Élményfestés – Szarvasok

Az évnek a hűvösebb felében, a karácsony közeledtével valahogy mindig több figyelem irányul a szarvasokra. A szarvasbőgés és az egymásnak csapódó agancsok zaja már az őszi erdő csendjét felverik. Télen pedig, az ünnepek közeledtével a szarvasok a Mikulás érkezése és a karácsony kapcsán is felbukkanó szereplők, dekorációként, hangulatelemként is sok otthonnak válnak díszévé ebben az időszakban.

 

Tudnivalók a szarvasokról

A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat. A szarvasok legtöbb faja az őzekkel együtt a szarvasfélék családjába tartozik. Egyes nyelveken egyazon szó jelöli a szarvast és az őzet is.

A magyar nyelvben a szarvasmarhához hasonlóan a szarvas hímjét bikának, a nőstényét tehénnek, a kicsinyüket pedig borjúnak nevezzük. A szarvasbika legfeltűnőbb testi jellegzetessége az agancsa. A rénszarvasnál a tehénnek is van agancsa, a többi szarvasfajnál pedig csak a bikának.

A Kárpát-medencében ma élő két szarvasfaj közül csak a gímszarvas őshonos. A dámszarvas (vagy más néven dámvad) betelepítéssel került a régióba, amely esemény pontos időpontja vitatott.

Európa, Ázsia és Amerika északi vidékein él a hatalmas termetű jávorszarvas és a háziállatként is tenyésztett rénszarvas. Indiában a pettyes szarvas, az amerikai földrészen pedig a fehérfarkú szarvas a leggyakoribb.

 

A szarvasok agancsa

Az agancsokat minden évben levetik, és helyette újat növesztenek. Az agancs az úgynevezett rózsatőből nő ki. A fejlődő agancsot vérerekben gazdag bőr, úgynevezett háncs borítja. A szarvasbőgés kezdete előtt a háncs alatt a szarvas agancsa megcsontosodik, majd az állat ledörzsöli róla a háncsot. A párzási időszak után az agancs és a rózsatő között puha, porcos szövet képződik, ami aztán elősegíti a már szükségtelenné váló agancs leválását.

A vadászok gyakran úgy követik a szarvasok mozgását, hogy megfigyelik azokat a helyeket, ahol a háncsdörzsölést végzik az állatok. A bikák tulajdonképpen úgy jelölik meg területük határait, hogy a fákhoz dörzsölik szagmirigyeiket.

Minden szarvasfajnak sajátos, rá jellemző alakú agancsa van. Például a fehérfarkú szarvas agancsán egy felfelé álló főágból ágazik ki több kisebb, szétálló ágacska, a dámszarvas és a jávorszarvas agancsa viszont lapátos elrendezésű. Az öszvérszarvas legközelebbi rokona a fehérfarkú szarvas, de az öszvérszarvas agancsa közvetlenül a tő fölött kettéágazik, a majd ez a két ág kettéágazik. Így elmondható, hogy a két faj agancsa nagyon is különböző, aki ért hozzá, mindig meg tudja mondani, hogy melyik állathoz tartozik egy már levált agancs.

Sok szarvasnak nagy, lenyűgöző fő agancsága van, több kisebb mellékággal. Ezt a formát a vadászok és a gyűjtők is igen nagyra értékelik. Magyarországon az erdőben talált levált agancsokat tilos hazavinni.

 

A szarvasbőgés

A gímszarvas párzási időszakát nevezzük szarvasbőgésnek. A szarvasbika jellegzetes hangja a tehenek terelgetését szolgálja, és jelzés a többi bikának arról, hogy mindenki tudja közülük, hogy ki a hárem ura. A gímszarvas bika jelzi a többi bikának a tehenek feletti kizárólagos szaporodási jogát. Így a bőgés alapján a bikák információt szereznek egymás testi erejéről, elszántságáról és nem utolsó sorban pozíciójukról. A szarvasbőgés is már egyfajta versengés a bikák között.

A dámszarvas párzási időszakban hallatott hangját barcogásnak nevezzük, amely a bőgéshez hasonlatos, de azért azzal össze nem téveszthető. Időben a gímszarvas bőgése utáni időszakban hallhatjuk az erdőben. Az őz szaporodási időszakában a hangadásnak nincs jelentősége. Az őzek tavasz végén kijelölik territóriumaikat, majd ezt a nyári szaporodási időszakig védelmezik, az azon tartózkodó, azon áthaladó sutákkal párosodnak.

A szarvasok csatája

A versengés a szarvastehenekért több szinten mehet végbe, amelynek a bőgés csak az első fázisa. Amennyiben hang alapján a hárem ura hasonlóan erősnek ígérkezik, mint a trónkövetelő, úgy utóbbi felkeresi legyőzendő ellenfelét. A személyes találkozás során felmérik az erőviszonyokat egy párhuzamos séta során, ahol egymás mellett elsétálva, bőgve, agancsot mutogatva próbálják eldönteni, melyikük is a rátermettebb. Amennyiben még így sem egyértelmű a helyzet, hogy melyikük az erősebb, úgy összecsapnak az agancsok, megkezdődik a csata a szarvasok között.

 

Szarvasok az élményfestéseken

Nézz körül az Események menüpontban található képek között és keresd a szarvasos festményeket, amelyekkel igazán hangulatos őszi vagy téli enteriőrt teremthetsz az otthonodban.

Gyere hozzánk festeni az őszi-téli időszakban is, szeretettel várunk!

Blog

Élményfestés – Fesd magad boldoggá!

2012. június 28-án az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) közgyűlésén úgy határozott, hogy március 20-án tartják a boldogság világnapját. Szerintük ugyanis a boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja, amely megérdemel egy saját világnapot is.   Buthán, a boldogságmérés bölcsője A boldogság nemzetközi napjának ötlete a kis himalájai buddhista királyságból, Bhutánból származik. Az ázsiai ország elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság (GNH) fogalmát lakosai jólétének mérésére. Úgy gondolták, ez többet elárul egy országról, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP. A „bruttó nemzeti boldogság” egy kilenc pontból álló index segítségével becsülhető meg, azt veszi górcső alá, hogy hogyan érzik magukat az emberek gazdasági, társadalmi és érzelmi szempontból. A boldogság világnapjának fő üzenete az, hogy nem csak a növekedési számok és a gazdasági értékek a legfontosabb mutatók, ugyanis az emberek elégedettségét más feltételek is befolyásolják.   A boldogság tudományosan mérhető Az ENSZ nemcsak kijelölte a boldogság világnapját, hanem 2012 óta közli a Világboldogsági Jelentést, vagyis a World Happiness Report-ot. A World Happiness Report összetetten méri az egyes országok boldogságszintjét. Egyfelől minden évben felmérést készítenek a lakosság szubjektív jóllétéről – vagyis, arról, hogy mennyire érzik magukat boldognak. Ezentúl vizsgálja még az országok egyéb jellemzőit is, mint a szociális ellátás, a várható

Olvass tovább »

Eltűnt és megkerült festmények – Alvó nő fekete vázával

Új cikksorozatunkban olyan eltűnt festményeket mutatunk be, melyek kalandos módon kerültek elő. Évekig, de akár évtizedekig rejtély volt a hollétük, s mindegyiknek megvan a maga fordulatos története. Elsőként egy nagyra becsült magyar festő, Berény Róbert 90 éve eltűnt festményének nem mindennapi felbukkanását mutatjuk be.   Berény Róbert, a zenész festő Valószínűleg már valamennyien vetettünk egy pillantást Berény legismertebb grafikájára a történelemkönyvünkben. Ő rajzolta ugyanis az ikonikus Fegyverbe, fegyverbe! című plakátot a Tanácsköztársaság megbízásából 1919-ben. A Párizst és Berlint is megjárt, itthon a Nyugatban is publikáló művészt, Berény Róbertet (1887-1953) a magyar Vadak közé sorolják. Tagja volt a Nyolcaknak, a harmincas évektől pedig a nagybányai művésztelep festői is nagy hatással voltak rá, a magyar avantgárd egyik legsokoldalúbb képviselője. Expresszionista, kubista stílusjegyek figyelhetők meg alkotásain, a grafikai munkássága is számottevő. 1934-től Zebegényben talált otthonra, nyaranta festőiskolát működtetett. Az itt található műterme a második világháború végén elpusztult, számos művével egyetemben. Képzett zenész és zeneszerző volt, kiválóan zongorázott, akár a zenei pályán is sikeres életutat járhatott volna be. Gyakran ült össze egy kis kamarazenélésre régi iskolatársával, a zeneszerző Weiner Leóval és az Ady-verseket megzenésítő Reinitz Bélával. Olyannyira értett a muzsikához, hogy rendszeresen írt zenekritikákat a Nyugatba. Az elsők között ismerte fel Bartók és Kodály

Olvass tovább »

A legtöbbször lefestett emberek – Viktória királynő

Kétszázkét éve, 1819. május 20-én látta meg a napvilágot “Európa nagyanyja”, a leghosszabban uralkodó brit királynő, Viktória. A korán megözvegyült, apró termetű, mindössze 150 cm magas királynő a kor legtöbbször lefestett uralkodója volt. Nevével és személyiségével egybefonódtak a viktoriánus korszak puritán eszméi, az iparosítás, az imperializmus. Az ő uralkodása idején lett elterjedt  a fényképezés is, ezért a rengeteg festmény mellett számos fénykép is megőrizte élete fontos pillanatait. Intelligens nő lévén, hamar felismerte, hogy a róla készült ábrázolások fontos szerepet játszhatnak az alattvalóival való kapcsolatában. Egyesek úgy tartják, hogy ő volt az eső uralkodó, akik felismerte a fényképezésben rejlő potenciális erőt és politikai fegyverként fel is használta azt. Ismerjük meg jobban ezt a nem mindennapi asszonyt!   Aranykalitkában töltött gyermekkor A kis Viktória egész gyermekkorában szinte ki sem tette a lábát a Kensington-palotából, ahol rendkívül szigorú, poroszos nevelésben részesült. A 19. század elején Martin Archer Shee (1769–1850) készített róla portrét, melyen Viktória egészséges, rózsás arcú gyermekként jelenik meg, aki vadvirágokat tart. Viktóriát azonban szinte sosem engedték szabadon és vadul szaladgálni a természetben. Tudjuk, hogy gyermek évei szigorúan felügyelet alatt, többnyire a palota zárt ajtaja mögött teltek. Kora gyermekkorából származik az anyjával készült közös festmény is, melyet William Beechey (1753-1861) alkotott. Apja,

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü