Élményfestés – Szív motívum

A szív motívum az egyik legtöbbet használt jelkép, amit világszerte használunk a szeretet, a szerelem vagy éppen az egészség kifejezésére. Tesszük mindezt úgy, hogy a szimbólum formája valójában nem sokban hasonlít a valódi szív, mint szerv alakjára.

Több elmélet is létezik annak a magyarázatára, hogy hogyan és miből alakult ki a napjainkban is használt szív motívum.

 

A szív motívum eredete

A legelterjedtebb elképzelés szerint a szív formát egy ókorban alkalmazott gyógynövény, a fogamzásgátlóként használt szilfium termése ihlette. A kutatók ugyan nem tudják, hogy a görögök és rómaiak pontosan mely növényre használták ezt a megnevezést, de a tudomány több olyan növényfajt is ismer, amelyre valamennyire ráillenek a korabeli leírások. Azért vélnek összefüggést felfedezni a növény és a szív motívum között, mert kapcsolat áll fenn köztük a szexualitás témáján keresztül.

Más elképzelések szerint a modern szív szimbólum alakja a női mellek, a szeméremdomb, Ámor nyílhegyének, vagy akár a herezacskó formájából eredeztethető. Tehát a szerelmet, a kapcsolódást két ember között igencsak a testiség oldaláról közelíti.

Az sem kizárható, hogy a ma is használt jelkép azután született meg, hogy a középkori tudósok az ókori orvosi szövegeket felhasználva igyekeztek megrajzolni a szív felépítését. Abban az időben ugyanis tiltott dolog volt a boncolás, a kor orvosainak ezért a korábbi időkből származó forrásokra kellett támaszkodniuk ebben a kérdésben.

 

A szív motívum az ókorban

Az egyiptomiak szerint a halálunk után a szívünk megmérettetik, és ha bűneink miatt nehezebb egy madártollnál, akkor büntetés vár ránk.

A buddhisták szerint a gyémántszív magát Buddhát ábrázolja, aki a történet szerint egy szív alakú levelekkel suttogó fa alatt világosodott meg.

A testi szerelem jelképeként a 13-14. században jelenik meg a szív. A szimbólum elterjedésében nagy szerepe volt az arab kultúrának is, majd a későbbi időkben a trubadúr lírának.

Az első szívforma, stilizált mintaként füge, illetve borostyánlevél alakjában már az időszámításunk előtti 3000 körül készült edényeken is fellelhető. Ezeknek a formáknak valószínűleg nem volt közük a szívhez, mint emberi szervhez, az akkori ábrázolásokban azt lóhere vagy toboz alakban jelenítették meg.

 

A szív motívum a későbbi korokban

A szív szimbólum a 13. századtól kezdődően fokozatosan vált a szív és a szeretet jelképévé. A szervről ugyanis már az ókorban is úgy hitték, hogy az érzelmek befolyásolásának központja.

A szív motívum igazán a reneszánsz korban, a vallásos művészet révén lett népszerű, igaz, ekkoriban még – a mostani változathoz képest – általában fejjel lefelé ábrázolták. A forma a korszakban egyre letisztultabbá vált, míg a 15. században, a játékkártyák elterjedésével létre nem jött a ma is ismert, vörösre színezett, alul csúcsosodó változat.

A 18-19. századra a szív egyre gyakrabban szerepelt a populáris kultúrában is, mint a szerelem jelképe. Üdvözlőkártyákon, édességeken, ékszereken is feltűnt a motívum. Az 1990-es években pedig már a videojátékokban is fontos szerepet töltött be a szív motívum, mint az életerő egyik szimbóluma. Ez a jelentése napjainkra az egészségügy területére is átterjedt.

 

A szív motívum a festményeken és más alkotásokon

Ezt a motívumot igen gyakran láthatjuk képzőművészeti alkotásokat szemlélve, sokszor átvitt értelmű vagy szimbolikus jelentéstartalommal. A kortárs művészek is szívesen alkalmazzák, és karakteres műveket hoznak létre a segítségével. Gondoljunk például az egyik leghíresebb kortárs művész, a valódi kilétét a mai napig sikerrel titokban tartó Banksy szív alakú lufiját elengedő kislány graffitijére.

A KreatívLiget Élményfestő Stúdió festményei között is találhatsz szív motívumot, az absztrakt vagy a 3 dimenziós képek között. A naptárba illesztett aktuális lehetőségeket az Események menüpontban találod meg.

Válaszd ki a Neked tetsző képet és gyere hozzánk festeni! Szeretettel várunk!

Blog

Őszi hangulatban festményekkel

Sokaknak az ősz a kedvenc évszaka, annak ellenére, hogy ebben az időszakban a természet olyan változásokon megy keresztül, amiről leginkább az elmúlás és a halál juthat eszünkbe. Lehet, hogy ez így van, de ebben rejlik a szépsége is. A változás szükséges és állandó a természetben, ráadásul gyönyörű is. Ahogy a zöld lombú erdők lassan az ősz legszebb árnyalatait öltik magukra és sárga, bordó, vörös, rozsdabarna színekben pompázva várják a még hidegebb időt. A téli hidegben aztán a maradék lombjuktól is megszabadulva, teljesen csupasz ágakkal várják a tavaszt, amikor pedig ismét kirügyezhetnek és kipattinthatják a virágaikat is újra.   Az ősz festői Az ősz különlegessége minden korszakban megfogta a képzőművészeket. A meleg árnyalatú színek kavalkádján kívül számtalan témát szolgáltattak az alkotáshoz az ilyenkor érő gyümölcsök, a szőlő és a belőle készülő bor, az eső, az erdő és állatai és az ebben az időszakban zajló mezőgazdasági munkák. Magyar és külföldi festők egyaránt szívesen választották és választják mostanában is témának az őszt, igazán nincs nehéz dolgunk, ha remek példákat szeretnénk felsorolni.   Claude Monet Az élményfestés foglalkozásaink egyik legnépszerűbb alkotója Claude Monet, akit közvetve az impresszionizmus, mint művészeti irányzat névadójaként is ismerhetünk. 1872-ben festette meg az ’Impresszió, a felkelő nap’ című képét és

Olvass tovább »

Élményfestés – A páva

Az egyik legdekoratívabb madárfaj a világon, nem csoda, hogy népszerű témát ad a fotósoknak és a képzőművészeknek is. Általában nem túl sokat tudunk azonban az „előéletéről”, ezért ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk pár érdekes információt és tudnivalót erről a pompázatos madárról.   Szebb a páva, mint a pulyka A pávák feje tollas, a fejtetőn felmereszthető tollbóbitával. A csőre vastag, szárnyai rövidek, lekerekítettek, de ennek ellenére jól repül, bár elég nagy zajt csap közben. A vadon élő pávák éjszakára fák vagy bokrok ágaira röppenek fel és ott ülnek reggelig. A hím páva a farkát képes legyező szerűen felmereszteni, ezzel támasztva alá a módosult, színes felső farkfedőket, amelyek végén a pompás, kékes színű foltokat, az úgy nevezett pávaszemeket láthatjuk. A fejdíszét aranyos zöld fémfényű tollak teszik, háta zöldesen fénylő, néhol kék, hasa barnás-zöldes. A pávakakas dísztollainak kialakulása kétéves korában kezdődik, a teljesen kifejlett uszályt a harmadik évtől láthatjuk. A tojó madár mindig egyszerűbb színű, jellemzően barnás, esetleg kis mértékben színezett más árnyalatúra, a melle és a hasa fehér. A pávák hangja igen kellemetlen, szinte rikácsoló. A páva az a díszmadár, amely az idők során a kevélység és a nagyravágyás jelképe, valamint szólások alapja is lett. A fehér páva egy alkalmanként felbukkanó színmutáció, az

Olvass tovább »

Fessünk szarvasokat!

Ősszel és télen valahogy mindig több figyelem irányul a szarvasokra. A szarvasbőgés és az egymásnak csapódó agancsok zaja az őszi erdő alapzajai közé tartoznak. Decemberben pedig az ünnepek közeledtével a szarvasok a Mikulás és a karácsony kapcsán is felbukkanó szereplők. Dekorációként is sok otthonnak válnak díszévé ezek a gyönyörű állatok ebben az időszakban. De vajon mennyire vagyunk tisztában a szarvas motívum történetével, annak eredetével és a különböző népek, vallások életében betöltött szerepével? Szeretnénk egy kis eligazítást nyújtani olvasóinknak a szarvassal, mint jelképpel kapcsolatban.   Szarvasok a természetben A szarvas a szarvasfélék családjába tartozó emlősállat. Ennek a családnak a tagja a jávorszarvas, az Észak-Amerikában karibunak nevezett rénszarvas faj és a vapiti szarvas is. Néhány szarvasfaj társas életmódot folytat, míg mások magányosan élnek. A hím szarvast bikának, a nőstényt tehénnek nevezzük, a kicsinyüket pedig a borjúnak. Ausztráliát és az Antarktiszt kivéve minden kontinensen előfordulnak szarvasok. Ezek a gyönyörű állatok elsősorban növényevők, néha azonban előfordul, hogy elfogyasztanak egy-egy madárfiókát. Kedvtelve legelik le a zsenge növényzetet, a leveleket, hajtásokat, ágakat és a füvet is. Mint bármelyik szarvasmarha, a szarvas is a kérődzők alrendjéhez tartozik, így a durván megrágott táplálékot lenyeli, visszaöklendezi, majd alaposan megrágja és újra lenyeli. Ez a módszer teszi lehetővé, hogy az

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü