Fessük meg a tavaszt!

Februárban jön el az az idő, amikor már nem csak a farsang és a busójárás szól a téltemetésről, hanem az ember gondolatai és vágyai is egyre inkább a tavasz körül forognak. Sokan várjuk már nagyon a téli időszak végét, még akkor is, ha megvannak a télnek is a maga szépségei. A tavasz jót tesz a lelkünknek. A megújulást, a több napsütést, a természet ébredését és sok virágot hoz magával.

Mi a tavasz?

A tavasz a mérsékelt éghajlati övezet egyik évszaka. A trópusi éghajlatú tájakon pedig sajnálatos módon ez az évszak egyszerűen nem létezik. A tavasz arról ismerhető meg, hogy ilyenkor felélénkül az élővilág, virágba borulnak a növények, zöldellenek a mezők és lombot növesztenek az erdők.

Földünk északi féltekéjén a március, az április és a május, míg a déli féltekén a szeptember, az október és a november a tavaszi hónapok.

A tavasz kezdete

A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart. Tehát az északi féltekén megközelítőleg március 21-től június 21-ig, a déli féltekén pedig szeptember 23-tól december 21-ig örülhetünk ennek az évszaknak.

Tavasszal emelkedik az átlaghőmérséklet nappal és éjszaka is, de az is sokszor előfordul, hogy szeszélyessé és kicsit kiszámíthatatlanná válik az időjárás. Elvileg ebben az évszakban esik a legtöbb eső, a magasabban fekvő területeken pedig fokozatosan elolvad a hó és a jég. Emiatt a folyók és a patakok megduzzadása, esetenként medrükből való teljes kiáradása is erre az időszakra tehető. A vándormadarak, amelyek a hűvösebb idő megérkeztével elvándoroltak melegebb éghajlatra, általában ilyenkor visszatérnek a fészkelőhelyeikre.

Nálunk a tavasz létezésében fontos szerepet játszik, hogy a mérsékelt éghajlati öv része vagyunk. A trópusokon egyáltalán nem létezik ilyen évszak. A tavaszi felmelegedésben nagy szerepet játszik a napsugarak nagyobb beesési szöge, valamint a téli időszakhoz képest a napsütéses időtartam növekedése és az éjszakai időszak rövidülése is.

Tavaszvárás a különböző népeknél

A farsang a tavaszvárás ősi időktől létező örömünnepe. Jellemzően az evés, az ivás, a lakodalmak, a disznótorok és a jelmezes felvonulások ideje. A hedonista mulatságok elsődleges célja tulajdonképpen az, hogy a természetet hasonló bőségre ösztönözzék.

A téltemető-tavaszváró mulatozás hagyománya számos európai országban elterjedt volt már a régi időkben is. Nálunk Magyarországon csak a középkorban honosodott meg. Számos hatás érvényesült a hazai szokások kialakulásában. A városi polgárság és a falusi lakosság esetében a német, míg az arisztokrácia körében inkább az olasz és a francia hatások erősödtek meg.

Az álarcos mulatságok eredete egészen az ókori időkig nyúlik vissza. A görögök minden tavasszal ünnepséget rendeztek a bor istene, Dionüszosz tiszteletére. A rómaiak átvették ezt a szokást, őnáluk Bacchus volt a boristen, az ő tiszteletére megtartották a Bacchanaliát. Az ünnepek egy teljes hétig is eltartottak, a mulatozás során a szegényeket is megvendégelték, a családtagok pedig ajándékokat adtak egymásnak. A programokat nagyszabású gladiátor viadalok is színesítették. A ’carneval’ szó jelentésének magyarázata is ebben az időszakban keresendő. A „carne vale” egy latin kifejezés, amelynek jelentése: búcsú a hústól. Egy másik szómagyarázat szerint azonban a Róma utcáin az álarcos menet által végigtolt szekér nevéből, a ’carrus navalisból’ alakult ki végül a mi nyelvünkben is előforduló karnevál szó.

Magyarországon jellemző farsangi szokás az úgynevezett maszkos alakoskodás, ezek közül is a legismertebb a mohácsi busójárás. Az igazi busó öltözet részei: szőrével kifelé fordított bunda, szalmával kitömött gatya, rajta gyapjúból kötött harisnya. A bundát öv vagy marhakötél fogja össze deréktájon, amelyen egy marhakolomp lóg. Van még kereplő vagy soktollú, fából készült buzogány, amelyet a busók a kezükben tartanak, és fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

Tavasz a képzőművészetben

A legtöbb ember által várva várt tavasz alkalmával a természet újjáéled, a fák rügyezni kezdenek, végre érezhető erővel süt a nap és ez minden élőlényre hatással van. Ez az évszak a művészek számára a reneszánsz kora óta állandó inspirációs forrást jelentett. A festőművészek képeikben a tavasz szépségét, a megújulást, a szerelmet és az évszakban rejlő sokszínű lehetőségeket ünneplik.

Híres tavaszi témájú képek

A reneszánsz egyik nagy műve Sandro Botticelli Tavasz című festménye. A kép központi alakja Vénusz istennő, aki egy narancsligetben áll az érett gyümölcsökkel, a három grácia, Merkúr, egy kerub és Flora társaságában. A festmény harmóniát áraszt, igazi mestermű, amelynek értelmezése folyamatosan vitára ösztönzi a művészettörténészeket és a laikusokat egyaránt. Egyesek szerint a tavasz buja növekedésének allegóriája a festmény, mások inkább a szerelem eszményét látják benne.

Claude Monet Gyümölcsös tavasszal című festményét tartják sokan a tavaszi impresszionista képek közül a legjobbnak. A kép a festőművész Givernyben álló házának kertjét mutatja be. 1886-ban a gyümölcsösben festette le a jelenetet, az almafa virágzó lombjai alatt ülő női alakkal. Hogy ki is pontosan a nőalak, azt nem tudhatjuk teljes bizonyossággal. Sokak szerint a művész akkori szeretője, Suzanne Hoschedé lánya, akinek anyja lett később a művész második felesége.

Tavaszi képek a KreatívLigetnél

Készen állunk a tavaszra az élményfestés alkalmakon elkészíthető képekkel is. Több tavaszi tematikájú festményt válogatunk be a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatába, amelyeket az Események menüpontban találsz meg.

Válaszd ki a neked tetszőt és gyere el hozzánk festeni! Szeretettel és klassz, tavaszi hangulatú képekkel várunk mindenkit.