Festményvásárlás a KreatívLiget webáruházból

A kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra hangolódva sokan díszítik otthonukat az ünnepkör jelképeivel. A tojás és a nyúl szinte minden háztartásban megjelenik, de megtalálhatóak az üzletek polcain csokifigurák képében is. Ismerkedjünk meg a húsvét egyik szimbólumának eredetével, a húsvéti nyuszi háttértörténetével.   A tavaszi napéjegyenlőség ünnepe Mint oly sok más keresztény ünnephez kapcsolódó szimbólum és az ünnep időzítése is a kereszténység előtti időkből gyökereztethető. A tavaszi napéjegyenlőség idején a világ minden táján a legkülönbözőbb vallású emberek összegyűlnek ünnepelni. A tavaszi ünnepnek több ezer éves hagyománya van, hiszen a természet ébredése és az egyre hosszabb nappalok az embereket az újjászületés és a fény megünneplésére sarkallták.   A nyúl szimbólum eredete  Mivel Jézus keresztre feszítésének és feltámadásának ideje nagyjából egybeesett a pogány újjászületéssel kapcsolatos szokásokkal, a korábbi vallási elemek és szokások beépültek a keresztény ünnepbe és kicsit össze is keveredtek a szimbólumok. Az angol ‘Easter’ és a német ‘Ostern’ szavaknak is pogány eredetük van, mivel az ősi kelta napéjegyenlőségi ünnepre, az Ostarára (Eostréra) utalnak. Úgy tartják, hogy Ostara, a kelta termékenység istennő szent állata a mezei nyúl volt, így az egyik magyarázat az, hogy a jelkép a pogány ünneppel együtt került át a keresztény húsvétba. A nyúl szimbólum elterjedését segíthette, hogy a

Különleges állatokról lesz szó ebben a bejegyzésben, amelyekről a szépségükhöz képest viszonylag kevés festmény készült. De erről majd később, nézzük először a velük kapcsolatos tényeket.   Tudnivalók a pillangókról A Földön mintegy 170ezer különböző lepkefaj él és ezek többsége éjszakai életre rendezkedett be. A nappali fajok száma csak mintegy 17ezer, a színes és igen látványos példányok mind közülük kerülnek ki. A pillangók mérete a mintázatukhoz hasonlóan meglehetősen változatos. A kifejlett példányok szárnyainak fesztávolsága néhány millimétertől egészen 25 centiméterig terjed, a fajta sajátosságaitól függően. A legnagyobb pillangó az Alexandria Királynője nevű fajta. Pápua Új-Guineában találhatjuk meg a példányait és a szárnyfesztávolságuk elérheti akár a 28 centimétert is. Testüket szőrök és pikkelyek borítják, ezt nevezzük hímpornak. A pikkelyekben találhatóak a különböző alakú kutikuláris képződmények. Ezekben a különböző pigmentek változatos színeket eredményeznek, a pikkelyek finom lemezes vagy rácsos szerkezete pedig formákat hoz létre. Ez a jelenség adja a pillangók változatos színeit. A pillangó fejlődése szakaszokra osztható. Az első szakaszban a megtermékenyült petéből előbújik a kis hernyó, majd a másodikban folyamatosan nő és többször vedlik is, hogy a teste egyenletesen tudjon növekedni, ha eléri a maximális méretét, a harmadik szakaszban bebábozódik. A bábállapot egy hetekig tartó nyugalmi állapot, miközben a belső test teljesen átalakul.