A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án ünnepelnek. Ugyanis 1857-ben ezen a napon New Yorkban csaknem negyvenezer munkásnő sztrájkolt, hogy a férfiakkal egyenlő bért kapjanak, valamint munkaidő-csökkentést kértek. Tehát a nőnap munkásmozgalmi eredetű, azonban manapság sok civil szervezet szót emel a nők elleni erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és minden más, nők ellen elkövetett erőszak ellen ezen a napon.
A nőnap megálmodói egy tisztelgésnek szánták ezt a napot azon nők előtt, akik az egyenlő jogokért és lehetőségekért nem féltek felemelni a hangjukat.
Tüntetés a választójogért
A Nemzetközi Nőnapot először 1917. március 19-én ünnepelték meg. Ebben a megemlékezésben Ausztria, Dánia, Németország és Svájc vettek részt. Az ezen a napon szervezett tüntetéseken és felvonulásokon sok férfi is tiszteletét tette. A cél elsősorban a nők választójogának megszerzése volt. A női választójog Finnországban 1906-tól lett elérhető, Oroszországban 1917-től, Németországban pedig 1919-től. A franciaországi és az olaszországi nők azonban csak a II. világháború után lehettek választópolgárok, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, liechtensteini nők csupán 1984-től.
A magyar nők választójogának kacifántos története
Magyarország is azon nemzetek közé tartozik, akik a 20. század elején tették lehetővé a nők számára a szavazást. 1919 őszén a Friedrich-kormány által hozott törvény kimondta, hogy választójoga van minden olyan férfinak és nőnek, aki a 21. életévét betöltötte, aki 6 éve magyar állampolgár, fél éve ugyanabban a községben lakik vagy ott lakása van. A nők esetében azonban volt egy kitétel: csak az szavazhatott, aki tudott írni és olvasni.
Bár ez a törvény még mindig hátrányosan diszkriminálta a nőket, de a korábbi felfogáshoz képest jelentős előrelépésnek számított. Az 1848. évi V. törvénycikk a nőket a választójogból egyértelműen kizárta. A törvény előírta, hogy a hazaárulók, a gyújtogatók, a csempészek, a gyilkosok nem kaptak választójogot. Ahogyan a nők sem…
A Kiegyezést követő években a nők választójoga többször is szóba került, azonban minden alkalommal hangos nevetés fogadta az ötletet az országgyűlésben.
A századforduló azonban meghozta a szemlélet lassú változását is. 1895 után vált lehetővé, hogy a nők is részt vehessenek egyetemi képzésben. Bölcsésznek, orvosnak, gyógyszerésznek tanulhattak. Ez az akkori feminista mozgalom áldozatos munkájának köszönhető.
1919 után még többször változott a nők választó jogának feltétele. 1922-ben a férfiak 24 éves koruk után szavazhattak, míg a nők csak akkor, ha betöltötték a 30 évet. Ráadásul, míg a férfiak választójogához elegendő volt a 4 elemi elvégzése, addig a nőktől hat elemi elvégzését várták el. A 4 elemivel csak abban az esetben szavazhattak a nők, ha férjezettek voltak és három gyerekük volt, vagy saját keresetükből tartották el magukat.
Az általános, egyenlő és titkos választójogra egészen 1945-ig kellett várni, a korhatár innentől nőknél és férfiaknál egyaránt 20 év volt.
A nőnap napjainkban
Sokan a nőnapot kommunista ünnepként tartják számon, így erre hivatkozva nem szívesen emlékeznek meg róla. Az igaz, hogy a Rákosi-korszakban tették szinte kötelezővé az ünneplését. Az is visszásnak tűnik, hogy abban a korban a nőknek még nehezebb volt a saját álmaik, igényeik, karriervágyaik után menni, mint manapság. Az állami ünnepségeken pedig apáskodó férfiak jóindulatú szexizmussal átszőtt beszédeket tartottak, a nők kaptak egy csokor virágot, majd másnaptól ugyanúgy nehezített pályán kellett élni az életüket.
Azonban a nőnap nem erről szól elsősorban, ahogy a fent bemutatott történetéből látszik. Ez a nap alkalom arra, hogy megemlékezzünk arról, milyen nehézségek árán jutottak a nők választójoghoz és szerezték meg elvben az egyenlő esélyeket és lehetőségeket. Ugyanakkor még nem dőlhetünk hátra, hiszen továbbra is létezik üvegplafon, továbbra is sok hátrányos megkülönböztetés éri a nőket szerte a világban. Ezen a napon tehát érdemes a múlt sikereinek örülni és egyben a jövő feladatait számba venni. Egy szál virágnak pedig a nők többsége az év bármelyik napján örül, így a nőnapon is természetesen.
Ha Te szeretnéd virággal is kifejezni a nők iránti megbecsülésedet, akkor idén lépj át a megszokott sémákon és ajándékozz virágcsokrot – ezúttal festményen. Helyszíni élményfestő alkalmaink között számos virágot ábrázoló csendéletet találhatsz. Ha nőnap tiszteletére pedig egy csodás nőalakot festenél meg, akkor is jó helyen jársz. Helyszíni élményfestő alkalmaink és otthoni videós szettjeink között rengeteg gyönyörű, inspiráló nőalakot találsz.
főoldal
események
kosár
menü