Egy korábbi bejegyzésünkben már bemutattuk Hollandia egyik leghíresebb festőjét, most pedig szeretnénk kitérni részletesebben nem túl hosszú életének néhány olyan fordulatára, amelyek ismeretében kicsit máshogy fogunk tekinteni talán az általa festett képekre és az azokon megjelenített témákra is.
9 érdekes és bizarr epizód Vincent van Gogh életéből
1. A második Vincent van Gogh
Ahogy Salvador Dalí esetében, úgy Vincent van Goghnál is van egy születésével és névadásával kapcsolatos bizarr esemény, ugyanis Vincent is a második volt ezen a néven, mert egy halva született bátyja már viselte a nevét. Ezt az információt egyébként nem tudjuk 100%-ig biztosra mondani, mert ugyan több forrásból is egybehangzóan állítják, hogy ez így történt, azért meghagyjuk a kétkedés lehetőségét mindenkinek
2. A rövid, de termékeny alkotó évek
A festészetre való rátalálása előtt rengeteg foglalkozást kipróbált, például politizált, tanított és műkereskedőként is dolgozott, illetve egy ideig teológiai tanulmányokat folytatott, majd segédlelkészként és hittérítőként próbált apja nyomdokaiba lépni, aki 1885-ben bekövetkezett haláláig református lelkipásztorként működött.
Vincent már kilenc éves korában rajzolt, első képét mégis csak viszonylag későn, 27 évesen készítette el. Az ezt követő tíz évben – egészen a haláláig – azonban festett, mint egy megszállott és mintegy 900 művet alkotott. Ez azt jelenti, hogy átlagban hetente két képet festett.
3. Az egyetlen eladott kép
Egy általánosan elterjedt életrajzi adat szerint Vincent van Gogh egész életében egyetlen festményét adta el, mégpedig A vörös szőlőhegy címűt, 1890-ben 300 frankért egy belga műgyűjtőnek. Egyesek kutatók azonban vitatják, hogy ez lett volna az egyedüli kép, amit a festő értékesített. Lehetséges, hogy még 1888-ban eladta egy önarcképét Londonban, bár erre az eseményre csak egyetlen levélben esik utalás.
A Van Gogh Múzeum szakértőinek állítása szerint pedig a festő fiatalabb korában barter üzleteket csinált a festményeivel és kisebb összegekért el is adott néhányat a saját nagybátyjának, vagy később egy Julien Tanguy nevű párizsi műkereskedőnek.
4. A szerencsétlen szerelmek
A szerelemben és a párkapcsolatok terén sem voltak túl nagy sikerei Van Goghnak, bár nem is a legjobb helyen akarta megtalálni a párját. Valami furcsa oknál fogva általában prostituáltakhoz és özvegyekhez vonzódott.
A 20-as évei vége felé saját megözvegyült unokatestvérébe, Kee Vos-Stricker-be szeretett bele, később pedig egy Sien Hoornik nevű prostituáltba, aki ráadásul több gyermek édesanyja volt már akkor és kapcsolatuk idején is várandós. Családja, főleg az édesapja egyik románcot sem nézte túl jó szemmel, ahogy a soron következő kapcsolatát sem egy Margot Begemann nevű nővel, aki idősebb volt nála és a szomszédban lakott.
Az asszony a kapcsolatuk meghiúsulása miatt öngyilkosságba akart menekülni, de nem járt sikerrel, megmentették a haláltól.
A továbbiakban rövid ideig tartó, főleg prostituáltakhoz fűződő romantikusnak nem igazán nevezhető kapcsolatok jellemezték Van Gogh szerelmi életét, és a festő végül nem vett feleségül senkit és tudomásunk szerint gyermeket sem nemzett rövid élete során.
5. A levágott fül rejtélye
Ha egy dolgot kell megemlíteni Vincent van Gogh-gal kapcsolatban, a legtöbb embernek biztosan az az esemény jut eszébe, hogy a festő levágta a fülét.
A történet úgy kezdődött, hogy Vincent 1888-ban a francia fővárosból a provence-i kisvárosba, Arles-ba költözött, az azóta legendássá vált Sárga Házba. Meggyőzte barátját és példaképét, a szintén festőművész Paul Gauguint, hogy tartson ő is vele a vidéki életbe. Kapcsolatuk azonban egyáltalán nem volt felhőtlennek mondható, ami többek között a kicsapongó és szélsőséges életmódjuknak és a nap, mint nap elfogyasztott rengeteg abszintnak volt köszönhető.
1888. december 23-án úgy eldurvult egy vitájuk, hogy Van Gogh egy bordélyházban majdnem teljesen levágta a fülét egy borotvával, amivel előtte állítólag Paul Gauguin-t próbálta megsebesíteni. Csak a fülcimpája egy része maradt meg. Nem olyan régen, az eset után több mint 130 évvel derült ki, hogy hová került Van Gogh füle.
A helyi újságban pár nappal később megjelent egy cikk, amelyben azt írták, hogy Vincent van Gogh maga adta át a fület az egyik prostituáltnak, arra kérve, hogy azt jól őrizze meg. Arról sajnos már nem tudunk semmit, hogy a hölgy végül megfelelt-e a kérésnek, és ha igen, akkor hová lett a fül a későbbiekben.
Egy 2009-es kutatás pedig arra a következtetésre jutott, hogy az öncsonkítás története sem igaz. Valójában a tehetséges vívónak tartott Gauguin vágta le kardjával Vincent van Gogh fülét egy elmérgesedett vita hevében. Van Gogh viszont egyáltalán nem szerette volna, ha a példaképe emiatt börtönbe kerül vagy felelősségre vonják, ezért ők ketten megegyeztek, hogy azt mondják majd, hogy Van Gogh önmagát csonkította meg.
6. A pszichikai problémák
Vincent van Gogh élete utolsó harmadában gyakran szenvedett hallucinációktól, a súlyos depressziótól, és az állandóan visszatérő epilepszia szerű rohamoktól. A tünetek alapján a mai kor pszichiáterei legalább 30 féle diagnózist tudna felállítani, ezek között pedig szerepel a skizofrénia, a bipoláris zavar és a temporális lebeny epilepszia is.
1888-as év telére az egészségi állapota annyira megromlott, hogy a saját kérésére végül beszállították a saint-paul-de-mausole-i elmegyógyintézetbe, ahol némi segítséget remélhetett az iszonyú harchoz, amit a betegsége ellen próbált folytatni. Ebben az időszakban festette meg az egyik leghíresebb képét, a Csillagos éj címűt.
7. Az öngyilkosság
Halála óta tartja magát az a vélekedés, hogy Vincent van Gogh öngyilkos lett. 1890. július 27-én lőtte meg magát egy búzamezőn, sétálás közben, majd még vagy egy mérföldet gyalogolt a szállásáig, és itt is halt meg két nap múlva, de közben még utoljára találkozott szeretett öccsével, akinek eljátszotta, hogy nincs semmi baja.
Egy 2011-ben megjelent könyv szerint viszont Van Gogh nem lett öngyilkos. A könyv elmélete szerint két tizenéves testvér véletlenül lőtték le a festőt, aki azért állította még halálos ágyán is, hogy saját magát sebesítette meg, hogy a fiúkat védje.
Mindegy, hogy melyik a valós leírás, sajnos az eredmény az lett, hogy Vincent van Gogh fájdalmasan fiatalon elhunyt.
8. A támogató testvér
Theodorus van Gogh négy évvel volt fiatalabb bátyjánál, 1857. május 1-jén született. Egész életében jóval kiegyensúlyozottabb körülmények között élt, mint Vincent, aki jórészt az öccse támogatásának köszönhette, hogy ha nem is állandó jólétben, de nagyobb anyagi gondok nélkül élhetett.
Theo tökéletesen megbízott a testvérében és olyannyira hitt a tehetségében, hogy kiállításokat szervezett neki és mint a párizsi Goupil Galéria vezetője, ő ismertette meg bátyját az impresszionisták műveivel, a kor jelentősebb festőivel. Levelezésük rekonstruálása segítségével tudunk sok részletet a festő életéből és a két testvér különleges kapcsolatáról is.
Theo 1889. április 17-én megnősült, egy évvel később pedig megszületett kisfia, Vincent Wilhelm. Boldognak mondható családi életet éltek. Azonban az idill nem tartott sokáig. Vincent halála után Theo tulajdonképpen teljesen megőrült. Annak a gondolatnak lett a megszállottja, hogy ő is – hasonlóan a bátyjához – gyógyíthatatlan idegbajban szenved. Ezután tényleg megpróbálta megölni a feleségét és a kisfiát, ezzel okot adva arra, hogy egy idegklinikára szállítsák. Felesége aztán Hollandiába vitte a magából teljesen kifordult, kimerült férfit, aki végül fél évvel Vincent után, 1891. január 21-én halt meg.
9. A poszthumusz hírnév
Theo feleségének gondoskodása és odafigyelése nélkül Vincent van Gogh neve és alkotásainak jelentősége valószínűleg feledésbe merültek volna. Saját férje és Vincent halála után Johanna örökölt mindent, ő pedig ezután személyes küldetésének tekintette, hogy népszerűsítse az elhunyt sógora munkáit, és különböző kiállításokra adta kölcsön a festményeket. Johanna halála után gyermeke, Vincent Willem van Gogh örökölte a rajzokból, festményekből és levelekből álló gazdag gyűjteményt, majd 1973-ban Amszterdamban megalapította a van Gogh Múzeumot.
Több mint 200 festményből, 500 rajzból és számos személyes levélből állt az örökség, amely a Van Gogh családot illette és aztán végül az amszterdami múzeum alapjául szolgált.
Összességében elég szomorú az a tény, hogy amíg van Gogh életében csupán egyetlen képet tudott pénzért eladni, a fennmaradt festményei közül jónéhány az elmúlt évtizedekben csillagászati áron cserélt gazdát. Munkái közül a legmagasabb (82,5 millió dolláros) áron kelt el a festőművész Dr. Gachet portréja című képe még 1990-ben, ami mostani áron majdnem a kétszeresét jelentené, a Csendélet, váza margarétákkal és pipacsokkal című művét pedig 61,8 millió dollárért adták el 2014-ben.
Láthatjuk tehát, hogy az egyik leghíresebb holland származású festő élete nem volt híján furcsábbnál furcsább eseményeknek és fordulatoknak. Ha ezek nem történtek volna meg vele, akkor talán nem is lenne ilyen nagy visszhangja a művészetének, amely a mai napig folyamatos beszéd témául szolgál a műértő közönségnek. Egy korát sok mindenben meghaladó, meg nem értett zseni volt, vagy egy kezeletlen alapbetegség következményeként egy néha dühöngő őrültté változó beteg ember? Ezt a kérdést objektíven vizsgálni már sosem fogjuk tudni, mert Vincent van Gogh mára így is, úgy is a világ egyik leghíresebb festője, akinek több mint 100 évvel a halála után a festményei csillagászati összegekért cserélnek gazdát.
főoldal
események
kosár
menü