Élményfestés – Városi látkép

Városban élni nem mindenki szerint a legjobb dolog a világon, de vitathatatlan tény, hogy azért vannak előnyei. Egy modern városban a modern életvitel minden vívmánya és szükséges eleme elérhető közelségben van, és jó esetben rendelkezésre állnak az elvonulás, a kikapcsolódás és a természetjárás lehetőségei is.

Ha tudományosan vizsgáljuk a kérdést, akkor megállapíthatjuk, hogy a város az ember által kialakított településformák legmagasabb szerveződési szintje. A város az egyetlen olyan emberek számára létrehozott élőhely, ahol nagy számban és sűrűségben élnek a benne lakó egyedek, és mint ilyenek lényegében természetesen vannak jelen.

 

A városok történelme

Az első állandó emberi települések és a letelepedéssel járó életmód a sikeres mezőgazdasági technikai fejlődés egyeneságú következményei voltak. Mintegy 9000 évvel ezelőtt az egyre hatékonyabbá váló földművelési módszerekkel – az emberiség történetében először – tartósan felesleg keletkezett az élelmiszerek területén. Ez a változás aztán lehetővé tette más munkaformák, más tevékenységek fejlődését is.

Az állandó települések sikere abban állt, hogy bennük egyszerre több, egymást kiegészítő tevékenység koncentrálódott. Ez pedig a fejlődő kézműipar és a kereskedelem fokozódását is lehetővé tette. Nem mellékes tény, hogy városok fejlődésén át vezetett a kereskedelmi útvonalak, így a kereskedő városok hálózatának kialakulása is. A városok és a falvak közti különbség azonban nem pusztán azok méretében vagy az ott lakók számában rejlik. A funkció az, ami megkülönbözteti a két fő településformát egymástól.

A városok minden időszakban jelentős kiváltságokban és más elbírálásban részesültek más településeknél, ami miatt máig sokaknak kívánatos a városba költözni. Napjainkban jellemző urbanizációs trend, hogy a városi lakosság többsége a kikötővárosokba és az országok fővárosaiba koncentrálódik. A lakosság ilyen mértékű egyenetlen eloszlása a gazdaság nagy fokú polarizáltsága (város – vidék) mellett jelentős környezeti károkozással is jár. Ez egy globális probléma és nem mehetünk el mellette szó nélkül, azonban ebben a bejegyzésben igyekszünk a városok szebbik oldalát is bemutatni.

A városok típusai

Városok alakultak ki szárazföldi és vízi utak mentén, illetve a nemzetközi kereskedelem útvonalai és csomópontjai, például kikötők közelében, de jellemzőek a nyersanyag bázisok (pl. szén, vas, olaj, egyéb ásványkincsek) kitermelése körül kialakult városok is. Vannak továbbá egyetemvárosok és zarándokhelyek, üdülő- és fürdővárosok, amelyek egy vagy több speciális okot is szolgáltatnak az emberek összejövetelére, tartós egy helyben tartózkodására.

Magyarországon viszonylag kevés a nagyobb város, azaz az olyan település, amely természeti adottságánál, gazdasági erejénél, fejlettségénél, funkcióinál és a működő munkamegosztásnál fogva olyan dolgokat kínál a lakóinak, amelyek csak városban érhetők el.

Az biztos, hogy a város sokkal bonyolultabb és mozgalmasabb környezet, nagyobb és színesebb életmódbeli lehetőségeket kínáló helyszín. A kisebb településekhez képest pedig központi és meghatározó, vezető szerepet betöltő közösségi mozgástér.

Külön érdemes megemlíteni a nagyváros településkategóriát, amely méreténél, gazdasági erejénél és esetleg kivételezett helyzeténél fogva elvileg magasabb technikai, infrastrukturális szinten működhet, mint az önmaguk eltartására nem képes, kisebb városok és települések. A nagyvárosokat jellemzően 100000 fő lakosságtól nevezzük így és világszerte ismerünk olyanokat, amelyekben több millió ember él együtt viszonylag kis területen.

 

A nagyvárosok sokszínűsége

A nyugati kultúrák városaiban hozzátartozik a különböző kultúrájú emberek által lakott, egymástól és a város többi részétől elválasztható városrész megléte. Ilyen lehet például a kínai vagy az olasz negyed az Egyesült Államok nagyobb városaiban.

Nem csak a népesség szempontjából lehetnek városrészek, hanem a funkció szempontjából is. Ezek azért alakulhattak ki, mert előnyösnek mutatkozott, hogy nagyjából egy helyen legyen mondjuk a színházak vagy a múzeumok vagy a pénzügyi területtel foglalkozó cégek irodái vagy a szórakozóhelyek.

Egy jól szervezett nagyvárosban helye van a parkoknak és már zöld területeknek, valamint lehetőség szerint az utak mentén is sok fát, bokrot és más zöld növényeket láthatunk. Ezek kimondottan jó hatással lehetnek a városban lakó emberek lelkivilágára és mindennapjaira.

 

Nagyvárosok a képzőművészetben

A városok örök és megunhatatlan témát szolgáltatnak a művészeknek és a városi művészeti projekteknek. Ezeken is megmutatkozik, hogy az urbanizáció nem feltétlenül rossz dolog. Remek lehetőség a kapcsolódásra, amelyből inspiráció, érzelmek és végső soron művészet születik mindenki gyönyörűségére.

Ha kedvet kapsz Te is nagyvárosi témájú képeket festeni, nézz körül az Helyszíni élményfestések menüpontban az aktuálisan elérhető festmények között, biztosan találsz a kedvedre valót.

Blog

Fess velünk pitypangot!

Gyermekkorunk kedvenc virágja, amely jó szolgálatot tett, mint koszorú alapanyag és terméseit pedig nagy kacagások közepette fújtuk egymásra és a nagyvilágba. Valószínűleg sosem gondoltuk, hogy még ennél is érdekesebb virág a pitypang. Elnevezése a gyermekláncfű vagy pongyola pitypang vagy népiesen cserbóka. Az őszirózsafélék családján belül a pitypang nemzetségbe tartozó, Magyarországon is gyakori évelő növényfaj. A termést szakszerűen úgy hívják, hogy repülőszőrös mag. Ez az a része, amelyet gyermekkorunkból olyan jól ismerünk.   A pitypang felhasználási lehetőségei Itt érdemes megjegyeznünk, hogy a rukkola a gyermekláncfű nemesített változata. A csípős-kesernyés aromájú levelek mára ínyenc saláta alapanyagnak számítanak, míg a pitypang, vagyis a gyermekláncfű a népi gyógyászat egyik régóta ismert gyógynövénye. Virágzás előtti fiatal leveleiből salátát vagy főzeléket készítenek. Ez fontos részlet, mert a virágzás után már egyáltalán nem finom az íze, ugyanis ekkorra megkeseredik. A növény gyökerét nyersen vagy vajon párolva, vagy szárítás után durvára őrölve kávépótlóként is használták az élénkítő hatása miatt. Levelével és gyökerével már nagyon hosszú ideje kezelik a máj, epehólyag, vese megbetegedéseit és az ízületi problémákat. Hatásos a bőrproblémák és a narancsbőr ellen, csökkenti a vér koleszterinszintjét, ugyanakkor étvágyfokozó, epehajtó és hashajtó hatása is ismert. A friss virágokból szirupot is készítenek, amelyet pitypangméznek nevezünk. A pitypang hatóanyagai A

Olvass tovább »

Élményfestés tiniknek

Korábbi cikkeinkben már részletesen írtunk arról, hogy mi az élményfestés, a kreativitás fejlesztésének lehetőségeiről és arról, hogy milyen hatásai vannak az élményfestésnek az agyunkra. A leírtakat elsősorban felnőttekre vonatkoztattuk, pedig a tinédzserek és a fiatal, még fejlődében lévő felnőttek esetében még inkább előnyös lehet, ha egy számukra is kellemes időtöltés közben az agyuk, a kreativitásuk, a kézügyességük és a rajzkészségük is fejlődni tud. Nincsenek könnyű helyzetben a mai kor tinédzserei. Legalábbis, ami az érzelmi hullámzásaikra adott magyarázatokat illeti. Míg régebben csupán a hormonok tombolásának tulajdoníthattuk a szülőket sokszor döbbent rémülettel eltöltő viselkedési mintákat, úgy a tudomány jelen állása szerint ez önmagában nem ad teljes magyarázatot a serdülőkben végbemenő viselkedésbeli változásokra.   Az agy fejlődése kamaszkorban A kamaszok agyában lejátszódó robbanásszerű fejlődést valóban hormonális változások indítják be. Ugyanakkor a kutatók ma már az agy bizonyos területeinek éretlenségével magyarázzák a kamaszokra jellemző kockázatvállaló, függő és stresszes viselkedést. Ez az amiben sokszor a felnőtt korosztály, a szülők egyáltalán nem látják a logikát. Az emberi agy fejlődése során az érzelmeket és a szexualitást szabályozó halántéklebenyben fokozatosan épülnek ki újabb és újabb összeköttetések a különböző agyterületekkel. Ez így zajlik a gyerekkortól fogva egészen a fiatal felnőtt korig. Az agy teljes térfogatának azonban valamivel több mint

Olvass tovább »

Élményfestés – Hangolódás a tavaszra

A tavasz sokunk kedvenc évszaka, ami nem csoda, hiszen a természet újjászületésénél és virágba borulásánál kevés szívderítőbb látvány és hozzá kapcsolódó érzés van a világon. A kipattanó rügyek és virágok illata, a megjelenő lombkoronák színei igazán jó hatással vannak mindenkire a tél hideg és szürke napjai után. Nem véletlen, hogy a téltemető és tavaszváró népszokások még napjainkban is nagy népszerűségnek örvendenek. A tél után mindenki vágyik már a melengető napsütésre és a tavasszal együtt járó jóságokra. Van egy jó ötletünk! A tavaszi hangulatú képek segítségével akár egész évben megőrizhetjük otthonunkban ennek az évszaknak az üdeségét és frissességét.   A tavasz színei A tavaszi virágok éppen akkor jelennek meg, és vidítanak fel bennünket, amikor a legnagyobb szükségünk van rájuk – a tél vége felé. Finom pasztellszíneikkel és vidám foltjaikkal változtatják a környezetünket üde csodává szinte pár nap alatt, amikor megérkeznek az első virágbontogató, melengető napsugarak. Ahogy a ruháink vagy a bútoraink színét is mi magunk választjuk ki, ugyanígy érdemes a környezetünkben megtalálható virágok színét is jól meghatároznunk. Jó, ha oda tudunk figyelni a színek jótékony hatására, ha épp rosszkedvűek vagyunk vagy akár depresszióra hajlamosak a napfény hiánya miatt. A színeknek különböző frekvenciái vannak és a fény egyfajta energiaforrás is egyben. Így

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü