Hírességek, akik festenek is – David Bowie

David Bowie a modern zene egyik legmeghatározóbb alakja volt, aki nagyszerű stílus- és arányérzékkel olvasztotta össze a kortárs kultúra hatásait saját egyéni látásmódjával.  Bizarr megjelenése, színházi előadáshoz hasonlatos koncertjei tették egyedivé, mindenki által megjegyezhetővé. Igazi kaméleon volt, az énekes-dalszerzői munkásságán túl feltűnt filmekben, de még videójátékokban is szerepelt. Azt viszont már kevesen tudják róla, hogy az oly sok területen kreatív Bowie a festészetben is  tehetséges volt.

 

Bowie énekesi pályája és a véletlen

David Bowie 1947. január 8-án született London Brixton nevű részén, idén lenne 75 éves. Utolsó albuma a 69. születésnapján jelent meg, halála előtt 2 nappal.

Az aktív zenéléssel kezdetben szaxofonosként ismerkedett, de egy véletlen folytán énekesként is bemutatkozhatott, amikor egy londoni klubban be kellett valaki helyett ugrania a mikrofon mögé. Korai éveiben bluest és Elvis-szerű zenét játszott.

 

Különleges szemeit egy pofonnak “köszönheti”

Bowie karakteres megjelenéséről nem csak a gondosan megválogatott öltözetek és frizurák gondoskodtak, hanem különleges szemei is. Az egyik szeme ugyanis sötétebb volt a másiknál, ami a heterokrómia tünete, de esetében az ok sokkal vadabb volt. Ugyanis 15 éves korában az egyik legjobb barátjával George Underwooddal  összeverekedett egy lány miatt. A barát kezén lévő gyűrű azonban olyan súlyosan megsértette Bowie egyik szemét, hogy az maradandó elváltozást okozott. Az egyik pupillája jóval tágabb lett a másiknál, így messziről sötétebbnek tűnt az a szeme. Az eset ellenére továbbra is jó barátok maradtak, olyannyira, hogy Bowie első lemezeinek borítóját is Underwood tervezte.

 

David Bowie performansz koncertjei

Már a hatvanas évektől kezdve adott ki lemezeket, először a saját nevén, majd 1967-es, David Bowie című albumától ezt a művésznevet használta. Eredeti vezetéknevét azért cserélte le, mert a hatvanas évek végén kezdett befutni a Monkees zenekar, akinek az énekesét Davy Jonesnak hívták.

Első nagy slágere az 1969-ben íródott Space Oddity volt, melyet a korszak űrkutatással kapcsolatos nemzetközi “versenye” inspirált. Ezt követően kezdett el igazi sztárrá válni.

Bowie első színpadi alteregója Ziggy Stardust volt. A színpadon a kitalált karaktere bőrébe bújt és innentől fogva szinte minden lemezére más stílust, külsőt és attitűdöt választott. A hetvenes évekre teljesen hátrahagyta a glam-rock stílust és saját hangzásvilágot alakított ki. Ziggy karaktere után a Vékony Fehér Herceg bőrébe bújt és stílusa már inkább soul és a funk felé fordult.

 

Berlinben szárnyakat kapott a kreativitása

Élete egy jelentős szakaszát Berlinben töltötte, ahol Iggy Poppal közösen béreltek lakást. Az itt töltött évek alatt 3 albumot is megjelentetett, és szerepelt egy német filmdrámában is. Berlinben új életet kezdett és új inspirációkat szerzett, de nem csak a zenében. Bowie, akinek a német expresszionista művészet iránti vonzódása már Berlinbe költözése előtt kezdődött, számos kompozíciót és portréfestményt készített.

Ezen képek egyben hatással voltak  a dalszerzői tevékenységére is. Bowie képei nem mesterművek, gyakorlati és technikai hiányosságok is tetten érhetők rajtuk, de vitathatatlan, hogy rendkívül egyediek és egy kreatív, érzékeny személyiség az alkotójuk. Ebből az időszakban több portrét készített Iggy Popról, a Gyermek Berlinben (1977) címet viselő munkája pedig a leghíresebb darabja a berlini képeinek.

Előszeretettel készített önarcképeket magáról, változatos technikával és részletgazdagsággal alkotta képeit, melyeken keresztül kicsit jobban megismerhetjük a smink és a maskarák mögött rejtőző embert.

 

David Bowie és a művészet

Bowie nem csak maga alkotott művészeti értékkel bíró képeket, hanem nagyon jó érzéke és ízlése is volt a műtárgyak gyűjtéséhez. Halála után elárverezett gyűjteménye minden várakozást felülmúló összegeket hozott, mivel Bowie élete során nagyon ügyesen ismerte fel a potenciált az alkotásokban.

Bár a polihisztor művész nincs már közöttünk, élete és a művészetekben betöltött szerepe a mai napig hatással van a popkultúrára és a művészetekre is.

Ha te is szeretnéd megtapasztalni az alkotás örömét, akkor gyere el helyszíni élményfestő alkalmaink egyikére. Ha viszont inkább egyedül vágnál bele egy mű elkészítésébe, akkor válassz neked tetsző festmény az otthoni élményfestő szettjeink közül.

Blog

Festészeti stílusok, irányzatok – 2. rész

Ez a második része a festészeti stílusokról és irányzatokról szóló cikkünknek. Az első részben sorra vettük a legjelentősebbeket a X. századtól, amelyek több művészeti ágban és így a festészetben is megjelentek és értékes művek születtek az égiszük alatt. Ebben a fejezetben az irányzatok bemutatásával a XIX. század második felétől indulunk, amikor annyi új és egymásból ugyan következő, de merőben eltérő stílus alakult ki, hogy nem is győzzük felsorolni őket. Lesz egy harmadik rész is, amelyben bemutatjuk a XX. században kialakult legújabb kori irányzatokat.   Stílusok a festészetben (XIX. század) A realizmus Az elnevezés a latin ’realis’, azaz valós szóból ered és a valóság átfogó, hű, és a jellemző vonásokat kiemelő ábrázolására törekvő művészeti irányzatot jelenti. A kialakulása az 1850-es évekre tehető, amikor elérkezett a kapitalista társadalomból és annak a kedvenc ábrázolásmódjából, a romantikából való általános kiábrándulás időszaka. A realizmus a pillanatnyi jelenségekkel, a felszínes és tünékeny dolgok ábrázolásával szemben a valóság lényeges elemeit hangsúlyozza. A lényegi összefüggések megmutatása céljából elkerüli a véletlenszerű elemek ábrázolását és a mondanivalót tömöríti, egyszerűsíti. A tájfestésben részletmentesen, összefogott ecsetkezeléssel, nagy egységekben adja vissza az eléje táruló valóságot, inkább megpróbálkozik a belső lényeg érzékeltetésével is. A realista ábrázolás elfordult a romantikában meglévő történelemszemlélettől is. A hősi

Olvass tovább »

Élményfestés – Fess nyulat húsvét alkalmából!

A kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra hangolódva sokan díszítik otthonukat az ünnepkör jelképeivel. A tojás és a nyúl szinte minden háztartásban megjelenik, de megtalálhatóak az üzletek polcain csokifigurák képében is. Ismerkedjünk meg a húsvét egyik szimbólumának eredetével, a húsvéti nyúl háttértörténetével.   A tavaszi napéjegyenlőség mindig ünneplésre késztette az emberiséget Mint oly sok más keresztény ünnephez kapcsolódó szimbólum és az ünnep időzítése is a kereszténység előtti időkből gyökereztethető. A tavaszi napéjegyenlőség idején a világ minden táján a legkülönbözőbb vallású emberek összegyűlnek ünnepelni. A tavaszi ünnepnek több ezer éves hagyománya van, hiszen a természet ébredése és az egyre hosszabb nappalok az embereket az újjászületés és a fény megünneplésére sarkallták.   A nyúl szimbólum eredete  Mivel Jézus keresztre feszítésének és feltámadásának ideje nagyjából  egybeesett a pogány újjászületéssel kapcsolatos szokásokkal, a korábbi vallási elemek és szokások beépültek a keresztény ünnepbe. Az angol ‘Easter’ és a német ‘Ostern’ szavaknak is pogány eredetük van, mivel az ősi kelta napéjegyenlőségi ünnepre, az Ostarára (Eostréra) utalnak. Úgy tartják, hogy Ostara, a kelta termékenység istennő szent állata a mezei nyúl volt, így az egyik magyarázat az, hogy a jelkép a pogány ünneppel együtt került át a keresztény húsvétba. A nyúl szimbólum elterjedését segíthette, hogy a középkorban úgy vélték,

Olvass tovább »

Kiállítás ajánló – TechnoCool

Október végétől látható a TechnoCool című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlat annak az 1990-es években indult művészgenerációnak a gondolkodásmódját járja körül, amely a rendszerváltozás utáni évtized gazdasági és kulturális nyitottságát felszabadító élményként élte meg. Ebben az elektronikus zenék forradalmasító szemlélete, a DJ-kultúra és a partik új látványvilága meghatározó inspirációt jelentett, ami a művek vizualitásában, az általuk felvetett kérdésekben is megjelent. A kiállítás több mint félszáz alkotó művein keresztül a különböző médiumok – festészet, objekt, fotó, print, videó és kis mértékben a számítógép-alapú művészet – kilencvenes évekbeli alakulását mutatja be.   Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében A kiállításon bemutatott magyar művészek a rendszerváltás után a művészetben új önkifejezési lehetőséget láttak. A hagyományos médiumok mellett az új képi eszközök, a képszerkesztő programok és a számítógép kínálta lehetőségek egy egész generáció számára jelentették az önmeghatározás új formáit. A tematikus tárlat szekciói olyan témaköröket mutatnak be, amelyek ma is frissen és relevánsan hatnak a szemlélőre. A műalkotásokat a korszakban Magyarországon nagy hatású külföldi alkotók, Muntean/Rosenblum, Pippilotti Rist, Cindy Sherman, Andreas Gursky és az akkor Budapesten filmet forgató Matthew Barney egy-egy művével helyezzük nemzetközi kontextusba. Az izgalmas és a mai napig újszerűnek ható képi világot megjelenítő műalkotásokat látványos, több zenehallgatási, videós

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü