Élményfestés – Világítótorony

Amióta az emberek a vizekre merészkedtek és elkezdtek hajókkal közlekedni, felmerült az igény azokra az irányjelzőkre, amelyek segítettek visszatalálni a kikötőkbe, illetve elkerülni a kiálló szirteket és zátonyokat. A világításról kezdetben tűzzel, a modern korban elektromos lámpákkal gondoskodtak.

Világítótornyok már az ókorban is épültek, amelyek közül a legismertebb pharoszi (vagy más néven alexandriai) világítótorony. Magasságát nehéz megbecsülni, de az biztos, hogy 100 méternél magasabb volt. Még az is elképzelhető, hogy a 130 métert is elérte, ezzel a gízai nagy piramis és a Hafré-piramis után a világ harmadik legmagasabb épülete volt akkoriban. Az ókori világ hetedik csodájaként is szokás emlegetni.

A torony fontosságát az ókorban jelzi az is, hogy a képe szerepelt a római pénzérméken, ahogyan napjainkban is szokás a forgalomban levő bankjegyeket, érméket híres épületekkel vagy jelentős személyek arcképével díszíteni.

 

A világítótornyok romantikája és rémtörténetei

A világítótornyok alapvető feladata a navigáció segítése, amivel néha életeket is mentenek. Vannak azonban köztük olyanok, amelyek ennél is többet nyújtanak, és a turisták kedvelt célpontjai. Romantikus helyszínek, ahol évről évre érdeklődő emberek ezrei fordulnak meg és készítenek csodálatos fotókat a naplementében.

Nagyon sok olyan világítótorony van, amelyhez valamilyen történet is kapcsolódik, ezáltal még vonzóbbá téve a helyet. Előfordulnak kedves és romantikus történetek, de sokszor inkább rémisztő vagy máig megoldatlan rejtéllyel kecsegtető sztorik kapcsolódnak ezekhez a különleges épületekhez.

 

Rejtély egy világítótoronyban

Egy hátborzongató történet él a Skóciában található Eilean Mór-sziget világítótornyáról már több, mint száz éve. 1899 decemberében adták át az építményt, ahová három férfit küldtek, hogy lakjanak ott az egyébként teljesen elhagyatott szigeten, és üzemeltessék a világítótornyot.

Nagyjából egy éven át gond nélkül meg is tették ezt, azonban 1900. december 15-én mindhármuknak nyoma veszett. A rejtély a mai napig sem oldódott meg. A nyomozás során megmagyarázhatatlan bejegyzésekre és érthetetlen történésekre bukkantak a naplójukban.

A három férfi ugyanis pár nappal az eltűnésük előtt óriási viharról számolt be a mindennapos bejegyzésükben, pedig akkor – más beszámolók szerint – éppen szélcsend és napsütés volt arrafelé. Sem az eltűnt férfiakat, sem a holttestüket nem találták meg, 120 évvel ezelőtt örökre eltűntek, különös történetükre csak a ma is ott álló világítótorony emlékeztet.

 

Világítótornyok a képzőművészetben

Van olyan világítótorony, amelyet egy, az eredetijéről készült festmény segítségével építettek újjá. Androsz szigetének partjainál található az a festői világítótorony, amiről ezt a történetet tudjuk.

Az eredetit 1897-ben építették, de ez sajnos a második világháborúban elpusztult. 1996-ban építették újjá a megmaradt festmények alapján.

Egyik kedvenc festőnknek, Leonid Afremovnak (akinek más művei folyamatosan szerepelnek a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatában) is vannak világítótornyos festményei. Ő legtöbbször naplementével együtt ábrázolta ezeket a különleges épületeket.

Ha kedvet kaptál világítótornyos festményt készíteni, keresd az aktuális lehetőségeket az Események menüpontban és gyere el hozzánk egy élményfestés foglalkozásra!

Blog

Mitől kék a szem?

A szemünk színe a szivárványhártya látható színe, amelyet az örökölt gének határoznak meg. A kutatások szerint a kék szem egy olyan genetikai mutáció eredménye, amely kb. 6-10 ezer évvel ezelőtt ment végbe. Minden olyan embernek, akinek kék a szeme, egy közös őse lehetett, aki ebben a korban élt és a barna szemszín nála mutálódott.   A kék szem valódi színe Az eddigiek alapján tehát azt gondolhatjuk, hogy ez viszonylag könnyű, hiszen a dolgok színe egy aránylag egyszerűen és egzakt módon meghatározható jellemző, csak rájuk nézünk és látjuk. De elég csak a napra vagy a tükör felületre gondolnunk ahhoz, hogy belássuk ez nem ennyire egyértelmű, mint elsőre látszik. Az emberi szem színét, ahogy a hajét vagy a bőrét is, a pigmentsejtek által termelt festékanyag, a melanin adja. A melanin az élőlények szinte minden csoportja által termelt sötét színű pigmentek összefoglaló neve, ez az anyag az íriszben, avagy szivárványhártyában is jelen van, ez a szemünk színes része. A szem közepén van a fekete pupilla, körülötte meg a szemfehérje. Az írisz három rétegű, és bármelyik rétegben előfordulhat festékanyag. Az előforduló pigment minden esetben vagy barna, vagy sárga árnyalatú pigment. Kék vagy zöld színű melanin: nem létezik. Ezzel a barna szemek különféle árnyalataira már

Olvass tovább »

Élményfestés – Hogyan fessünk bőrszínt?

Ha portrét vagy teljes alakos emberábrázolást szeretnénk festménnyé formálni, akkor biztosan elő fog kerülni az a kérdés, hogy hogyan tudjuk az emberi bőrt megfesteni árnyalatokkal, fényekkel és árnyékokkal együtt. Ebben a bejegyzésben tehát a bőrszín kérdését fogjuk körbejárni egy kicsit alaposabban.   Bőrszín típusok Bőrünk színét elsősorban a melanin nevű pigmentanyag határozza meg, amelynek az a fő funkciója, hogy védje a bőrünket és ezen keresztül az egész szervezetünket az ultraibolya sugárzással szemben. A Földön a sarkoktól haladva az Egyenlítő felé az ultraibolya sugárzás mértéke fokozatosan növekszik, ezért is van az, hogy az Egyenlítőhöz közel élő népek bőre a legsötétebb a világon. Az emberiség története során – az UV zónák vándorlása következtében – a különböző bőrszín típusok területi elhelyezkedése is folyamatosan változott. A kutatók által elvégzett genetikai vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a modern ember őse sötét bőrű volt és a világosabb bőrtípusokat eredményező genetikai mutációk csak később alakultak ki, azoknál a népcsoportoknál, akik az Egyenlítőtől északra vándoroltak. A világosabb bőrtípusok a közvetlen napfény hatására sötétebbé válnak, azaz lepirulnak vagy lebarnulnak, a bőrtípustól, a napfény intenzitásától és idejétől függően. Tulajdonképpen ez a reakció is az UV sugárzás elleni védekező mechanizmus következménye. Ezek mellett az emberek bőrszínét az életkor is befolyásolja. Kisgyermekként

Olvass tovább »

Élményfestés – Csónakok és vitorlások

Földünk valamivel több mint kétharmad részét tengerek és óceánok borítják. Ezeken kívül pedig tavak és folyók is szép számmal akadnak a szárazföldek belsejében is. Ez így van már elég régóta, így az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás már évezredek óta az, hogy valahogy át tudjon kelni a vizeken. Ennek érdekében olyan eszközöket kellett építenie már őseinknek is, amelyek egyszerre alkalmasak vízi járműnek és szállítóeszköznek. Megszülettek tehát a csónakok, a hajók és a vitorlások, amelyek az évszázadok folyamán sokféle módozatban és stílusban fejlődtek. Nincs mit csodálkoznunk azon, hogy a hajók megihlették a képzőművészeket is, amelynek eredményeként csodás festmények és más alkotások születtek az évszázadok alatt.   A hajózás története Senki sem tudja, pontosan mióta használ az ember vízi járműveket. Az elsőket a természet szolgáltatta, kidőlt vagy hordalék fatörzsek formájában. Az épített hajók felé vezető úton a következő lépést a helyi lehetőségektől függően a bödönhajó vagy a tutaj valamelyik típusa jelentette. Szálfákban gazdag területeken a fatörzsből kivájt bödönhajó és a tutaj, az olyan nádban gazdag területeken, mint Egyiptom, Mezopotámia vagy akár a Titicaca-tó vidéke, a nádból készült tutaj vagy csónak terjedt el inkább. Ahol nád vagy hordalékfa sem nagyon fordult elő, ott állati bőrökből és csontokból készítettek járműveket. Ilyenek volt például

Olvass tovább »
főoldaleseményekkereséskosármenü