Híres női festők – Victorine Meurent

Victorine Meurent Manet festmény

Még a legtájékozottabb művészetkedvelők is zavarba jönnek, ha olyan nőket kell felsorolniuk, akik a festészet területén maradandót alkottak. A XX. század időszakából még biztosan eszünkbe jutnak női festők, de ahogy haladunk visszafelé az időben, úgy válhatunk egyre bizonytalanabbá, hogy egyáltalán voltak-e a régebbi korszakokban olyan hölgyek, akik a festészetben találták meg a hivatásukat.

Biztosan állítjuk, hogy minden korban voltak női festők és persze az is bizonyos, hogy nem mindegyiküknek maradt fenn a neve vagy a képei az utókor számára.

A női festőkről szóló bejegyzésünkben már megemlítettük Victorine-t, de ez a cikk most csak róla és a munkásságáról fog szólni.

 

Manet modellje

Victorine Meurent nem festő dinasztiából származott és nem volt jómódú családja sem, így egészen más módot kellett találnia, hogy lehetősége legyen ismereteket és gyakorlatot szerezni a festészet terén. Először modellnek állt, hogy pénzt keressen és ezen az úton is közelebb kerüljön a művészekhez.

Hiába volt azonban a tehetsége és a törekvése, hogy elismert női festő legyen, az utókor számára egy képen kívül nem maradt fenn semmi az életművéből. A modell karrierje segítségével viszont maradandó emléke lett. 19 éves korában Édouard Manet a ’Reggeli a szabadban’ és az ’Olympia’ című képeihez is ő állt aktmodellt, a kor megbotránkozását kiváltva. Több más Manet festményen is szerepel, ezek kevésbé ismertek. Ilyen például a ’Nő papagájjal’, az ’Utcai énekes’ és ’A gitáros’ című kép.

Abban az időben Edgar Degas és Alfred Stevens belga festőművész – egyébként mindkettő Manet közeli barátja – is alkalmazta Meurent-et modellként. Stevensszel való kapcsolata állítólag különösen szoros volt.

Manet az 1870-es évek elejéig továbbra is modellként alkalmazta Meurent-et, de amikor a nő elkezdett művészeti órákat venni, és rendszeresen festeni, eltávolodtak egymástól. Victorine Meurent-et vonzotta az akadémikus festészeti stílus, amelyet Manet ellenzett.

Az utolsó Manet festmény, amelyen Meurent szerepel az 1873-ban festett ’Gare Saint-Lazare’ (amely nem tévesztendő össze Monet azonos nevű festményével).

 

Victorine Meurent életrajz

Meurent Párizsban született, szülei kézművesek voltak. Édesapja bronzzal dolgozó tárgyműves volt, az édesanyja pedig kalapos. Meurent már egészen fiatalon elkezdett modellkedni. Tizenhat éves volt, amikor már Thomas Couture műtermében állt modellt, ugyanebben az időben kezdett el festészetet tanulni a mesterétől. 1862-ben állt modellt először Manet festményhez, amely az ’Utcai énekes’ című kép volt. Nem véletlen a festmény témája, hiszen Manet először úgy figyelt fel a lányra, hogy meglátta az utcán, ahogyan a gitárját cipelte. Különösen szembetűnő jelenség lehetett vékony termete miatt, amely miatt a La Crevette (A garnélarák) becenevet is ráaggatták, és vörös hajára, amelyet Manet megcsodálhatunk több Manet festményen is.

A gitározás mellett Meurent egyébként hegedült is, ráadásul tanítványai is voltak mind a két hangszeren, és kávézókban, kis kamarakoncerteken lépett fel a tehetségének köszönhetően.

 

A Párizsi Szalon elismert művésze

1875-ben Meurent elkezdte Étienne Leroy portréművész munkáit tanulmányozni, és rendíthetetlenül festett ő maga is. A következő évben Meurent először nyújtotta be saját munkáját a Szalonban, és azt azonnal el is elfogadták. Ezt azért is érdekes megjegyeznünk, mert Manet saját beadványait a zsűri abban az évben elutasította.

Victorine Meurent alkotásai az 1885-ös és az 1904-es kiállításon is szerepeltek. Összesen végül hat alkalommal állított ki a Szalonban. 1903-ban felvették a Société des Artistes Français-ba, Charles Hermann-Leon és Tony Robert-Fleury, a Société alapítóinak támogatásával.

1906-ban Meurent úgy döntött, hogy elhagyja Párizst, és egy Colombes nevű folyóparti városkába költözött, ahol élete hátralévő részében egy Marie Dufour nevű nővel élt. Még a nyolcvanas évei elején is művészként emlegette magát, amint azt az akkori népszámlálás rögzítette.

Victorine Meurent 1927. március 17-én halt meg. Élettársának 1930-ban bekövetkezett halála után a colombes-i ház tartalmát felszámolták, életművéből egyetlen festmény maradt fenn az utókor számára, amely a Colombes-i Városi Művészeti és Történeti Múzeumban tekinthető meg.

 

Lépj Te is Victorine Meurent nyomdokaiba, és gyere el hozzánk festeni! Az aktuálisan elérhető festményeket és a hozzájuk tartozó időpontokat az Események menüpontban találod meg. Reményeink szerint mindenki megtalálhatja a neki megfelelő képeket, ha mégsem így lenne, írd meg nekünk, hogy mit szeretnél festeni.

Korábbi élményfestés alkalmainkról sok fényképet találhatsz a KreatívLiget Élményfestő Stúdió Facebook oldalán, ahol követni is érdemes minket, mert az elkészíthető képekről és más fontos híreinkről írunk bejegyzéseket követőinknek.

Blog

Festők fordulatos élete – Szinyei Merse Pál

Ha csak annyit mondunk, hogy Majális vagy hogy a Lilaruhás nő, akkor bizonyára sok olvasónk egyből tudja, hogy melyik festményekről van szó és talán beugrik nekik Szinyei Merse Pál festőművész neve is, akiről egy utcát Budapesten és az ott található gimnáziumot is elnevezték. Festészeti stílusnak, irányzatnak vagy mozgalomnak Szinyei nem lett névadója és a legnépszerűbb képei is csak évtizedekkel az elkészülésük után lettek igazán elismertek, mégis elmondhatjuk róla, hogy a magyar XIX. századi festészet egyik legfontosabb alakja volt ő. Az általa alkalmazott technika pedig az impresszionistákat megelőzve varázsolt pompázatos színeket, oldott körvonalakat és napfénytől sugárzó ragyogást a vászonra.   Szinyei Merse Pál életének története Régi nemesi családból származott, mintegy 700 évre visszavezethető családfával. A XIX. századra nem számítottak különösebben vagyonosnak, de a fiatal Szinyeinek biztosan nem voltak anyagi gondjai. 1845. július 4-én született, a család harmadik gyermekeként, és őt követte még öt testvére, így összesen nyolcan nevelkedtek a jernyei családi kúriában. Eperjesen egy katolikus iskolában, majd Nagyváradon tanult, ahol aztán érettségi vizsgát tett és megalkotta első képeit, azaz elkezdett festeni tanulni. 1864-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult, ahol az egyik mestere az akadémikus Karl von Piloty volt. Szinyei művészetére erősen hatott Gustave Courbet friss természetszemlélete, akit az 1869-ben megrendezésre került

Olvass tovább »

Élményfestés – Angyalok

Az elmúlt néhány évszázadban természettudományos magyarázatra alapozva tagadták az angyalok létezését. Az emberiség különböző népei azonban egymástól függetlenül is mindig, minden korban hitték, hogy igenis vannak ilyen lények. A keresztény vallások legfőbb írásos alapja, a Szent Biblia pedig első könyvétől az utolsóig egységesen állítja a létezésüket.   Kik az angyalok? A Biblia eredeti nyelvei nem használtak rájuk olyan speciális szót, mint amilyen a magyar nyelvben az angyal kifejezés. Héberül és arámiul a nevük (’maleach’) jelentése hírvivő, hírnök, küldött vagy követ és pontosan ugyanezt jelenti a görög nyelvben az ’angelosz’ szó is. Ha össze akarjuk foglalni az angyalok természetéről a bibliai leírásokban adott képet, akkor azt mondhatjuk, hogy az angyalok teremtett, azaz nem öröktől fogva, de a jövőben örökké létező, elpusztíthatatlan, természetfölötti, szellemi lények. A teremtő Istenhez és a földi halandókhoz hasonlóan személyiséggel és intelligenciával, a beszédre való képességgel, érzelmekkel, akarattal és öntudattal rendelkeznek. A szintén személyiséggel bíró szellemi lények egy másik csoportjától, a démonoktól, valamint az elhunyt emberek szellemeitől pedig abban különböznek, hogy minden esetben van szellemi testük, nem test nélküliek. Éppen ezért a démonoktól eltérően nem tudnak beköltözni az emberek testébe, viszont képesek testet ölteni a földi szférában, és így részt tudnak venni földi eseményekben. Vannak jó, illetve gonosz

Olvass tovább »

Egzotikus tájak festményeken

Az egzotikus tájak több okból is lehetnek szívünknek és szemünknek kedvesek. Vagy azért, mert már jártunk ilyen tájon, és szeretjük felidézni az ott megszerzett élményeket, vagy azért, mert még sosem jártunk ilyen helyen, de nagyon szeretnénk. Az is lehet, hogy egy számunkra kedves művész szűrőjén keresztül láttuk vagy látjuk olyannak ezeket a tájakat, amely jó hatással van ránk és a közérzetünkre. Az biztos, hogy a visszaemlékezés vagy akár az álmodozás, tervezgetés időszakában is jó az egzotikus tájképeket nézegetni, illetve még jobb azokban egy alkotó folyamat keretein belül elmerülni.   Az egzotikus jelentése Távoli vidékről valót jelent elsősorban. Lehet az akár nép, növény, állat vagy akár nyelv is. Ami egzotikus az távoli, tengerentúli, főleg forró égövi, legyenek azok akár az ezen a vidéken élő emberek, növények vagy tenyésző állatok, illetve velük kapcsolatos, hozzájuk tartozó tárgy, dolog vagy hely. Átvitt értelemben: ami egzotikus, az lehet rendkívüli vagy különös is, a megszokottól nagyon eltérő és rendszerint egy távoli világrész hangulatát sugalló.   Egzotikum a festészetben Paul Gauguin jutott eszünkbe az egzotikus festményekről, biztosan nem véletlenül. A párizsi születésű Eugène Henri Paul Gauguin a 19. századi festészet egyik kiemelkedő alakja. Az ő festményei méltó helyet érdemelnek a posztimpresszionizmus igazi alkotásai között Cézanne és Van

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü