Élményfestés – Világítótorony

Amióta az emberek a vizekre merészkedtek és elkezdtek hajókkal közlekedni, felmerült az igény azokra az irányjelzőkre, amelyek segítettek visszatalálni a kikötőkbe, illetve elkerülni a kiálló szirteket és zátonyokat. A világításról kezdetben tűzzel, a modern korban elektromos lámpákkal gondoskodtak.

Világítótornyok már az ókorban is épültek, amelyek közül a legismertebb pharoszi (vagy más néven alexandriai) világítótorony. Magasságát nehéz megbecsülni, de az biztos, hogy 100 méternél magasabb volt. Még az is elképzelhető, hogy a 130 métert is elérte, ezzel a gízai nagy piramis és a Hafré-piramis után a világ harmadik legmagasabb épülete volt akkoriban. Az ókori világ hetedik csodájaként is szokás emlegetni.

A torony fontosságát az ókorban jelzi az is, hogy a képe szerepelt a római pénzérméken, ahogyan napjainkban is szokás a forgalomban levő bankjegyeket, érméket híres épületekkel vagy jelentős személyek arcképével díszíteni.

 

A világítótornyok romantikája és rémtörténetei

A világítótornyok alapvető feladata a navigáció segítése, amivel néha életeket is mentenek. Vannak azonban köztük olyanok, amelyek ennél is többet nyújtanak, és a turisták kedvelt célpontjai. Romantikus helyszínek, ahol évről évre érdeklődő emberek ezrei fordulnak meg és készítenek csodálatos fotókat a naplementében.

Nagyon sok olyan világítótorony van, amelyhez valamilyen történet is kapcsolódik, ezáltal még vonzóbbá téve a helyet. Előfordulnak kedves és romantikus történetek, de sokszor inkább rémisztő vagy máig megoldatlan rejtéllyel kecsegtető sztorik kapcsolódnak ezekhez a különleges épületekhez.

 

Rejtély egy világítótoronyban

Egy hátborzongató történet él a Skóciában található Eilean Mór-sziget világítótornyáról már több, mint száz éve. 1899 decemberében adták át az építményt, ahová három férfit küldtek, hogy lakjanak ott az egyébként teljesen elhagyatott szigeten, és üzemeltessék a világítótornyot.

Nagyjából egy éven át gond nélkül meg is tették ezt, azonban 1900. december 15-én mindhármuknak nyoma veszett. A rejtély a mai napig sem oldódott meg. A nyomozás során megmagyarázhatatlan bejegyzésekre és érthetetlen történésekre bukkantak a naplójukban.

A három férfi ugyanis pár nappal az eltűnésük előtt óriási viharról számolt be a mindennapos bejegyzésükben, pedig akkor – más beszámolók szerint – éppen szélcsend és napsütés volt arrafelé. Sem az eltűnt férfiakat, sem a holttestüket nem találták meg, 120 évvel ezelőtt örökre eltűntek, különös történetükre csak a ma is ott álló világítótorony emlékeztet.

 

Világítótornyok a képzőművészetben

Van olyan világítótorony, amelyet egy, az eredetijéről készült festmény segítségével építettek újjá. Androsz szigetének partjainál található az a festői világítótorony, amiről ezt a történetet tudjuk.

Az eredetit 1897-ben építették, de ez sajnos a második világháborúban elpusztult. 1996-ban építették újjá a megmaradt festmények alapján.

Egyik kedvenc festőnknek, Leonid Afremovnak (akinek más művei folyamatosan szerepelnek a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatában) is vannak világítótornyos festményei. Ő legtöbbször naplementével együtt ábrázolta ezeket a különleges épületeket.

Ha kedvet kaptál világítótornyos festményt készíteni, keresd az aktuális lehetőségeket az Események menüpontban és gyere el hozzánk egy élményfestés foglalkozásra!

Blog

3D festészet

A 3D festészet a gyakorlatban

Amikor azt olvassuk vagy halljuk, hogy a festészet is lehet 3D, akkor elsőre lehet, hogy valami virtuális valóságban végzett alkotó tevékenység jut eszünkbe, amit az emberek a jövőben fognak végezni, speciális szemüvegben. Biztosan van ilyen kezdeményezés is, de amiről ebben a bejegyzésben szó lesz, az egy kicsit nagyobb hagyományokkal rendelkező technika, mint a 21. század futurisztikus elképzelései. Valójában a 3D festészet évszázadok óta létező dolog, ráadásul nem is egyféle technika létezik, amelyek a segítségével elérhetjük, hogy a kétdimenziós vászonból a festményünk bizonyos részei kiemelkedjenek és az alkalmazott színekkel, valamint a felhasznált anyagokkal elérjék azt, hogy a képet valóságosan is három dimenzióba tudjuk helyezni.   A modellpasztás technika A technika lényege az, hogy nem festékrétegeket visz fel vastagon a vászonra, hanem struktúrpasztával (más néven modellpasztával) dolgozza ki a kép kiemelkedő részeit. A struktúrpaszta egy olyan sűrű állagú, apró szemcsés és általában fehér színű massza, aminek a segítségével a kétdimenziós festővásznon tudunk kialakítani térből kiemelkedő területeket, struktúrákat. Az anyag szilárdulás után festhető bármilyen festékkel. Virágszirmok vagy tengeri hullámok kiemelésére nagyszerűen alkalmazható, de akár absztrakt képek még érdekesebbé tételére is remekül használható.   A festőkéses technika Ennél a technikánál a festék felvitelét a vászonra nem ecsettel, hanem ún. festőkéssel végzik. A festőkés a

Olvass tovább »

A legtöbbször lefestett emberek – Viktória királynő

Kétszázkét éve, 1819. május 20-én látta meg a napvilágot “Európa nagyanyja”, a leghosszabban uralkodó brit királynő, Viktória. A korán megözvegyült, apró termetű, mindössze 150 cm magas királynő a kor legtöbbször lefestett uralkodója volt. Nevével és személyiségével egybefonódtak a viktoriánus korszak puritán eszméi, az iparosítás, az imperializmus. Az ő uralkodása idején lett elterjedt  a fényképezés is, ezért a rengeteg festmény mellett számos fénykép is megőrizte élete fontos pillanatait. Intelligens nő lévén, hamar felismerte, hogy a róla készült ábrázolások fontos szerepet játszhatnak az alattvalóival való kapcsolatában. Egyesek úgy tartják, hogy ő volt az eső uralkodó, akik felismerte a fényképezésben rejlő potenciális erőt és politikai fegyverként fel is használta azt. Ismerjük meg jobban ezt a nem mindennapi asszonyt!   Aranykalitkában töltött gyermekkor A kis Viktória egész gyermekkorában szinte ki sem tette a lábát a Kensington-palotából, ahol rendkívül szigorú, poroszos nevelésben részesült. A 19. század elején Martin Archer Shee (1769–1850) készített róla portrét, melyen Viktória egészséges, rózsás arcú gyermekként jelenik meg, aki vadvirágokat tart. Viktóriát azonban szinte sosem engedték szabadon és vadul szaladgálni a természetben. Tudjuk, hogy gyermek évei szigorúan felügyelet alatt, többnyire a palota zárt ajtaja mögött teltek. Kora gyermekkorából származik az anyjával készült közös festmény is, melyet William Beechey (1753-1861) alkotott. Apja,

Olvass tovább »

Élményfestés – New York

Egy város, amelynek a nevét mindannyian ismerjük hatalmas és sokszínű. Biztosan fel tudunk sorolni néhányat a híres és népszerű turisták számára is elérhető célpontok közül, amelyek mindenki számára egyértelműen New Yorkot jelentik. Ezek az épületek, hidak, szobrok vagy parkok annyira jellegzetesek, hogy egy fotón vagy akár egy festményen is felismerhetővé teszik a keleti part legnyüzsgőbb metropolisát.   New York rövid története Az európai telepesek érkezése előtt a mai New York körüli mocsaras területeket indiánok lakták. 1524-ben Giovanni de Verrazzano volt az első európai, aki kikötött azon a részen, ahol napjainkban a város van. Őt Henry Hudson követte 1609-ben. Hudson expedíciója után egy holland kereskedelmi állomás jött létre Manhattan déli csücskén, Új-Amszterdam néven. Ugyanebben az évben történt, hogy Peter Minuit egész Manhattant és a mai Staten Islandet megvette az ott lakóktól néhány árucikkért. 1664-ben az angol flotta harc nélkül elfoglalta a várost, amely ezután angol kézen is maradt jó ideig. A várost ekkor keresztelték át New Yorkra, az angliai York hercegének, Jakabnak a tiszteletére. Miután 1685-ben ez a herceg II. Jakab néven az angol trónra került, New York királyi birtok lett. Az amerikai függetlenségi háborúban a Brooklynban vívott csatában a város nagy része leégett és egészen 1783-ig brit megszállás alá került.

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü