Februárban jön el az az idő, amikor már nem csak a farsang és a busójárás szól a téltemetésről, hanem sok ember gondolatai és vágyai is a tavasz körül forognak. Sokan várjuk már nagyon a téli időszak végét, még akkor is, ha megvannak a hideg időnek is a maga szépségei. A tavasz jót tesz a lelkünknek. A megújulást, a több napsütést, a természet ébredését és sok virágot hoz magával.
A tavasz meghatározása
A tavasz a mérsékelt éghajlati övezet egyik évszaka. A trópusi éghajlatú tájakon ez az évszak egyszerűen nem létezik. A tavasz arról ismerhető meg, hogy ilyenkor felélénkül az élővilág, virágba borulnak a növények, zöldellenek a mezők és lombot növesztenek az erdők.
Földünk északi féltekéjén a március, az április és a május, míg a déli féltekén a szeptember, az október és a november a tavaszi hónapok.
A tavasz kezdete
A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, tehát az északi féltekén közelítőleg március 21-től június 21-ig, a déli féltekén pedig közelítőleg szeptember 23-tól december 21-ig örülhetünk ennek az évszaknak.
Tavasszal emelkedik az átlaghőmérséklet nappal és éjszaka is, de az is lehetséges, hogy esetenként szeszélyessé és kicsit kiszámíthatatlanná válik az időjárás. Ebben az évszakban esik a legtöbb eső és a magasabban fekvő területeken is fokozatosan elolvad a hó és a jég, emiatt a folyók és patakok megduzzadása, esetenként medrükből való kiáradása is erre az időszakra tehető. A vándormadarak, amelyek a hűvösebb idő megérkeztével elvándoroltak melegebb éghajlatra, általában ilyenkor térnek vissza fészkelőhelyeikre.
A tavasz létezésében fontos szerepet játszik, hogy a mérsékelt éghajlati öv része vagyunk. A trópusokon nem létezik ez az évszak. A tavaszi felmelegedésben nagy szerepet játszik a napsugarak nagyobb hajlásszöge, valamint a téli időszakhoz képest még a napsütéses időtartam növekedése és az éjszakai időszak rövidülése.
Tavaszvárás a különböző kultúrákban
A farsang a tavaszvárás ősi időktől létező örömünnepe. Jellemzően az evés, az ivás, a lakodalmak, a disznótorok és a jelmezes felvonulások ideje. A hedonista mulatságok célja tulajdonképpen az, hogy a természetet hasonló bőségre ösztönözzék.
A téltemető-tavaszváró mulatságok hagyománya számos európai országban elterjedt, nálunk Magyarországon csak a középkorban honosodott meg. Számos hatás érvényesült a hazai szokások kialakulásában, a városi polgárság és a falusi lakosság esetében a német, míg az arisztokrácia körében inkább az olasz és a francia vonások erősödtek meg.
Az álarcos mulatságok eredete egészen az ókori időkig nyúlik vissza. A görögök minden tavasszal ünnepséget rendeztek a bor istene, Dionüszosz tiszteletére. A rómaiak átvették ezt a szokást, őnáluk Bacchus volt a boristen, az ő tiszteletére megtartották a Bacchanaliát. Az ünnepek egy teljes hétig is eltartottak, a mulatozás során a szegényeket is megvendégelték, a családtagok pedig ajándékokat adtak egymásnak, a programot nagyszabású gladiátor viadalok színesítették. A ’carneval’ szó jelentésmagyarázata is ebben az időszakban keresendő. A „carne vale” egy latin kifejezés, amelynek jelentése: búcsú a hústól. Egy másik szómagyarázat szerint azonban a Róma utcáin az álarcos menet által végigtolt szekér nevéből, a ’carrus navalisból’ alakult ki végül a mi nyelvünkben is előforduló karnevál szó.
Magyarországon jellemző farsangi szokás az úgynevezett maszkos alakoskodás, ezek közül is a legismertebb a mohácsi busójárás. Az igazi busó öltözet részei: szőrével kifelé fordított bunda, szalmával kitömött gatya, rajta gyapjúból kötött harisnya, a bundát öv vagy marhakötél fogja össze deréktájon, amelyen egy marhakolomp lóg, kereplő vagy soktollú, fából készült buzogány, amelyet a busók a kezükben tartanak, fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Tavasz a képzőművészetben
A legtöbb ember által várva várt tavasz alkalmával a természet újjáéled, a fák rügyezni kezdenek, végre erővel süt a nap és ez minden élőlényre is hatással van. Ez az évszak a művészek számára a reneszánsz kora óta állandó inspirációs forrást jelentett. A festőművészek képeikben a tavasz szépségét, a megújulást, a szerelmet és az évszakban rejlő lehetőségeket ünneplik.
Két kedvencünk a tavaszi témájú képekből
A reneszánsz egyik nagy műve Sandro Botticelli Tavasz című festménye. A kép központi alakja Vénusz istennő, aki egy narancsligetben áll az érett gyümölcsökkel, a három grácia, Merkúr, egy kerub és Flora társaságában. A festmény harmóniát áraszt, igazi mestermű, amelynek értelmezése folyamatosan vitára ad okot a művészettörténészek és a laikusok körében egyaránt. Egyesek szerint a tavasz buja növekedésének allegóriája a festmény, mások inkább a szerelem eszményét látják benne.
Claude Monet Gyümölcsös tavasszal című festményét tartják sokan a tavaszi impresszionista képek közül a legjobbnak. A kép a festőművész Givernyben álló házának kertjét mutatja be. 1886-ban a gyümölcsösben festette le a jelenetet, az almafa virágzó lombjai alatt ülő női alakkal. Hogy ki is pontosan a nőalak, aki a képen van, azt nem tudhatjuk teljes bizonyossággal. Sokak szerint a művész akkori szeretője, Suzanne Hoschedé lánya, akinek anyja lesz később a művész második felesége.
Tavaszi képek az élményfestés alkalmakon
Készen állunk a tavaszra az élményfestés alkalmakon elkészíthető képekkel is. Több tavaszi tematikájú festményt válogatunk be a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatába, amelyeket az Események menüpontban találsz meg. Válaszd ki a neked tetszőt és gyere el hozzánk festeni! Szeretettel és klassz képekkel várunk mindenkit.
főoldal
események
kosár
menü