Ha csak annyit mondunk, hogy Majális vagy hogy a Lilaruhás nő, akkor bizonyára sok olvasónk egyből tudja, hogy melyik festményekről van szó és talán beugrik nekik Szinyei Merse Pál festőművész neve is, akiről egy utcát Budapesten és az ott található gimnáziumot is elnevezték.
Festészeti stílusnak, irányzatnak vagy mozgalomnak Szinyei nem lett névadója és a legnépszerűbb képei is csak évtizedekkel az elkészülésük után lettek igazán elismertek, mégis elmondhatjuk róla, hogy a magyar XIX. századi festészet egyik legfontosabb alakja volt ő. Az általa alkalmazott technika pedig az impresszionistákat megelőzve varázsolt pompázatos színeket, oldott körvonalakat és napfénytől sugárzó ragyogást a vászonra.
Szinyei Merse Pál életének története
Régi nemesi családból származott, mintegy 700 évre visszavezethető családfával. A XIX. századra nem számítottak különösebben vagyonosnak, de a fiatal Szinyeinek biztosan nem voltak anyagi gondjai. 1845. július 4-én született, a család harmadik gyermekeként, és őt követte még öt testvére, így összesen nyolcan nevelkedtek a jernyei családi kúriában.
Eperjesen egy katolikus iskolában, majd Nagyváradon tanult, ahol aztán érettségi vizsgát tett és megalkotta első képeit, azaz elkezdett festeni tanulni. 1864-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult, ahol az egyik mestere az akadémikus Karl von Piloty volt. Szinyei művészetére erősen hatott Gustave Courbet friss természetszemlélete, akit az 1869-ben megrendezésre került nemzetközi kiállítás alkalmával ismert meg, később pedig Arnold Böcklin tiszta, erőteljes színei érintették meg, amikor a svájci festő a műterem szomszédja lett.
Szinyeit az ember és a táj kapcsolata, a természetes valóságban rejlő szépségek örömtelisége és ennek a festészetben való ábrázolása foglalkoztatta leginkább. A természet szépségét és harmóniáját, az élet szeretetét megmutató művei (Anya gyermekével, Szerelmespár és a vázlat-szerű Hinta, valamint a Ruhaszárítás című képek) után 1873-ban megalkotta élete fő művét, a magyar festészet kiemelkedő alkotását, a napjainkban a Magyar Nemzeti Galériában található Majálist. Ez a képe minden akadémiai kötöttségtől mentes ábrázolás, megelőzve ezzel korát és a francia impresszionisták törekvéseit.
A plein air festészet magyarországi megteremtője a francia kortársakkal egy időben fedezte fel a szabad levegő és a napfény egyszerre történő festői ábrázolásának lehetőségét, ezzel megteremtve a sajátos színvilágú, realista tájkép- és portréfestészetét.
1897-ben országgyűlési képviselővé választották, innentől pár évig ez a hivatás töltötte be a mindennapjait, de a birtokára visszavonulva nagyszerű műveket alkotott. 1901-ben egy müncheni kiállításon a Majális című képe aranyérmet nyert és ezzel egyidőben Szinyei a hazai művészeti- és közélet egyik vezető alakja lett. 1905-től haláláig az Országos Mintarajziskola és Rajztanár Képző Iskola (1908-tól Képzőművészeti Főiskola) igazgatója lett.
Az 1916-os és 17-es nyarait Fonyódon, a Balaton partján töltötte és ebben az időszakban még 9 képet festett, amelyek mind a magyar tengert vagy annak látképét örökítették meg.
1920. február 2-án hunyt el a családi birtokon, Jernyén.
Szinyei jelentősebb művei
-
Faun és Nimfa (1868)
Ahol a festmény látható: Magyar Nemzeti Galéria
A kép ötletadója valószínűleg Arnold Böcklin Pán a nádasban című 1857-es festménye lehetett. Azonban az ott ábrázolt sejtelmesen sötét nádas helyett Szinyei virágos, lombos erdőt festett a faunja hátteréül. A képen közel egy évig dolgozott és ez lett az első igazán nagyszabású festménye, amely közönség elé került, először 1868-ban, a Münchner Kunstverein tárlatán, ezután pedig egy nemzetközi kiállításon volt látható szintén Münchenben és később Bécsben, valamint Pesten is bemutatták.
-
Anya és gyermekei (1868-69)
Ahol a festmény látható: magántulajdonban van, New Yorkban
A festmény elkészülése után szinte azonnal elkelt, egy műkereskedő vette meg és állította ki galériájában, majd nemsokára továbbadta. Amerikába került, ahol egy évszázadig nem lehetett pontosan tudni, hogy hol van. A Szinyei életművét kutató Anna nevű leszármazottja talált rá a XX. század végén.
-
Szerelmespár (1870)
Ahol a festmény látható: Magyar Nemzeti Galéria
A kép elkészülése után azonnal elkelt és Amerikába került, ahonnan csak évtizedekkel később került vissza Magyarországra, de sérült állapotban. Azóta gondosan restaurálták és jelenleg is megtekinthető a Budai Várban.
-
Majális (1873)
Ahol a festmény látható: Magyar Nemzeti Galéria
A mai korban az egyik legismertebb magyar festmény, de a saját korában nem volt egyből átütő sikere. A képen Szinyei (hátat fordítva) és barátai láthatók, köztük sógornője, Probstner Mária. A szereplőket modellek alapján festette, a tájat pedig emlékezetből.
-
Lilaruhás nő (1874)
Ahol a festmény látható: Magyar Nemzeti Galéria
Az első gyermekükkel várandós felesége ült modellt ehhez a képhez, de nem a szabadban, ahogy a festményen látszik, hanem műteremben. Ezzel kapcsolatban kapta a legtöbb kritikát a festő, mert a műtermi fény-árnyék hatásokat felróták neki hibaként. Ennek ellenére nagy sikert aratott a képpel a “laikusok” körében. A mai napig ez Szinyei legismertebb festménye.
-
Léghajó (1882)
Ahol a festmény látható: Magyar Nemzeti Galéria
A művész egyik legeredetibb, a konvencióktól leginkább mentes festményének közvetlen ihletője sógora 1878-as léggömbös utazása, amelynek Szinyei is tanúja lehetett a valóságban. Ez a kép ihlette a Városligetben felállított óriási csíkos léggömböt, amelyre – némi díj fejében – bárki felszállhat.
Ha a város fölé emelkedni nincs bátorságod, azért a festményt Te is elkészítheted. Keresd az Események menüpontban!
-
A pacsirta (1882)
Ahol a festmény látható: Magyar Nemzeti Galéria
Nem fogadta túl jól a kritika és a laikus nézők sem, ennek ellenére kijelenthetjük, hogy Szinyei zsenialitása minden négyzetcentiméterben benne van. A képhez külön fűtanulmány is készült. Ez arról tanúskodik, hogy a festő mennyire komolyan gondolta a természet pontos és valósághű ábrázolását.
-
Pipacsos mező (1896)
Ahol a festmény látható: Magyar Nemzeti Galéria
Szinyei 1895-től kezdett pipacsos tájképeket festeni. Valószínű, hogy mint az impresszionisták közül főként Monet-nak, a magyar festőnek is feltűnt, hogy az élénk piros színű pipacsokkal teletűzdelt zöld mezők kontrasztja fantasztikus vibrálást eredményez a szemünkben, ha hosszasan nézzük. A képet Te is elkészítheted, keress rá az Események menüpontban!
főoldal
események
kosár
menü