Leonardo Milánóban 1482-ben elnyerte Ludovico Sforza herceg udvari tudósának és művészének állását Milánóban. A herceg megbízta apja, Francesco Sforza herceg lovasszobrának megformálásával is, de csak a mű hatalmas agyagmodellje készült el (1493-ban), amelyet aztán a Milánót megszálló francia katonák 1499-ben elpusztítottak. A szobor makettje a Szépművészeti Múzeumban látható. Leonardót éveken át elhalmozták megrendelésekkel: ezek közül a legjelentősebb a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában megfestett freskója,

Olvass tovább »

Angyalok a képzőművészetben

Az elmúlt néhány évszázadban természettudományos magyarázatra alapozva tagadják az angyalok létezését, az emberiség különböző népei egymástól függetlenül is mindig, minden korban hitték, hogy igenis vannak ilyen lények. A keresztény vallások legfőbb írásos alapja, a Szent Biblia pedig első könyvétől az utolsóig egységesen állítja létezésüket.   Kik azok az angyalok? A Biblia eredeti nyelvei nem használtak rájuk olyan speciális szót, mint amilyen a magyar nyelvben az angyal kifejezés. Héberül és arámiul a nevük (’maleach’) jelentése hírvivő, hírnök, hírvivő, küldött vagy követ és pontosan ugyanezt jelenti a görög nyelvben az ’angelosz’ szó is. Ha össze akarjuk foglalni az angyalok természetéről a bibliai leírásokban adott képet, akkor azt mondhatjuk, hogy az angyalok teremtett, azaz nem öröktől fogva, de a jövőben örökké létező, elpusztíthatatlan, természetfölötti, szellemi lények, akik a teremtő Istenhez és a földi halandókhoz hasonlóan személyiséggel és intelligenciával, a beszédre való képességgel, érzelmekkel, akarattal és öntudattal rendelkeznek. A szintén személyiséggel bíró szellemi lények egy másik csoportjától, a démonoktól, valamint az elhunyt emberek szellemeitől pedig abban különböznek, hogy minden esetben van szellemi testük, nem test nélküliek. Éppen ezért a démonoktól eltérően nem tudnak beköltözni az emberek testébe, viszont képesek testet ölteni a földi szférában, és így részt tudnak venni földi eseményekben. Vannak jó, illetve

Olvass tovább »

Élményfestés – Cicák

Nem véletlen, hogy az egyik legnépszerűbb háziállat a cica. Több ezer éve társa az embernek ez a barátságos, hízelgő, pihe-puha állat, amely sokak magányán enyhít, vagy éppen tesz teljesebbé egy családot. A legtöbb macskatartó arról számol be, hogy kedvence mindig megérzi, hogy milyen a gazdája hangulata, és aszerint keresi a kapcsolatot vele. Ha kell játszani hívja, bújik hozzá, hízeleg dorombol, vagy éppen rá se hederít. A következőkben néhány érdekességet mutatunk be erről a páratlan állatról.   Az első bizonyíték a macska-ember barátságra Ez a rendkívül ügyes ragadozó egyes tudósok szerint körülbelül 10 000 éve kezdett az ember társaságában élni. Erre 2004-ben talált bizonyítékot egy francia kutató, Jean-Denis Vigne egy ciprusi sírban. A  körülbelül 9500 éves holttest mellett egy macska csontváza is hevert. Mivel a cicák nem őshonosak Cipruson, az állat a közeli levantei partokról kerülhetett oda. Ez a lelet bizonyítéka a tudatos macska-ember együttélésnek, és ez a felfedezés nagyjából összhangban van a genetikai kutatások eredményeivel, melyek szintén ezt a földrajzi és időbeni eredetet valószínűsítik a macskák háziasításával kapcsolatban.   A cicák világhódító útja Az ókori Egyiptomból 4000 évvel ezelőttről vannak írásos bizonyítékok arra, hogy az egyiptomiak tartottak macskát háziállatként. Kezdetben szent állatként tisztelték őket, olyannyira, hogy elpusztításuk halálbüntetést vont maga

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü