Élményfestés – Levendulamező

A levendula méltán népszerű gyógy-, fűszer-, és dísznövény, mely élénk lila színével és nyugtató illatával kényezteti érzékeinket. Európában a rómaiak által jelent meg, az ókori szépségápolás egyik meghatározó alapanyaga volt. Illatát használták nyugtató fürdőhöz, szappan készült belőle, virágát földre szórva illatosították a szobákat. A görögök a levendula illatával próbálták csillapítani isteneik dühét, az egyiptomiak a balzsamozás során használták, Angliában pedig a pestisjárvány idején csuklóra kötve reméltek védelmet tőle.

 

A levendula hazánkban

 

Magyarországon a középkor óta van jelen, de csak kolostorok gyógy- és fűszernövény ültetvényein volt megtalálható. Az 1920-as évek közepén Bitter Gyula, korának neves gyógynövényszakértője telepítette az első levendulaültetvényt. A tihanyi apátságtól bérelt ehhez területet, s a szaporítóanyagot egyenesen Franciaországból hozta. Ez lett az első ipari célú levendulaültetvény-telepítés, ami olyannyira jól sikerült, hogy a Tihanyban aratott levendula illóolaj tartalma magasabb volt, mint a franciáé. Ezen sikeren felbuzdulva Bitter Gyula 100 hektárra növelte a telepítés nagyságát.

Az, hogy a levendula ennyire jól érzi magát Tihanyban, a hely speciális, félsziget-jellegének köszönhető. Az egyik leggazdagabb hely Magyarországon a napsütéses órák számát tekintve, míg a csapadékmennyiségéről pont az ellenkezője mondható el. Ez a fél-mediterrán éghajlat, a déli tájolás és a vulkáni alapkőzet teszi a helyet oly ideálissá a levendulák számára. Ezen tényezők összessége járul hozzá, hogy a tihanyi levendulás világhírű, még a francia levendulánál is jobb minőségű.

A 60-as évektől aztán a kommunizmus alatt a tihanyi levendulás gondos ápolás híján pusztulásnak indult. A legnagyobb részét beszántották majd szőlőt telepítettek helyére, a megmaradt 20 hektárt pedig magára hagyták, így az művelés hiányában elvadult. Szerencsére nem maradt parlagon végleg a terület, 1986-tól kezdődött a régi levendulás újjáélesztése. 1995-től új területeken is levendula telepítésbe kezdtek. Jelenleg több ültetvény is található a félszigeten, ezek közül legnagyobb és legszebb a Külső-tóval szemben lévő, 7 hektárnyi területen található levendulás, amely nyáron lilában pompázva fogadja a Tihanyba érkezőket.

 

Levendulát otthonra!

 

A levendulának Magyarországon gyakorlatilag nincs kártevője, így a termesztése során nem szükséges vegyszerezést alkalmazni. Az egyetlen ellensége a gyom, ez ellen kaszálással, gyomlálásal védekezhetünk, de az öreg levendulásokban előfordul, hogy juhok segítenek a gaz irtásban. A levendula nagyon hálás növény, egy-egy bokor akár 20-25 évig is folyamatos gazdag terméssel örvendeztethet meg, de évente erősen vissza kell vágni, mert elfásodik és csökken a hozama. Fontos, hogy napos és meleg helyre ültessük a levendulát, különösebb talajigénye nincsen. A meszes, agyagos, tápanyagban szegény föld ideális neki, és az öntözést sem kell túlzásba vinni, ugyanis szárazságtűrő növény. Évelő, télre megáll a növekedésben, tavasszal kezdi meghozni friss, zöld hajtásait.

Az ültetési távolság abban az esetben, ha szegélyt vagy sövényt szeretnénk kialakítani, 50 cm vagy ennél kisebb legyen a tövek közt. Amennyiben nagy, kerek bokrokra vágyunk, akkor 80 cm-re vagy akár nagyobb távolságra is ültessük ezt a csodás növényt.

A kerttel nem rendelkezőknek sem kell lemondaniuk az illatos levenduláról, ugyanis cserépben is jól érzi magát. Nagyobb edényt érdemes választani, hogy nyáron ne kelljen sokat öntözni és télen se fagyjon át könnyen a földje. A virágföldhöz keverj homokot és kavicsot 3-1-1 arányban, így tudod biztosítani az ültető közeg jó vízáteresztő képességét. Mivel a cserépben hamar kiszárad a föld, többször kell locsolni, mint a kertben növő levendulát, de arra mindig figyelni kell, hogy a cserépben ne álljon a víz.

Mi mindenre jó a levendula?

 

Száraz virágként molyűző hatása ismert, olaját  pedig gyulladáscsökkentő, nyugtató hatása miatt alkalmazzák a népi gyógyászatban és természetgyógyászatban.

Aromaterápiában használva feszültségoldó, idegerősítő, nyugtató hatással bír. Enyhíti a fejfájást, a depresszív kedélyállapotot, az alvászavarban szenvedőknek is segíthet. Meghűlés esetén inhalálás hatékony lehet, ugyanis a levendula tisztítja a légutakat, csökkenti a fertőzéseket, de asztmások számára nem ajánlott az efféle terápia. Bőrpoblémák esetén is bátran használhatjuk a levendulás termékeket, pattanásos, gyulladt bőrre nyugtató hatással van, de pikkelysömörre és ekcémára is használható. Enyhíti a napozás miatt leégett bőr irritációját is. Masszázsolajba keverve a fáradtságot, izomfájdalmakat, a reumás fájdalmakat csökkenti, a gyulladásos izomfájdalmakat enyhíti. A levendulás samponok a zsíros hajra és  korpás fejbőrre is jól használhatóak. Készülhet belőle szappan, fürdősó és fürdőgolyó is.

A gasztronómia is felfedezte magának ezt a sokoldalú növényt, így virága kis mennyiségben ételízesítőként használható. Limondáéba, eperszörpbe, vagy eperlekvárba is szokták tenni, kekszeket, sütemények krémjeit is pikánsabbá tudjuk tenni egy kis szárított levendulával. A levendulateát görcsoldásra, fejfájásra, idegnyugtatásra, gyomor- és bélbántalmak kezelésére lehet használni. Só alapú fűszerkeverékekkel húsételeket, mediterrán ételeket, kelt tésztákat is ízesíthetünk.

Ha te is rajongsz a levenduláért és szívesen néznél télen-nyáron egy virágba borult levendulamezőt, gyere el hozzánk és fesd meg! Profi instrukroraink segítségével magad készítheted el helyszíni élményfestő alkalmunkon, de otthoni környezetben is elkészítheted ezt a csodás képet.

Blog

Nyári programajánló – Kedvezményes keddek a Műcsarnokban

A Műcsarnok filléres kulturális élményt kínál a nyáron erre szomjazóknak. Kedden kétszáz névre keresztelt kezdeményezés során 2022. július 26-tól augusztus 16-ig minden kedden (egyenként) 200 forintért látogathatóak a Műcsarnok Budapesten jelenleg futó kiállításai. Aki tágítaná a látókörét, annak iparkodnia kell, hiszen valójában három kedvezményes nap van hátra: augusztus 2-án, 9-én, illetve 16-án lehet egy jelképes összegért belépni az alábbi három kiállításra.   Közös tér | II. Ipar- és Tervezőművészeti Nemzeti Szalon 2022 A Közös tér című kiállítás Arisztotelész Kategóriák című művét hívta segítségül, hogy elmélyült sétára hívjon a tárgyak között. Az utóbbi öt évben megvalósult művek befogadásához a kiállítás két utat is felajánl. Az egyik a konkrétan megformált anyagtól az anyag nélküli szubsztanciákig, a tervezett gondolatokig vezet, míg a másik a szigorúan vett funkcionalitástól az autonóm művészet területéig kalauzol el. Ezeket követve a kerámia – mely a legősibb, az emberi kultúra születésének titokzatos pillanatával egyidős – művészetétől eljuthatunk a virtuális térben létrehozott kommunikációs terekig. Bár az egyes alkotói területek elkülönülnek, térbeli kapcsolataikkal mégis egy összefüggő folyamatként mutatkoznak be. A különböző területek és a két gondolati ív izgalmas találkozásokat hoznak létre. Mivel 2022 az Üveg Nemzetközi Éve, a Szalonon különleges hangsúlyt kap az üvegművesség: mind a történeti vonatkozások és jellegzetességek megismerésére,

Olvass tovább »

Élményfestés – Szülinapi buli

Egy szülinapi buli sokféle lehet, attól függően, hogy a születésnapos milyen érdeklődési és baráti körrel rendelkezik. Ahogy telnek az évek lassan minden lehetőséget és ötletet „kipipál” az ember, akár a saját, akár a gyermeke születésnapjáról van szó.   Furcsa és különleges születésnapi szokások a világban A világ legtöbb országának van valamilyen sajátos, egyedi hagyománya, amit előszeretettel tartanak évről-évre. Ilyenek a születésnappal kapcsolatosak is, amikről talán nem is gondolnánk, hogy mennyire eltérőek lehetnek nemzetenként.   Születésnapok világszerte Vietnámban máshogy számolják az emberek életkorát, mint például nálunk, Magyarországon. Mindenkinek új év napján van a születésnapja, akár akkor született, akár nem. Sokan még a pontos születési dátumukat sem tudják emiatt a szokás miatt. Németországban van egy olyan hagyomány, amelyben annak a férfinek, aki a 30. születésnapjáig nem nősül meg, ezen a napon fel kell söpörnie az utcát. A “segítő” barátok pedig vidáman gondoskodnak arról, hogy legyen mit söprögetnie, ugyanis különböző szemeteket dobálnak el. A söprést addig kell végeznie, amíg meg nem tud csókolni egy éppen arra járó lányt. Írországban szó szerint megrázzák a gyerekeket, mégpedig úgy, hogy ők fejjel lefelé vannak. Mindig annyiszor kell megrázni a születésnapost, amennyi az aktuálisan betöltött életkoruk. Kanadában terjedt el a furcsa szokás, hogy a szülinaposnak vajjal kenik

Olvass tovább »

Élményfestés – Szitakötő

A szitakötők igazán különleges lények, és nem csak áttetsző, lebegő szépségük teszi őket azzá. Körülbelül 300 millió évvel ezelőtt már jelen voltak a Földön, valószínűleg ők voltak a bolygó első rovarfaja. Eszerint elég hosszú idejük volt rá, hogy tökéletesítsék a repülést, a vadászati módszereiket és a megjelenésüket, már-már művészi szintre emelve azt. 2018-ban egy internetes szavazáson az év rovara címet is elnyerte.   A szitakötő különleges képességei A szitakötők félelmetes vadászok, légi csapdákkal ejtik el a zsákmányukat, miközben bemérik pontosan az áldozatot, kiszámítják sebességét és röppályáját, és ahhoz igazítják saját repülésüket. Olyan ügyesen teszik mindezt, hogy a vadászat 95%-ban sikert hoz a számukra. Egy amerikai kutatócsoport megállapította, hogy egy 16 idegből álló bonyolult hálórendszer szövi át a szitakötő agyát, és köti össze a mellkasában lévő motoros repülési idegpályával. A neuronhálózata segítségével a szitakötő képes nyomon követni a mozgó célt, kiszámítani annak röppályáját, valamint a sajátjáét, hogy elfoghassa a zsákmányt. Az állatvilágban kevés olyan faj található, amely úgy képes a repülésre, mint a szitakötő. Két pár szárnya van, és képes ezeket a torhoz kapcsolódó izmaival egymástól függetlenül működtetni. Ez lehetővé teszi számára, hogy megváltoztassa az egyes szárnyak szögét, ezzel azok nagyon mozgékonyak lesznek a levegőben. A szárnyak rendkívül bonyolult módon kapcsolódnak a

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü