2012. június 28-án az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) közgyűlésén úgy határozott, hogy március 20-án tartják a boldogság világnapját. Szerintük ugyanis a boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja, amely megérdemel egy saját világnapot is.
Buthán, a boldogságmérés bölcsője
A boldogság nemzetközi napjának ötlete a kis himalájai buddhista királyságból, Bhutánból származik. Az ázsiai ország elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság (GNH) fogalmát lakosai jólétének mérésére. Úgy gondolták, ez többet elárul egy országról, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP.
A „bruttó nemzeti boldogság” egy kilenc pontból álló index segítségével becsülhető meg, azt veszi górcső alá, hogy hogyan érzik magukat az emberek gazdasági, társadalmi és érzelmi szempontból.
A boldogság világnapjának fő üzenete az, hogy nem csak a növekedési számok és a gazdasági értékek a legfontosabb mutatók, ugyanis az emberek elégedettségét más feltételek is befolyásolják.
A boldogság tudományosan mérhető
Az ENSZ nemcsak kijelölte a boldogság világnapját, hanem 2012 óta közli a Világboldogsági Jelentést, vagyis a World Happiness Report-ot.
A World Happiness Report összetetten méri az egyes országok boldogságszintjét. Egyfelől minden évben felmérést készítenek a lakosság szubjektív jóllétéről – vagyis, arról, hogy mennyire érzik magukat boldognak. Ezentúl vizsgálja még az országok egyéb jellemzőit is, mint a szociális ellátás, a várható élettartam, vagy az egy főre jutó GDP. Figyelembe veszi továbbá a lakosságot érő pozitív és negatív hatásokat is, azt, hogy mennyiben tapasztalnak korrupciót vagy nagylelkűséget, mennyire érzik úgy, hogy szabadon hozhatják meg döntéseiket.
A rangsor minden évben az előző három év átlaga alapján alakul ki. Tehát a 2022-ben megjelent Világboldogsági Jelentés az országok 2019-2021 közötti boldogságszintjéről számol be.
A legboldogabb országok a Földön
A legboldogabb nemzetek rendszerint az észak-európai országok szoktak lenni. A rangsort idén Finnország vezeti, aki immár zsinórban ötödik alkalommal érdemelte ki ezt a címet. Szinte mindig benne van a top tízben Dánia, Izland, Svájc, Hollandia, Luxemburg, Svédország, Norvégia.
Magyarország az idei rangsorban az 51. helyen végzett, a tavalyi helyezéshez képest kettőt lépett előre a 146 országot vizsgáló rangsorban. Szomorú érdekesség, hogy a szomszédaink nagy része boldogabbnak érzi magát nálunk. Ausztria a 11. helyen áll, Szlovénia 22., Románia 28., Szlovákia 35., Szerbia 43., végül Horvátország a 47. helyet foglalja el előttünk.
A boldogság részben fejben dől el
Csíkszentmihályi Mihály, a világhírű pszichológus úgy gondolta, hogy a boldogság nem olyasmi, ami csak úgy megtörténik az emberrel. Nem függ össze a szerencsével, és a véletlennel sem. A boldogság nem egyenlő az anyagi javakkal, nem megfizethető és a hatalommal sem jár feltétlenül kézben. Nem függ külső eseményektől. Azok képesek életük minőségét meghatározni, akik megtanulják, hogyan kell irányítás alatt tartani belső élményeiket. Csíkszentmihályi nevéhez fűződik a flow élmény kifejezés is, ezek azok a pillanatok, amikor teljesen átszellemülünk.
A kapcsolataikat ápoló emberek boldogabbak
Edward Diener pszichológus sok éven át kutatta a boldogság mibenlétét. Arra jutott, hogy a legboldogabb embereknek erősek a baráti és családi kötelékei, és sok időt szánnak arra, hogy szeretteikkel legyenek.
A boldogságunk érdekét szolgálják tehát a bensőséges kapcsolataink és a szociális képességeink. Érdemes a fejlesztésén dolgoznunk. A barátságokba fektetett idő mindenképp megtérül, ajánlatos hát a barátainkkal értékes programokat, élményeket szervezni.
A művészeti tevékenység az agy jutalomközpontját aktiválja
A Science Daily tudományos hírportál számolt be a Drexel Egyetem kutatócsoportjának vizsgálati eredményeiről. A szakemberek agyi képalkotó eljárással figyelték a kutatásban résztvevők agyi területeinek aktivitását, különböző művészi tevékenységek közben. Arra jutottak, hogy ezek a tevékenységek önmagukban is örömet okoznak, függetlenül az eredménytől.
Azonban hajlamosak vagyunk túl szigorúan ítélni az alkotásainkat, mert az általánosan elfogadott normák alapján látjuk azokat jónak vagy rossznak. Ez azért probléma, mert a negatív értékeléssel nagyban lecsökkenthetjük, rosszabb esetben teljesen le is blokkolhatjuk az agyunk jutalomközpontjának működését. Pedig maga az alkotás egyszerű öröm- és boldogságforrás lehetne mindenki számára. Összességében arra jutottak, hogy bármilyen művészeti tevékenység aktivizálja a jutalomközpontot, ezért a művészet értékes eszköze lehet a mentális egészség megőrzésének.
Az utóbbi években soha nem látott nehézségekkel, szorongásokkal kellett megküzdenie a társadalomnak. Meg kell ragadni minden lehetőséget és eszközt a mentális jóllétünk megóvása érdekében. Ha eljössz hozzánk a Kreatív Liget Élményfestő Stúdióba, lehetőséget teremtesz magadnak, hogy megtapasztalhasd a flow élményt, kikapcsold az agyadban a szorongást és bekapcsold a jutalomközpontot. Amennyiben páros festésre jelentkezel, vagy baráti társaságodnak szervezel programot, a szociális kapcsolatrendszered ápolását is választod. Helyszíni élményfestő alkalmaink, vagy otthoni videós szettjeink között biztosan találsz kedvedre valót. Ragadj hát ecsetet és fesd magad csak egy kicsit boldogabbá!
főoldal
események
kosár
menü