Élményfestés – Hogyan fessünk bőrszínt?

Ha portrét vagy teljes alakos emberábrázolást szeretnénk festménnyé formálni, akkor biztosan elő fog kerülni az a kérdés, hogy hogyan tudjuk az emberi bőrt megfesteni árnyalatokkal, fényekkel és árnyékokkal együtt. Ebben a bejegyzésben tehát a bőrszín kérdését fogjuk körbejárni egy kicsit alaposabban.

 

Bőrszín típusok

Bőrünk színét elsősorban a melanin nevű pigmentanyag határozza meg, amelynek az a fő funkciója, hogy védje a bőrünket és ezen keresztül az egész szervezetünket az ultraibolya sugárzással szemben.

A Földön a sarkoktól haladva az Egyenlítő felé az ultraibolya sugárzás mértéke fokozatosan növekszik, ezért is van az, hogy az Egyenlítőhöz közel élő népek bőre a legsötétebb a világon. Az emberiség története során – az UV zónák vándorlása következtében – a különböző bőrszín típusok területi elhelyezkedése is folyamatosan változott.

A kutatók által elvégzett genetikai vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a modern ember őse sötét bőrű volt és a világosabb bőrtípusokat eredményező genetikai mutációk csak később alakultak ki, azoknál a népcsoportoknál, akik az Egyenlítőtől északra vándoroltak.

A világosabb bőrtípusok a közvetlen napfény hatására sötétebbé válnak, azaz lepirulnak vagy lebarnulnak, a bőrtípustól, a napfény intenzitásától és idejétől függően. Tulajdonképpen ez a reakció is az UV sugárzás elleni védekező mechanizmus következménye.

Ezek mellett az emberek bőrszínét az életkor is befolyásolja. Kisgyermekként mindenkinek világosabb a bőre, mint később, mondjuk fiatal felnőtt korban. Ennek oka a genetikai, a hormonális és a környezeti hatások összeadódásában keresendő. A kor további előrehaladtával a bőr melanin termelő képessége csökken, így idős korban már ismét halványul, kivilágosodik a bőr színe. Az idős emberek fokozottan fényérzékenyek is ezért és könnyebben leégnek.

 

A bőrszín, mint megkülönböztető jel

A világos bőrt a korábbi időkben számos kultúrában a magas társadalmi státusszal hozták összefüggésbe és a felsőbb körökhöz tartozók mindent el is követtek (a rizsportól a kémiai anyagokig), hogy a bőrüket minél világosabbnak mutassák. A szegény emberekre volt csak jellemző a munkavégzés, amely tevékenység közben sokat tartózkodtak a szabadban, így az ő bőrük természetes módon lett sötétebb és napbarnított.

A sötét bőr és a szegénység, ehhez kapcsolódóan pedig a civilizálatlanság közötti összefüggés sztereotípiaként sajnos napjainkban is tovább él. Ennek ellenére a 20. században a napbarnított bőr fokozatosan az egészség és a sportos élet szimbólumává vált. Az egészséges színű barna bőr divatjának manapság is csak a napsugárzás káros hatásai szabnak gátat, ugyanakkor dúl a szoláriumok használata iránti lelkesedés és az egyéb vegyi bőrbarnítás is elterjedt a világosabb bőrűek között. Akinek pedig sötétebb a bőre, mint amilyet szeretne, találhat magának módszereket a bőrszíne világosítására.

 

A bőrszín, mint kihívás

A legtöbb embernek, akik ecsetet fog a kezébe, a portré, az akt vagy bármilyen egyéb emberábrázolás terén a kezdeti időkben az egyik legnagyobb kihívást az jelentheti, hogy az ábrázolt személyen bőrszínét és annak árnyékos vagy épp fénnyel fedett tónusait helyesen ki tudja keverni, és a festményen azokat reálisan meg tudja jeleníteni. A régi mesterek csodálatosan élő, realisztikus bőrtónusokat tudtak festeni, tulajdonképpen ez volt az egyik titka a realisztikus emberábrázolásaiknak is.

A realista ábrázolás képessége alapvetően szükséges egy olyan festő számára is, aki egyébként nem realista, hanem inkább valamilyen modernebb stílusban alkot. Gondoljunk csak Pablo Picasso-ra vagy akár Salvador Dalí-ra.

Kezdőként főleg érdemes a realizmusból kiindulni, a későbbiekben már könnyebb lesz minden mást az ott megtapasztaltakhoz viszonyítanunk. Abban pedig megegyezhetünk, hogy a reális emberábrázolásokban mindenképpen szükség van a jó bőrtónusok kikeverésének képességére. A régi mesterek technikáinak tanulmányozása révén juthatunk el a helyes bőrtónusokhoz és a képesség megszerzéséhez.

Fontos felismernünk és elfogadnunk, hogy a gyári bőrszínek általában nem jók. Sokkal nehezebb a gyári bőrszínt a megfelelőre módosítani, mint inkább saját magunknak kikeverni a megfelelő színekből a szükséges tónusokat. Tudomásul kell vennünk, hogy az emberi bőrszínek annyira változatosak, sokrétűek és egyediek, hogy azokat nem lehet 2-3 tubus előre kevert színnel megfelelően visszaadni.

 

A bőrszín festése a gyakorlatban

A KreatívLiget Élményfestő Stúdió foglalkozásainak anyagát sokféle képből válogatjuk össze. Ezek közé mindig igyekszünk beilleszteni olyanokat, amelyeken az emberábrázolást lehet gyakorolni és ezáltal a különböző bőrszín árnyalatok keverését is.

Válassz egy kedvedre való képet az Események menüpontban és gyere el hozzánk festeni. Profi instruktoraink segítségével garantált a siker, a művedet pedig haza is viheted, hogy mások is megcsodálhassák.

Blog

Fess velünk bonsait!

Manapság gyakran találkozhatunk gyönyörű tálba ültetett mini fákkal, melyek a japán bonsai (ejtsd bonszáj) nevet viselik. A szó jelentése: fa egy edényben.  A bonsait választók a fákat a harmónia, az egyensúly, a türelem vagy akár a szerencse szimbólumaként tekintik. Mások egyszerűen a cserepes fákat élő díszként használják otthonuk dekorálásához, míg egyesek – például a zen buddhisták – úgy vélik, hogy a bonsai meditáció során a szemlélődés tárgya lehet. Bonsait nevelni nagy öröm, de nem kis feladat. Sok türelemre és szakértelemre kell szert tenni, ha valaki minden nap gyönyörködni szeretne benne. Amennyiben szívesen nézegetnél otthonodban egy ilyen kis fát, de nincs türelmed, vagy lehetőséged a gondozásához, gyere el hozzánk és fess nálunk bonsai fát!   A bonsai kultúra Kínából ered A bonsai nevelésnek körülbelül 1300 éves hagyománya van. A monda szerint a Han-dinasztia (ie. 206-220) uralkodása alatt élt egy varázsló, Jiang-feng, aki azzal a különleges képességgel volt megáldva, hogy a hegyeket, a fákat, a folyókat, a házakat, az állatokat és az embereket lekicsinyítve egy tálcára varázsolta. Ha valóban létezett ilyen varázslat, annak a császár Csin Si Huang Ti nagy hasznát vehette, mivel az ellenségeivel keményen leszámoló uralkodó joggal tarthatott merénylettől. Sokszor még legközelebbi bizalmasai sem tudták, hogy éppen 50 kastélya közül

Olvass tovább »

Híres női festők – Amrita Sérgil

Amrita Sérgil (vagy Sher-Gil) nevét többen ismerik szerte a világban, mint bármely más magyar festőét. Ugyanis Amrita anyai ágon magyar volt, sőt születése utáni első 8 évét Magyarországon töltötte, élete legfontosabb eseményei is ide kötik, életműve azonban hazánkban kevéssé ismert. A rendkívül változatos kulturális háttérrel rendelkező, nagyon fiatalon elhunyt festőnőt az indiai Frida Kahloként is szokták emlegetni.   Szüleinek megismerkedése is megérne egy regényt Kevés színesebb összetételű családot lehet elképzelni, mint ami Amritának jutott. Anyja, Erdőbaktai Gottesmann Marie-Antoinette magyar, francia, német és zsidó felmenőkkel büszkélkedett és egyaránt otthonosan mozgott Bécsben, Párizsban vagy Budapesten. Kiválóan zongorázott és énekelt, egy ideig még Puccini is mestere volt. Egy alkalommal, amikor Londonban lépett fel, meglátott egy hirdetést az újságban, amelyben a Viktória királynőnél vendégeskedő utolsó szikh király leánya mellé kerestek zenéhez értő társalkodónőt. Nem sokat habozott, jelentkezett és megkapta az állást. A gyönyörű, vörös hajú énekesnőért odavoltak a férfiak és felfigyelt rá a hercegnő vőlegénye, Umrao Singh Sher-Gil is. A hagyományos szikh turbánt hordó, hosszú hajat és szakállt növesztett Umrao a szanszkrit és a perzsa irodalom professzora volt, egyaránt jártas volt a nyugati és indiai filozófiában. Ezentúl pedig csillagászattal, képzőművészettel és fotográfiával is foglalkozott. Ezen érdemei közül azonban az keltette fel leginkább az ambiciózus

Olvass tovább »
Henri Rousseau festménye

Festők, akik másoltak

Amikor az élményfestést illetik kritikával, sokszor jönnek elő azzal az érvvel az emberek, hogy ez az egész nem más, mint egyszerű másolás és semmiképp nem nevezhető művészetnek. Igen ám, de attól még, hogy egyszerű másolásnak nevezzük az élményfestést, attól még igenis lehet értékes időtöltés, amely nem csak szórakoztató, hanem fontos része lehet egy olyan tanulási folyamatnak is, amelynek egy előrehaladott szakaszában már elmondhatjuk, hogy az addig festmények másolásával nem kevés időt töltő és gyakorló festő tanonc a megszerzett és elmélyített technikai tudás birtokában képessé válhat saját elgondolása alapján új alkotások létrehozására.   A másolás nem lopás Picasso már elismert és keresett művész volt, amikor állítólag elhangzott tőle az a mondat, hogy „A középszerű művész másol, a zseniális pedig lop.” Nem tudjuk, hogy valóban mondott-e ilyet, de az biztos, hogy érdemes egy kicsit átgondolnunk, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban? Mi a különbség a másolás, a hamisítás és a plagizálás között? Másolásnak azt a gyakorlatot nevezzük, amikor az általában kezdő művészek korábban élt és alkotott mesterek műveit próbálják lemásolni és ezt leginkább gyakorlás céljából teszik. A másolás egy fontos alkotórész a festészetben, hiszen a tanuló ezáltal új technikákat ismerhet meg, és gyakorlatban is el tudja sajátítani a festészet különböző szakmai

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü