Régóta ismert tény, hogy a Föld népessége folyamatosan növekszik. A tudósok úgy becsülik, hogy bő 200 évvel ezelőtt, 1804-ben 1 milliárd ember élt a Földön, míg 1987-ben érte el az 5 milliárdot a Föld lakossága. Jelenleg közel 8 milliárdon osztozunk a bolygón, a tudomány emberei úgy becsülik, hogy 2067-ra érjük el a 10 milliárd lakost. Egy 2015-ös adat szerint percenként 270 csecsemő látja meg a napvilágot. Ez a gyors növekedés azt eredményezi, hogy a városok lakossága is folyamatosan gyarapodni fog. 1950-ben a világ népességének még kevesebb, mint 30 %-a élt városban, de 2018-ra ez az arány megfordult, a városlakók száma 55 % lett. Az ENSZ tudósai szerint ez a tendencia folytatódni fog, úgy tartják, 2050-ben már a világ népességének 68 %-a lesz városlakó. Mindez új kihívások, soha nem látott problémák megoldására kell sarkallja az emberiséget.
A száraz számok világa után nézzünk kicsit vissza a múltba, s idézzük fel, hogyan jöttek létre egyáltalán itt, Európában a városok.
A városok középkori felvirágzása
A városok létrejötte Európában a kora középkorra tehető. A 8. századtól a 13. századig szárazabb és melegebb lett az időjárás. Ez kedvezett a növénytermesztésnek, így a gazdasági élet is megélénkült. A mezőgazdaságban technikai és módszerbeli fejlődés is bekövetkezett, a nehézeke, szügyhám, borona és patkó feltalálásával. Ezek az apróságnak tűnő változások forradalmasították a mezőgazdaságot, emiatt már nem csak a létfenntartáshoz szükséges mennyiséget tudták megtermelni. A felesleget el lehetett adni, így megjelent a pénzforgalom is.
Megnövekedett az igény a távoli tájak árui iránt is, melyeket a kereskedők szállítottak egyik városból a másikba. Pont emiatt fontos szárazföldi vagy vízi kereskedelmi útvonalak csomópontjai fejlődtek városokká a püspöki és földesúri székhelyeken túl. A fontosabb folyóátkelőhelyek és hágók mellett szintén sok ember telepedett le. A létrejövő települések köré falat építettek, hogy meg tudják védeni magukat a támadókkal szemben. Viszont mivel a falakat nem lehetett odébb tenni, a lakosság pedig egyre nőtt, hamar zsúfolttá váltak az utcák. Sokszor ütött ki tűzvész, hiszen a házak egymás hegyén-hátán voltak, ráadásul fából épültek. A szennyvíz elvezetése sem volt megoldott, így könnyen alakultak ki járványok is. A közfürdők csak a 14-15. század táján jelentek meg, addig a hétköznapi tisztálkodás se volt megoldott. Tehát elmondható, hogy a római kori városokban jobb életkörülmények voltak. Egy nagyobb várost alig tíz-húszezer ember lakta, egy százezer fős nagyváros -ilyen volt Velence, vagy Párizs- pedig kiemelkedőnek számított Európában.
A középkori város lakói
A városokat a polgárok lakták, ők általában kereskedelemmel, vagy kézművességgel foglalkoztak, céhekbe tömörültek. Számos kiváltságban részesültek, ők választhatták a vezetőiket és a várost irányító testületet, plébánost és bírót is. Egy összegben adóztak, minél többen lakták a várost, annál kevesebb volt az egy főre jutó adó mennyisége. A nagyobb települések vásártartási joggal is rendelkeztek, melyeket a főtéren tartották meg. Rendszerint ugyanitt állt a városháza és a város temploma, vagy katedrálisa. Napjainkban is a nagy múltú európiai városok fő látványossága a várfalak közt meghúzódó óváros, a templom, a városháza.
Ez a viszonylagos jólét és szabad élet az uradalmak jobbágyait is vonzotta. Sokan elszöktek a földesuruktól, kockáztatva azt, hogy elfogásuk esetén szigorú büntetésre számíthattak. Ugyanakkor ha sikerült egy év és egy napot a városban tölteniük, a jobbágy polgárrá válhatott, és mentesült a földesúri szolgáltatások terhe alól.
A városban lakók jelentős részét a plebsz adta, a városi szegények. Ők nem rendelkeztek polgárjoggal, alkalmi munkából tartották el magukat, gyakran a polgárok földjeit művelték.
A városok napjainkban
Az évszázadok alatt természetesen a városok összképe sem maradt érintetlen, akárcsak a benne lakók összetétele. Háborúk, természeti katasztrófák utáni újjáépítés mindig alakított a városokon, elég csak Budapesten végignézni a Duna-parton. De nem minden városnak van akkora múltja, amely a középkorig nyúlik vissza. Az amerikai metropoliszok égig nyúló tornyai, nyüzsgő belvárosa teljesen más hangulatot, életérzést közvetítenek.
Azt, hogy valaki a városok forgatagában érzi jól magát, vagy a falvak nyújtotta csendben, számos dolog befolyásolja. Az ingerküszöbünk, ami a zajt, emberek számát, zsúfoltságot illeti. A személyiségünk, a munkánk, a kedvelt szabadidős tevékenységeink, a szociális kapcsolataink, anyagi helyzetünk mind-mind hatással vannak arra, hogy hol választunk lakóhelyet. A legtöbb nagyvárosban módunk van elvonulni a természetbe, találni egy nyugodt helyet, ha arra van szükségünk. De vitathatatlan előnye a városi életnek, hogy szinte végtelen számú lehetőségünk van a szabadidőnk minőségi eltöltéséhez. Többek közt koncertek, éttermek, szórakozóhelyek, mozgásstúdiók, színházi előadások és különböző workshopok állnak folyamatosan a rendelkezésünkre.
Fess városokat!
Ha hozzánk térsz be, egészen biztosan jól tudod eltölteni az értékes szabadidődet. Válassz minket a nagyváros nyújtotta lehetőségek közül, csendesedj el és éld át az alkotás örömét. Ha a városok szerelmese vagy, kedvedre válogathatsz a különböző hangulatú festményeink közül. A modern metropoliszok kedvelői bátran ragadjanak ecsetet és fessék meg a Brooklyn hidat, a romantikát kedvelők pedig Párizs ikonikus tornyát. A vízpartot szeretőket se hagyjuk cserben, otthoni készleteink között találsz görög kikötői csendéletet és Santoroni egyik lenyűgöző látképét is. Ha máshogy idén nincs alkalmad rá, fesd meg a várost, amit szívesen felfedeznél!