Élményfestés nőnap alkalmából

A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án ünnepelnek. Ugyanis 1857-ben ezen a napon New Yorkban csaknem negyvenezer munkásnő sztrájkolt, hogy a férfiakkal egyenlő bért kapjanak, valamint munkaidő-csökkentést kértek. Tehát a nőnap munkásmozgalmi eredetű, azonban manapság sok civil szervezet szót emel a nők elleni erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és minden más, nők ellen elkövetett erőszak ellen ezen a napon.

A nőnap megálmodói egy tisztelgésnek szánták ezt a napot azon nők előtt, akik az egyenlő jogokért és lehetőségekért nem féltek felemelni a hangjukat.

 

Tüntetés a választójogért

A Nemzetközi Nőnapot először 1917. március 19-én ünnepelték meg. Ebben a megemlékezésben  Ausztria, Dánia, Németország és Svájc vettek részt. Az ezen a napon szervezett  tüntetéseken és felvonulásokon sok férfi is tiszteletét tette. A cél elsősorban a nők választójogának megszerzése volt. A női választójog Finnországban 1906-tól lett elérhető, Oroszországban 1917-től, Németországban pedig 1919-től. A  franciaországi és az olaszországi nők azonban csak a II. világháború után lehettek választópolgárok, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, liechtensteini nők csupán 1984-től.

 

A magyar nők választójogának kacifántos története

Magyarország is azon nemzetek közé tartozik, akik a 20. század elején tették lehetővé a nők számára a szavazást. 1919 őszén a Friedrich-kormány által hozott törvény kimondta, hogy választójoga van minden olyan férfinak és nőnek, aki a 21. életévét betöltötte, aki 6 éve magyar állampolgár, fél éve ugyanabban a községben lakik vagy ott lakása van. A nők esetében azonban volt egy kitétel: csak az szavazhatott, aki tudott írni és olvasni.

Bár ez a törvény még mindig hátrányosan diszkriminálta a nőket, de a korábbi felfogáshoz képest jelentős előrelépésnek számított. Az 1848. évi V. törvénycikk a nőket a választójogból egyértelműen kizárta. A törvény előírta, hogy a hazaárulók, a gyújtogatók, a csempészek, a gyilkosok nem kaptak választójogot. Ahogyan a nők sem…

A Kiegyezést követő években a nők választójoga többször is szóba került, azonban minden alkalommal hangos nevetés fogadta az ötletet az országgyűlésben.

A századforduló azonban meghozta a szemlélet lassú változását is. 1895 után vált lehetővé, hogy a nők is részt vehessenek egyetemi képzésben. Bölcsésznek, orvosnak, gyógyszerésznek tanulhattak. Ez az akkori feminista mozgalom áldozatos munkájának köszönhető.

1919 után még többször változott a nők választó jogának feltétele. 1922-ben a férfiak 24 éves koruk után szavazhattak, míg a nők csak akkor, ha betöltötték a 30 évet. Ráadásul, míg a férfiak választójogához elegendő volt a 4 elemi elvégzése, addig a nőktől hat elemi elvégzését várták el. A 4 elemivel csak abban az esetben szavazhattak a nők, ha férjezettek voltak és három gyerekük volt, vagy saját keresetükből tartották el magukat.

Az általános, egyenlő és titkos választójogra egészen 1945-ig kellett várni, a korhatár innentől nőknél és férfiaknál egyaránt 20 év volt.

 

A nőnap napjainkban

Sokan a nőnapot kommunista ünnepként tartják számon, így erre hivatkozva nem szívesen emlékeznek meg róla. Az igaz, hogy a Rákosi-korszakban tették  szinte kötelezővé az ünneplését. Az is visszásnak tűnik, hogy abban a korban a nőknek még nehezebb volt a saját álmaik, igényeik, karriervágyaik után menni, mint manapság. Az állami ünnepségeken pedig apáskodó férfiak jóindulatú szexizmussal átszőtt beszédeket tartottak, a nők kaptak egy csokor virágot, majd másnaptól ugyanúgy nehezített pályán kellett élni az életüket.

Azonban a nőnap nem erről szól elsősorban, ahogy a fent bemutatott történetéből látszik. Ez a nap alkalom arra, hogy megemlékezzünk arról, milyen nehézségek árán jutottak a nők választójoghoz és szerezték meg elvben az egyenlő esélyeket és lehetőségeket. Ugyanakkor még nem dőlhetünk hátra, hiszen továbbra is létezik üvegplafon, továbbra is sok hátrányos megkülönböztetés éri a nőket szerte a világban. Ezen a napon tehát érdemes a múlt sikereinek örülni és egyben a jövő feladatait számba venni. Egy szál virágnak pedig a nők többsége az év bármelyik napján örül, így a nőnapon is természetesen.

Ha Te szeretnéd virággal is kifejezni a nők iránti megbecsülésedet, akkor idén lépj át a megszokott sémákon és ajándékozz virágcsokrot – ezúttal festményen. Helyszíni élményfestő alkalmaink között számos virágot ábrázoló csendéletet találhatsz. Ha nőnap tiszteletére pedig egy csodás nőalakot festenél meg, akkor is jó helyen jársz. Helyszíni élményfestő alkalmaink és otthoni videós szettjeink között rengeteg gyönyörű, inspiráló nőalakot találsz.

Szeretettel várunk!

Blog

Élményfestés – Városok

Régóta ismert tény, hogy a Föld népessége folyamatosan növekszik. A tudósok úgy becsülik, hogy bő 200 évvel ezelőtt, 1804-ben 1 milliárd ember élt a Földön, míg 1987-ben érte el az 5 milliárdot a Föld lakossága. Jelenleg közel 8 milliárdon osztozunk a bolygón, a tudomány emberei úgy becsülik, hogy 2067-ra érjük el a 10 milliárd lakost. Egy 2015-ös adat szerint percenként 270 csecsemő látja meg a napvilágot. Ez a gyors növekedés azt eredményezi, hogy a városok lakossága is folyamatosan gyarapodni fog. 1950-ben a világ népességének még kevesebb, mint 30 %-a élt városban, de 2018-ra ez az arány megfordult, a városlakók száma 55 % lett. Az ENSZ tudósai szerint ez a tendencia folytatódni fog, úgy tartják, 2050-ben már a világ népességének 68 %-a lesz városlakó. Mindez új kihívások, soha nem látott problémák megoldására kell sarkallja az emberiséget. A száraz számok világa után nézzünk kicsit vissza a múltba, s idézzük fel, hogyan jöttek létre egyáltalán  itt, Európában a városok.   A városok középkori felvirágzása A városok létrejötte Európában a kora középkorra tehető. A 8. századtól a 13. századig szárazabb és melegebb lett az időjárás. Ez kedvezett a növénytermesztésnek, így  a gazdasági élet is megélénkült. A mezőgazdaságban technikai és módszerbeli fejlődés is bekövetkezett, a

Olvass tovább »

A mandalák típusai, mintái, színei és jelentésük

Mi a mandala? A mandala egy spirituális szimbólum az ázsiai művészetben és a különböző keleti kultúrák népszerű, meditációval is kapcsolatos eleme. A hindu és buddhista kultúrákban a mandalák a világegyetem ábrázolásaként jelennek meg és a megvilágosodás útjára lépéshez szolgálnak egyfajta vezetőként. A mandala szó eredetileg a szanszkrit nyelvből származik, jelentése kör, körszelet, korong vagy ív. A szanszkrit az egyik legősibb indoeurópai nyelv, az egyik köznyelvi változatából származnak a mai észak-indiai ún. indoárja nyelvek. Az ókori India és a hindu vallás máig használt, szoros szabályok közé szorított, de választékos és művészi igényű liturgikus nyelve. A szanszkrit nyelv tudományos használatú és költői nyelvként hasonló szerepet tölt be az indiai kultúrában, mint a latin és az ógörög az európai kultúrában. Egy mandala sokkal több, mint egy egyszerű geometriai alakzatokból felépített dekoráció a falon. A buddhista és a hindu kultúrában olyan szimbolikus jelentéssel bír, amelynek meghatározó szerepe van egy hívő ember számára. A mandalák a hitük szerint a világegyetem különböző aspektusait képviselik. Kínában, Japánban és Tibetben a meditációhoz és az imádsághoz mandalákat használnak, az elhelyezett szimbólumok segítségét igénybe véve. A hinduizmusban és a buddhizmusban az a hitbéli meggyőződése az embereknek, hogy a mandala képes rá, hogy végig vezesse a hívőket az univerzum átváltozásának folyamatán.

Olvass tovább »

Élményfestés – Vizes témák

A víz egy nagyon különleges anyag festészeti szempontból is. Egyrészt áttetsző és átengedi magán a fénysugarak egy részét, másrészt viszont visszatükrözi mindazt, ami a környezetében van.   A víz felülete A felülete lehet tükörsima, de fodrozódhat is, ha épp hozzáér valami, vagy ha beledobunk egy kavicsot, esetleg végigsiklik rajta egy csónak. A szél hullámokat kelt a vízen, amelyek lehetnek alig érzékelhetők, enyhén fodrosak, kicsit habos széllel, a viharos erejű légmozgás pedig már óriási hullámokat korbácsol. Ezek a természeti hatások úgy megváltoztatják a víz nyugodt felületét, hogy nyoma sem marad a korábbi színeknek és hangulatnak. A magyar nyelvben csodálatos és egyben beszédes kifejezéseink vannak a vadul mozgó víz leírására. Ilyen például, amikor azt mondjuk, hogy tajtékzik a tenger.   A víz színe A vízfelület messzebbről nézve egy konkrétan meghatározható színben pompázik, amely szín ráadásul elég sok mindentől függhet. Szempont lehet az ég aktuális színe, a víz alatti padozat színe, a víz mélysége, a benne található élőlények színmeghatározó tulajdonságai, hogy csak a legegyértelműbbeket említsük. Más színeket kell használnunk, ha egy csepp vizet festünk, másokat, ha egy pohárban ábrázolunk vizet és másokat akkor is, ha egy tükröződő felületként, például egy utcai tócsaként festjük rá a képünkre. Emiatt nehéz olyan egyértelmű szabályokat felállítanunk, amelyek

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü