Korábban már írtunk egy bejegyzést, amely egy válogatás volt a legnevesebb női festőkből. Már abban a cikkben is szerepeltettük jelen cikkünk főszereplőjét, Tamara de Lempickát.
Lengyel emigráns festő, az első olyan női művész, aki komoly karriert futott be a képeivel és sok pénzt is keresett. Festményei súlyos dollárszázezrekért cserélnek gazdát, számos hollywoodi híresség birtokolja büszkén a műveit. Kubista hatásokkal indulva végül az art deco mestere lett.
De Lempicka festészetének kezdetei
Az eredeti nevén Tamara Gurwick-Gorska, ha igazak a fellelhető információk, 1898-ban született. Édesanyja gazdag lengyel család sarja volt, édesapja révén pedig orosz származású. Minden jóval bőségesen ellátott, kultúrával átitatott gyermekkorának az 1917-es oroszországi forradalom vetett hirtelen és drámai véget. Ekkor kényszerült első ízben emigrációra. Közben férjhez ment, és így már, mint férjes asszony Tadeusz Lempickivel Párizsban telepedett le.
Elsősorban pénzkereset céljából kezdett el festeni, de ezt rövid idő alatt sikerült összhangba hozni azzal a vágyával, hogy társadalmilag is elismerjék a munkásságát. Elvégezte az Académie de la Grande Chaumiere-t. Kubista mesterei, mint André Lhote és Maurice Denis ugyanúgy hatottak a művészetére, mint azok a gyermekkori emlékei, amelyeket a reneszánsz művészetéről a nagymamájával többször megismételt olaszországi utazásokon szerzett. A Louvre kiállítótermeiben tett gyakori látogatások, és a régi mesterek klasszikus egyszerűsége egyaránt lenyomatot hagyott a lelkében, és így a képeiben is tetten érhető.
Az érzéki, titokzatos és kirívóan öltözködő de Lempicka könnyen és gyorsan a dekadencia és a fényűzés jelképévé válhatott az 1920–30-as évek Párizsában. De Lempicka festményei minden más akkori művésznél jobban meg tudták ragadni a modernizmus, a gépiesedés, az art deco szellemiségét, és mindenki számára érthetően ki tudták fejezni a gazdagság és dekadencia kombinációját. Ezek azok a dolgok, amelyek leginkább jellemezték a francia fővárost abban a korban.
De Lempicka magánélete
Férje nem igazán tudott magára találni a francia fővárosban. Munkát sem talált, így az alkoholba menekült a problémái elől. Közben de Lempicka fokozatosan átvette a családfenntartó szerepét, és mániákus megszállottsággal dolgozott. Nem volt ritka az olyan nap, amikor 12-14 órát is festett egyfolytában.
Fokozatosan érte el azt, hogy a felső tízezer divatos és jól megfizetett portréfestője legyen. 28 éves korára elmondhatta magáról, hogy festményeivel megkereste élete első millióját.
A feszített munkatempó mellett a magánélete sem volt éppen nyugodt. Életében meghatározó szerep jutott a drogoknak és a szexnek, de ezeket nem a férjével közösen élvezte, hanem másokkal. Nagy csábító hírében állt, ráadásul mindkét nem képviselőiből „szedte áldozatait”, nyíltan biszexuális volt, amely tényt a festményei nézegetésekor is észrevehetünk. Ujja köré csavarta a gazdag, öregecske férfiakat, a fiatal, jóképű fiúkat, de a vonzó, dekoratív hölgyeket is akár. Nőkkel és férfiakkal is folytatott viszonyt, nem ritkán több partnerrel is párhuzamosan.
A féktelen életvitel tönkretette a házasságát is, így nem csoda, ha végül elváltak a férjével. A festőnő azonban egyáltalán nem esett kétségbe ettől. A képei eladásából már annyi pénzt keresett, hogy simán megengedhetett magának egy elegáns, nagyvonalúan berendezett párizsi apartmant. Ez a hely a szalonja, az otthona és a műterme is volt egyben.
De Lempicka emlékezete
Aki Tamara de Lempicka festményeit múzeumban szeretné megtekinteni, nem igazán járhat sikerrel, mert a legtöbb festménye magántulajdonban található meg. Néha felbukkannak művei különböző aukciókon, amelyek végül csillagászati összegekért cserélnek gazdát. A rajongói között megtalálhatók híres színészek, zenészek és a jelenkor más művészei. Ilyenek például Donna Karan, Jack Nicholson, Madonna és Barbra Streisand.
New York-ban egyébként létezik egy múzeum, ahol kizárólag női alkotók művei találhatók meg. Ez a National Museum of Women in Arts. Amennyiben tehetitek, látogassátok meg és inspirálódjatok a női művészek segítségével.