Élményfestés – Víz alatti világ

Földünk valamivel több mint kétharmad részét tengerek és óceánok borítják. Ezeken a nagy kiterjedésű és általában egymással összeköttetésben lévő vízfelületeken kívül tavak és folyók szép számmal akadnak a szárazföldek belsejében is. A legtöbb vízfelület gazdag életteret is rejt, ahol élőlények – legtöbbünk számára felfoghatatlan – sokasága változatos és sokszínű képet mutat a víz alatti életről.

A partközeli tengerek élővilága

Átlagosan 200 méteres mélységig terjed a partközeli élővilág élettere. Itt rendkívül változatos, fajokban gazdag élővilágot találhatunk. Ennek fő okai, hogy ezekre a területekre torkollnak a szárazföld folyói, nagy mennyiségű szervetlen és szerves tápanyagot hozva magukkal.

Az itt élő élőlények nem kerülnek a mélytengeri rétegekbe, hanem fokozatosan visszajutnak az anyag forgalmába. A tápanyagban dús vízben a 200 méteres mélységig még a napfény is lehatol, optimális környezetet teremtve ezzel a termelő és a fogyasztó élőlényeknek egyaránt.

A sekély vizek homokos, iszapos fenéken egyszikű virágos növények, és különböző hínárfélék gyökereznek. Egyes tengeri füvek hatalmas kiterjedésű területen alkotnak zöld gyepszőnyeget. A növényevők közt apró csigák és rákok találhatók, valamint növényevő halak. A ragadozókat a tengerfenéken a csalánozó virágállatok és a tüskésbőrű tengericsillagok képviselik.

A partközeli vizek ragadozó szintjéhez a tengerparti madarak és a partmentén élő tengeri emlősök sorolhatók. A lebontó élőlények a szivacsok, féregfajok, csigák, kagylók és a zsákállatok, de még a baktériumok is, amelyek a szerves anyagokat szervetlenné bontják le.

A tengerek növényvilága

Összehasonlítva a szárazföldi vegetációval, a tengeri növények jellege eltérő, de ennek ellenére sok esetben azonos a feladatuk, mint a szárazföldi társaiknak. A különbség abban nyilvánul meg, hogy a tenger növényei teljesen eltérő rendszertani csoportokat alkotnak.

Amíg a szárazföldön a magasabb rendű növények, főleg a zárvatermők dominálnak, a tengerekben csak mintegy 45-50 különböző faját találjuk meg ennek a csoportnak. A szárazföldtől eltérően a tengerekben a fő szerep a különböző moszatoké, amelyekből 36 ezer faj létezik. Zömmel apró növényeket találunk itt, de vannak olyanok is, amelyek teljes mérete eléri a 200 métert is, súlya pedig 45-50 kg-ot.

A fitoplankton és a fitobentosz

A legszínesebb tengeri élőlény tömeg a fitoplankton, amit főleg a hideg és mérsékelt övi tengerekben kovamoszatok, a trópusi és szubtrópusi övezetek tengereiben élő páncélos ostorosok, ostoros-moszatok és baktériumok alkotnak. A különböző típusok előfordulása a víz mélységétől és átlátszóságától függ.

A Földön élő összes növény közül egyedül ezeknek a szervezeteknek áll a rendelkezésükre minden, a létezéshez fontos tényező. A víz hőfoka sohasem süllyed egy fokkal fagypont alá, állandó napfényt kapnak, a tápanyag utánpótlás folyamatos, amit a tengeri áramlások biztosítanak az óceánok mélyéről.

A tengeri élőlények létezésének a növényi plankton az alapja, amely hatalmas tömegekben mozog. Eközben a planktonok tápanyagot állítanak elő, folyamatosan megújulnak, és táplálékul szolgálnak a hasonló mikroszkopikus méretű állatok számára is. A növények és állatok ezen közössége, együttesen alkotja a tengerekben lebegő planktont. A puhatestűek, rákok kisebb halak ezt kis adagokban fogyasztják. A nagyobb halak a kisebbekkel táplálkoznak, így lényegében planktonnal is. A plankton tápláléka a nagyobb halnak, a cápának és az óriásbálnának is.

Még mi emberek is függünk bizonyos mértékben ettől az „úszó legelőtől”. Nagyobb a jelentőségük, mint a nagy füves területeknek, trópusi őserdőknek, vagy bármilyen ültetvénynek, amely a szárazföldjeinken található, mivel a légzéshez szükséges oxigént termelik meg az összes földi élőlény számára.

A fitoplanktonnal ellentétben a vízfenék életközösségét alkotó fitobentoszt nagyobb, az aljzatban megkapaszkodó moszatok alkotják, amelyek elborítják a tengerfeneket, vagy felfelé növő, elágazó száruk segítségével lebegnek a vízben. Kedvező feltételek mellett ez a növényzet sűrű, akár egy erdő.

A különböző moszatok között találhatunk virágzó fajokat is. Ezek alkalmazkodtak a tengerek sós vizéhez, és külsejükkel a moszatokra hasonlítanak.

A korallok

A medúzák rokonai, és a csalánozók törzsén belül a virágállatok osztályába tartoznak. A meleget kedvelik, így minden trópusi és szubtrópusi tengerben, de a mérsékelt égöv tengereiben is megtalálhatók. Önmagukban kis méretűek, de mindig együtt élnek, és telepeket alkotnak, így a korallok mindenhol a világon hatalmasnak látszanak.

Szájnyílásuk körül a medúzákéhoz hasonlóan fogókarok ülnek, ezekkel halásszák ki a vízből a kisebb állatokat és a planktonokat. Testük váza mészből épül fel, ami jól működő védelmi rendszer is egyben. Ha elpusztul valamelyik állatka, váza a korallzátonyok építőanyagává válik.

Látványos, nagy korallzátonyokat főként a kontinensek melegebb, keleti oldalán látni, mert a nyugati részeken általában olyan hideg áramlatok vannak, amelyek megakadályozzák a korallzátonyok kifejlődését. A korallok sajnos nagyon törékenyek, könnyen megsérülhetnek a hajók horgonyaitól, vagy a közelükbe merészkedő búvárok figyelmetlensége miatt.

Víz alatti világ festés a KreatívLiget Élményfestő stúdióban

Az élményfestés foglalkozáson kétféle technikával ismerkedhetnek meg a résztvevők. A festmény hátterében felhígított festékkel, akvarelles hatásra törekszünk. Ezután a kép felső rétegét akril festéktollal visszük fel, amellyel egyedi, háromdimenziós mintákat hozhatunk létre.

Az aktuálisan elérhető képeket megtalálod az Események menüpontban naptári napok szerinti bontásban.