1862. február 8-án Bécsben született Ferenczy Károly festőművész, a nagybányai művésztelep és festőiskola egyik alapítója, a 19. század végi és a 20. század eleji magyar festészet kiemelkedő képviselője.
Viszonylag későn az elvégzett jogi, majd mezőgazdasági tanulmányok után, távoli, idősebb távoli nőrokona, Fialka Olga festőnő hatására kezdett komolyabban foglalkozni a festészettel. A hölgyet végül 1885 novemberében feleségül vette, és később három gyermekük született, akik felnőtt korukban mindannyian művészi pályát választottak. Valér szintén festőművész, Béni szobrász, Noémi pedig gobelinművész lett.
A festői pálya kezdetei
1884-ben egy római út érlelte meg benne az elhatározást a rendszeres művészeti tanulmányok folytatására. 1885-ben, pár hónapos müncheni tartózkodás után Nápolyban iratkozott be a festészeti akadémiára. 1886-ban rövid időre visszatért Münchenbe, ahol megismerkedett Hollósy Simonnal és Csók Istvánnal. 1887 és 1889 között a párizsi Julian Akadémián William-Adolphe Bouguereau és Tony Robert-Fleury növendéke volt.
1889–92 között Szentendrén dolgozott, 1893-ban pedig a már öttagúra bővült családjával együtt Münchenbe költözött. Innen telepedett át 1896-ban Nagybányára, a Hollósy-iskola kíséretében érkező kolóniaalapítók egyikeként. Ettől kezdve a nyarakat Nagybányán, a teleket Budapesten töltötte. 1902-től a Nagybányai Szabad Festőiskola, 1906-tól haláláig a budapesti Mintarajziskola (1908-tól Képzőművészeti Főiskola) tanára volt.
Ferenczy festői korszakai
Ő volt a magyarországi impresszionizmus legjobb mestere. Festészete több korszakra bontható. Az első korszaka leginkább „finom naturalistának” mondható, műveire a leíró jellegű ábrázolásmód jellemző. Eleinte zsánertémákat dolgozott fel, dekoratív stíluselemekkel kombinálva.
Müncheni korszakában megjelentek a szimbolizmussal és szecesszióval kapcsolatba hozható motívumok és elemek. Nagybányai éveinek kezdetén monumentális bibliai kompozíciókat festett, képein ebben a korszakában már egyre inkább megjelent az impresszionistákra jellemző színgazdagság.
A képei alapján az látszik, hogy a napfény festése kötötte le a leginkább az érdeklődését, ugyanakkor lényeges maradt számára az emberalak és arc kifejezése is. Késői korszakában a posztimpresszionizmus formaproblémái is foglalkoztatták.
Műveit egész életében már-már beteges önkritikával vizsgálta, egy időben rendszeresen átfestette őket. Előfordulnak olyan képei is, amelyek nagyjából másfél centis festékréteget magukon hordó vásznak lettek. Később jellemző volt rá az is, hogy egyszerre több példányban, párhuzamosan dolgozott ugyanazon a témán, apró eltérésekkel, hogy módja legyen utólag a legmegfelelőbb verziót kiválasztani. Állandó elégedetlenségének így végül több műve is áldozatul esett. megsemmisítette őket, illetve olyan is előfordult, hogy szétszabdalta a nagyobb méretű vásznakat, így a ma ismert képei gyakran korábbi, nagyobb kompozíciók részletei voltak eredeti állapotukban.
Ferenczy Károly hagyatéka
Az impresszionizmus hatása alá kerülő magyar festők közül kiemelkedik Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly életműve. Ferenczy a MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) alapító tagjaként 1908-ban Szinyei Merse Pállal és Rippl-Rónai Józseffel szervezte meg a Magyar Impresszionisták első kiállítását, amelyen tíz képével szerepelt.
A különböző festészeti korszakaiból fennmaradt képek közül a legtöbbet a Magyar Nemzeti Galériában találjuk meg, de vannak festményei a szentendrei Ferenczy Múzeumban, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban és magántulajdonban is.
főoldal
események
kosár
menü