Híres női festők – Remedios Varo Uranga

Híres női alkotókat bemutató sorozatunk új részében egy nem mindennapi tehetségű spanyol származású festőnőt mutatunk be. Remedios Varo Uranga leginkább szürrealista, posztmodern alkotásairól híres, ezek víziószerűen jelenítik meg kedvelt témáit, melyeket a tudomány, természet és mitológia ihletett.

 

Szüleitől széles látókört örökölt

Remedios Varo Uranga egy spanyol-argentin család középső gyermekeként látta meg a napvilágot a spanyolországi Anglesben 1908-ban. Édesapja Rodrigo Varo y Zajelva vízmérnök volt, munkája miatt sokat költözött a család Spanyolországon belül, de Észak-Afrikában is éltek egy ideig.  Apja volt az, aki korán felfigyelt Varo tehetségére és megtanította kislányát szakmájának eszközeivel rajzolni. Felkeltette benne azt a szemléletet, hogy precízen rajzoljon és a részletekre összpontosítson, ez a fajta aprólékosság későbbi művészetében is tetten érhető. Édesanyja, Ignacia Uranga Bergareche is formálta Varo művészetét azáltal, hogy mélyen vallásos katolikusként az okkultizmus világa is nagyon érdekelte. Innen eredeztethető, hogy Varo alkotásain sokszor visszaköszönnek természetfeletti, misztikus lények.  A gyermekek szüleiktől a természet, a tudomány, a vallás és a világ dolgai iránt való érdeklődést kapták örökül.

 

Az elveihez hű volt, még ha ez veszélybe is sodorta

Tehetsége olyan szembeötlő volt, hogy szülei mindössze 15 évesen íratták be a madridi  San Fernando Akadémiára, ahol elsajátította a rajz és festészet alapjait. Itt ismerte meg későbbi férjét, Gerardo Lizzaragat, aki sokban hozzájárult felesége művészi és szellemi fejlődéséhez. Sorsuk Párizsba, majd Barcelonába vezette a művészházaspárt.

Ekkortájt Varo reklámgrafikusként kereste a kenyerét, de közben új ismeretségeket, barátságokat kötött művészi körökben, így az avantgárd irányzathoz is közelebb került. Férjével pár év után külön utakon folytatták életüket, magánéleti válsága viszont újra alkotásra ösztönözte. Csatlakozott  a logofobista csoporthoz és érdeklődése a szürrealizmus irányába fordult.

Időközben Benjamin Pérettel, a szürrealista költővel keveredett romantikus viszonyba. Mivel tagjai voltak a spanyol ellenállási mozgalomnak, biztonságuk érdekében Párizsba költöztek. De Péret kommunista nézetei a francia kormány számára is ellenszenvesek voltak, Varot hamarosan a börtönben találta magát Pérettel való szoros viszonya miatt. Bár csak rövid ideig ült a rács mögött, élete egyik legszörnyűbb élményeként emlékezett vissza Varo a börtönben töltött időre.

 

Mexikó, a menedék

Végül 1941-ben a pár a náci megszállás elől a marseille-i kikötőn keresztül Mexikóba menekült egy amerikai származású barátjuk, Varian Fry segítségével. Remedios Varo művészi pályája a Mexikóba való költözés után kezdett igazán felívelni. Az Európában töltött idő sem volt elvesztegetett, de az az időszak inkább a tanulásról, a különböző stílusirányzatokkal való ismerkedésről szólt. Az első időszakban Varo inkább az írásnak szentelte magát, mint a festészetnek, amit inkább pénzkeresés céljából művelt. Jelmeztervezést,  reklámokat vállalt és együtt dolgozott egy barátnőjével, így fából készült játékokat festett. Gyakran kapott megbízást a Bayer gyógyszergyártól, amelynek reklámokat készített.

 

Inspiráló közeget teremtett maga körül

Időközben azonban Mexikóban megteremtette saját szellemi miliőjét. Baráti társaságának tagjai közé többek között olyan művészek írók, költők és képzőművészek csatlakoztak, mint Leonora Carrington, César Moro, Octavio Paz, vagy a magyar származású fotós, Horna Kati. Barátságukat bizonyítja az az ismert Varoról készült portré, melyet Horna Kati készített és amelyiken Varo egy Leonora Carrington által tervezett maszkot visel.

A dél-amerikai országokba látogatásokat tett, tanulmányutakra indult, és kutatómunkát is végzett, részt vett például a malária elleni küzdelemben is.

Az ötvenes években azonban végleg lehorgonyzott Mexikóban, és ettől kezdve csak a művészetnek szentelte idejét. Pérettel való szakításuk után újra rátalált a szerelem, következő férje Walter Gruen lett. A szintén menekült osztrák író nagyban támogatta és egyengette további művészi pályafutását. A művész életébe 1955-ben rendezett kiállítás hozta meg a sikert és a későbbi anyagi függetlenséget. A Mexikóvárosban lévő Galería Dianaban tartott csoportos kiállításon művei osztatlan sikert arattak, a galéria szervezte az alkotásai eladása körüli teendőket.

 

Remedios Varo Uranga életműve

Korai munkáiban a szürrealista látásmód érhető tetten az El deseo (A vágy, 1935), vagy az El mensaje (Az üzenet, 1935) című képein. Igazán produktív évei alatt alkotott képeiből itt találhatunk egy válogatást. Képein sokszor androgün alakok szerepelnek, ábrázolásmódja és színválasztása középkori képekre emlékeztetnek, de témái meghökkentőek, újszerűek. Leghíresebb képei a Vegetáriánus vámpírok (1962), Microcosmos (1959), L’école Buissonnière (1962), El Labrador (1958) címet viselik.

1963. októberében, 55 évesen szívroham következtében halt meg mexikói otthonában. Élete utolsó 8 évében megkapta azt a figyelmet és elismerést, amit kivételes tehetsége érdemelt. Halála után is az egyik legnagyszerűbb mexikói szürrealista festőként tartják számon.

Ha neked is megjött a kedved a festéshez, de nem tudod hogyan fogj hozzá, itt az ideje, hogy tapasztalatot szerezz!

Profi instruktoraink megmutatják neked az első ecsetvonásokat és segítenek, hogy egy igazán szép festménnyel gazdagodj. Ők csak kinyitják az ajtót, hogy te beléphess a saját alkotói világodba. Kezdetnek válassz helyszíni élményfestő alkalmaink, vagy otthoni videós élményfestő szettjeink közül.

Blog

Eltűnt és megkerült festmények – Napnyugta Montmajournál

A tájképet Vincent van Gogh 1888. július 4-én festette. A kép eredetileg fivére gyűjteményét gyarapította, aki aztán 1901-ben adta el. Később, 1908-ban egy norvég iparos, Christian Nicolai Mustad vásárolta meg a festményt, azonban a franciaországi svéd nagykövet tévesen azt állította, hogy a kép hamisítvány, így az új tulajdonos kiselejtezte és felvitte a padlásra a lim-lomok közé. A kép évekig porosodott a padláson egészen Mustad haláláig. Az örökösök felfedezték a lomok között, és újra kiakasztották a falra.   Eredeti vagy hamisítvány? A képet az 1990-es években elvitték a Van Gogh Múzeumba bevizsgáltatni, ám akkor úgy ítélték meg, hogy nem eredeti a festmény, többek között azért, mert nem volt aláírva. 2011-ben azonban újra elővették a képet, és a modern technológiát is igénybe véve 2 éves nyomozásba kezdtek. A festményt részletes stílus- és anyagvizsgálatnak vetették alá, megvizsgálták a történeti forrásokat is. Stilisztikailag és technikailag is rengeteg hasonlóságot lehet felfedezni olyan képekkel, amelyeket ugyanebben az évben festett. Ilyen például a Napraforgók, az Arles-i hálószoba vagy a Sárga ház. Az anyagvizsgálat eredménye szerint Van Gogh ugyanazt a sárga festéket használta, amelyet a Napraforgóknál is. Ez a festék a nagyon magas szulfáttartalom miatt UV fény hatására erősen bebarnul, amely jelenség mindkét képnél megfigyelhető. További bizonyíték, hogy

Olvass tovább »

Élményfestés anyák napja alkalmából

Az édesanyánkkal való viszonyunk egész életre meghatározza az érzelmi kötődéseinket, az önértékelésünket, a világhoz való kapcsolódásunkat.  Ideális esetben biztonságos és szerető környezetben növünk fel, amely biztos iránytűt ad a kezünkbe az életen való átevickéléshez.   Az anyánkhoz fűződő viszonyunk sokféle lehet Sokaknak azonban terhelt a viszonya az édesanyjával, nekik iránytű helyett csak egy nehéz csomag jut, tele fájdalommal, önbizalomhiánnyal, bizalmatlansággal a világ felé. Az anyákkal való kapcsolat természetesen nem ennyire végletes. A tökéletes viszony és a teljes elhanyagolás között ezerféle árnyalat van, azon belül azonban csak nagyon ritka esetben hiányzik teljesen a szeretet. Sok szülő úgy okoz esetleg sérülést a gyerekének, hogy közben nagyon szereti, csak nem tud átlépni a saját felmenőitől kapott mintáin, sérülésein. Ne felejtsük el, hogy a ma gyerekeket nevelő szülők szüleit olyanok nevelték, akik súlyosan traumatizálódhattak az első és második világháborúban. A transzgenerációs szorongások és traumák jelenlétét már a tudományos világban is elfogadottá tette a pszichológia. Az anyák napja jó lehetőség arra, hogy a terhelt viszonyok esetében a sérelmek a háttérbe kerüljenek és megkeressük magunkban az édesanyánkhoz fűződő hála és a szeretet érzését. Aki pedig az anyjával való harmonikus viszonyt kapta ajándékul az élettől, szintén kifejezésre juttathatja ezen a napon (is) köszönetét és megbecsülését.   Közel

Olvass tovább »
Pablo Picasso Algériai nők

Élményfestés – Pablo Picasso

Picasso nevét még azok is ismerik, akik nem igazán érdeklődnek a képzőművészet és a festészet iránt, de az biztos, hogy nem a teljes nevét, mert az úgy hangzik, hogy Pablo Diego José Francisco de Paula Juan Nepomuceno María de los Remedios Cipriano de la Santísima Trinidad Ruiz y Picasso. Nem mindennapi név, ugye? Ahogy Picasso művészete sem nevezhető mindennapinak. Spanyol születésű képzőművészként vált a párizsi iskola kiemelkedő képviselőjévé és lett a XX. század egyik legjelentősebb avantgárd alkotója. Eredetileg az édesapja is festőművész volt, de ő a családját csak úgy tudta eltartani, hogy a tudását rajtanárként adta tovább a következő generációnak, ezzel keresve pénzt. Picasso majdnem meghalt már a születésekor, súlyos oxigénhiányos állapotba került, nem lélegzett és teljesen elszíneződött a teste. Ez a súlyos helyzet későbbi életére is kihatással volt, hiszen a bal agyféltekéje olyan mértékben károsodott, hogy az olvasás, az írás és a számolás alapjait is csak 10 éves kora után tudta elsajátítani, magántanár segítségével. Sokáig gondolták őt értelmi fogyatékosnak, de a kreativitásért és különleges látásmódért felelős jobb agyféltekéje már ekkor tökéletesen működött és tehetsége is megmutatkozott már egészen fiatal korában.   Picasso festészetének korszakai A korai évek Picasso már 14 éves korában portrékat rajzolt és festett, amelyeket mind a

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü