A tájképet Vincent van Gogh 1888. július 4-én festette. A kép eredetileg fivére gyűjteményét gyarapította, aki aztán 1901-ben adta el. Később, 1908-ban egy norvég iparos, Christian Nicolai Mustad vásárolta meg a festményt, azonban a franciaországi svéd nagykövet tévesen azt állította, hogy a kép hamisítvány, így az új tulajdonos kiselejtezte és felvitte a padlásra a lim-lomok közé. A kép évekig porosodott a padláson egészen Mustad haláláig. Az örökösök felfedezték a lomok között, és újra kiakasztották a falra.
Eredeti vagy hamisítvány?
A képet az 1990-es években elvitték a Van Gogh Múzeumba bevizsgáltatni, ám akkor úgy ítélték meg, hogy nem eredeti a festmény, többek között azért, mert nem volt aláírva. 2011-ben azonban újra elővették a képet, és a modern technológiát is igénybe véve 2 éves nyomozásba kezdtek.
A festményt részletes stílus- és anyagvizsgálatnak vetették alá, megvizsgálták a történeti forrásokat is. Stilisztikailag és technikailag is rengeteg hasonlóságot lehet felfedezni olyan képekkel, amelyeket ugyanebben az évben festett. Ilyen például a Napraforgók, az Arles-i hálószoba vagy a Sárga ház. Az anyagvizsgálat eredménye szerint Van Gogh ugyanazt a sárga festéket használta, amelyet a Napraforgóknál is. Ez a festék a nagyon magas szulfáttartalom miatt UV fény hatására erősen bebarnul, amely jelenség mindkét képnél megfigyelhető. További bizonyíték, hogy a festmény Theo van Gogh gyűjteményében a 180-as sorszámmal szerepelt, és ugyanez a szám máig megtalálható a kép hátoldalán.
Előkerült levelek
A kutatók találtak két levelet is, melyben Vincent van Gogh megemlíti ezt a festményt. Egyébként maga a művész nem volt elégedett a képpel, azt írta nem sikerült jól az alkotás. A festmény hitelességét megerősítő bizonyítékok között szerepel Vincent van Gogh 1888. július 5-én bátyjának Theonak írt levele, amelyben egy tájat írt le, amelyet előző nap festett. A levél így szólt: “Tegnap naplementekor egy köves tájon voltam, ahol nagyon kicsi, csavart törzsű tölgyfák nőnek, a háttérben a dombon egy rom látszódott, és a völgyben búzamezők voltak. Olyan romantikus volt, a nap gyönyörű sárga sugarait ontotta a bokrokra és a földre, teljesen olyan volt, mint egy aranyeső.”
A 2 éves kutatás lezárása után, 2013-ban állították ki a képet az amszterdami Van Gogh Múzeumban. A festmény egy névtelenséget kérő magángyűjtő tulajdonában van. Így végre méltó helyén gyönyörködhet a nagyközönség az életmű egy újabb darabjában.
Vincent van Gogh tragédiája
A festő mentális betegségekben szenvedett (depresszió, hallucinációk, skizofrénia), 1888 decemberében levágta a saját fülét. Szomorú tény, hogy míg a festő életében csak egyetlen festményt tudott eladni, manapság csillagászati összegekért cserélnek gazdát a képei. Fivére feleségének, Johannának köszönhetjük (aki a festményei nagy részét örökölte), hogy nem merült feledésbe egy remek művész.
Ha te is kedvet érzel magadban arra, hogy valami maradandót alkoss, akkor már csak választanod kell széles képkínálatunkból. Ha hozzánk jössz festeni, egészen biztosan egy csodás képpel és egy új kompetenciával leszel gazdagabb. Válogass kedvedre helyszíni élményfestő alkalmaink közül. Azonban ha otthonod nyugalmában szeretnéd kipróbálni a festést, akkor keress otthoni videós szettjeink között kedvedre valót.
főoldal
események
kosár
menü