A víz egy nagyon különleges anyag festészeti szempontból is. Egyrészt áttetsző és átengedi magán a fénysugarak egy részét, másrészt viszont visszatükrözi mindazt, ami a környezetében van.

 

A víz felülete

A felülete lehet tükörsima, de fodrozódhat is, ha épp hozzáér valami, vagy ha beledobunk egy kavicsot, esetleg végigsiklik rajta egy csónak. A szél hullámokat kelt a vízen, amelyek lehetnek alig érzékelhetők, enyhén fodrosak, kicsit habos széllel, a viharos erejű légmozgás pedig már óriási hullámokat korbácsol. Ezek a természeti hatások úgy megváltoztatják a víz nyugodt felületét, hogy nyoma sem marad a korábbi színeknek és hangulatnak. A magyar nyelvben csodálatos és egyben beszédes kifejezéseink vannak a vadul mozgó víz leírására. Ilyen például, amikor azt mondjuk, hogy tajtékzik a tenger.

 

A víz színe

A vízfelület messzebbről nézve egy konkrétan meghatározható színben pompázik, amely szín ráadásul elég sok mindentől függhet. Szempont lehet az ég aktuális színe, a víz alatti padozat színe, a víz mélysége, a benne található élőlények színmeghatározó tulajdonságai, hogy csak a legegyértelműbbeket említsük.

Más színeket kell használnunk, ha egy csepp vizet festünk, másokat, ha egy pohárban ábrázolunk vizet és másokat akkor is, ha egy tükröződő felületként, például egy utcai tócsaként festjük rá a képünkre.

Emiatt nehéz olyan egyértelmű szabályokat felállítanunk, amelyek meghatározzák, hogy hogyan is kell a vizet megfesteni egy képen. Természetesen az alkalmazott festék és felület sem mindegy, a műhelyfogások nyilvánvalóan különbözőek lesznek mondjuk az olajfesték és a vízfesték esetében.

 

Néhány tipp vízfelületek megfestésére

Mi most mégis megkíséreljük, hogy adjunk néhány jól alkalmazható tippet az akrillal való festéshez, amelynek célja, hogy igazán élethű víz ábrázolások készülhessenek.

A tükörsima víz festése

A nyugodt vízfelület ábrázolásához követnünk kell a visszaverődésekre vonatkozó szabályt. A csendes, tükröződő víz festése a reflexiók bonyolultsága miatt igen nehéz lehet. Általános szabály, hogy a vízben tükröződő tárgyak színei tompábbak és soha nincsenek erős kontúrjaik, mint a tényleges objektum esetében. Például, ha egy sötét fatörzs tükröződését festjük, akkor a törzs sötét részének visszaverődése kevésbé sötét lesz, mint a tényleges fa. Természetesen, mint bármi másnál is, itt is vannak kivételek a szabálytól, de ha nincs előtted egy valós vízfelület, amit megfesthetsz, sem egy fénykép vagy egy már elkészült kép, akkor azt javaslom, hogy mindenképp ragaszkodj az általános szabályhoz és könnyebb dolgod lesz.

Van egy másik módszer is, amelyet a tükröződő vízfelületek festésénél használhatunk, ez pedig az akril mázazás. Először a tükröződést szinte ugyanolyan színűre festjük, mint azt a tárgyat, amit visszatükröz. Ha megszáradt, használjuk az akril mázat és kis mennyiségű fehér festéket. A máz alapvetően egy vékony festékréteg, amely áttetsző, és lehetővé teszi az alatta lévő szín egy részének átjutását. A máz finoman átalakítja az alatt levő szín színét, ezzel valósághű víz ábrázolást tudunk létrehozni a segítségével.

A gyorsan folyó víz festése

Ha a víz mozgásban van, akkor nincsenek olyan egyértelmű visszatükröződések. Hogy a mozgás a víz áramából van-e, vagy a szél mozgatja a vizet, tulajdonképpen mindegy. A hatás ugyanaz, vagy legalábbis nagyon hasonló. A víz mozgása és folyása általában fehér. Ilyen például a vízesés vagy az óceáni hullámok stb. Előfordul, hogy a víz egyaránt tartalmaz mozgó és nyugodt részeket. Ez tovább bonyolítja a megfestését, hiszen a tükröződéseket és a mozgásokat egy képen kell ábrázolnunk. Ilyenkor érdemes merészen alkalmazni a kétféle technikát, mozgalmas végeredményt létrehozva ezzel.

A környezet megfestése

A víz vonala és a part ábrázolása látható földdarabokkal és más tereptárgyakkal szükséges, ha azt szeretnénk, hogy a képünk jól mutasson. Ahol a víz találkozik a parttal könnyűek és semlegesek a vonalak, nagyrészt földes színekből állnak.

Attól függően, hogy milyen típusú vizet festünk, hozzáadhatjuk a partot vagy valamilyen földi elemet, például egy strandot vagy kikötőt. A legtöbb tónak is van egy kis partja a vízvonal felett. Ha csónakokat, virágokat vagy sziklákat ábrázolunk a víz partján, ezzel még inkább élethűvé és mozgalmassá tehetjük a festményt. Ha a víz kövek körül fodrozódik a parthoz közel, azzal is segíthetjük a valósághű kinézetet.

Keresd a vizes témájú képeket az Események menüpontban és gyakorold a festést ezekkel! Szeretettel várunk a KreatívLiget Élményfestő Stúdió foglalkozásain.

Blog

Élményfestés – Virágok 3D-ben

Amikor azt olvassuk vagy halljuk, hogy a festészet is lehet 3D, akkor elsőre lehet, hogy valami virtuális valóságban végzett alkotó tevékenység jut eszünkbe, amelyet az emberek csak a jövőben fognak végezni, speciális szemüvegben. Biztosan van ilyen kezdeményezés is, de amiről ebben a bejegyzésben szó lesz, az egy nagyobb hagyományokkal rendelkező technika, mint a 21. század futurisztikus elképzelései. Valójában a három dimenzióban kiterjedő festészet évszázadok óta létező dolog. Ráadásul nem is egyféle technika létezik, amelyek a segítségével elérhetjük, hogy a kétdimenziós vászonból a festményünk bizonyos részei kiemelkedjenek és az alkalmazott színekkel, valamint a felhasznált anyagokkal elérjék azt, hogy a képet valóságosan is három dimenzióba tudjuk helyezni.   Az impasto festőtechnika Ez egy olyan festészeti eljárás, amely a vászonra felvitt festék minél sűrűbb állagú alkalmazásán alapul. Az alkalmazott festék lehet olaj, de lehet akár akrilfesték is. Az technika fő jellemzője, hogy az így készült képek erős textúrájúak, szó szerint jól láthatóvá vállnak az ecsetvonások. A felvitt festéket gyakran az egész vászon felületén nagyon vastagon alkalmazzák egészen a festési folyamat kezdetétől a végéig. Az olajfesték azért nagyon jól használható anyag az impasto technikához, mert vastagon felvihető, kellően sűrű és lassan szárad. Az impresszionisták általában úgy hozták létre a műveiket, hogy nagy mennyiségű festéket helyeztek az

Olvass tovább »

Fessünk egzotikus tájképeket!

Az egzotikus tájak több okból is lehetnek szívünknek kedvesek. Vagy azért, mert már jártunk ilyen tájon, és szeretjük felidézni az ott megszerzett élményeket. Másik esetben pedig pont azért, mert még sosem jártunk ilyen helyen, de nagyon szeretnénk vagy nagyon tetszenek ezek a helyek. A visszaemlékezés vagy akár az álmodozás, tervezgetés időszakában is jó az egzotikus tájképeket nézegetni, illetve még jobb azokban egy alkotó folyamat keretein belül elmerülni.   Mi az, ami egzotikus? Az egzotikus jelentése: távoli vidékről való. Lehet az akár nép, növény, állat vagy akár egy beszélt nyelv is egzotikus. A jelző távoli, tengerentúli, főleg forró égövi vidéken élő emberek, növények vagy tenyésző állatok, illetve velük kapcsolatos, hozzájuk tartozót jelent. Átvitt értelemben lehet rendkívüli vagy különös is, a megszokottól nagyon eltérő és rendszerint egy távoli világrész hangulatát sugalló.   Egzotikus festészet Elsőre Paul Gauguin jutott eszünkbe erről a témáról, nem véletlenül. A párizsi születésű Eugène Henri Paul Gauguin a 19. századi festészet méltán ismert alakja. Az ő festményei méltó helyet érdemelnek a posztimpresszionizmus igazi alkotásai között Cézanne és Van Gogh művei mellett. Gauguin a színekkel merészen bánt és folyamatosan kísérletezett. A festő élete igazán kalandos volt, élt Peruban, Panamában, Tahitin, de a Marquise- és Martinique-szigeteken is. Nem túl hosszú

Olvass tovább »

Élményfestés – Téli táj

Mostanában egyre kevesebbszer örvendeztet meg minket az időjárás egy igazán kiadós havazással, olyannal főleg elég ritkán, ami megmarad pár óránál tovább, esetleg néhány napig is. Így tehát nem csoda, hogy az igazi téli hangulatra mindenki ki van éhezve, aki látja a hó csillogó fehérségében és a jég áttetsző tömegében a tiszta szépséget. Havas tájképekben ezzel szemben akár egész évben gyönyörködhetünk az otthonunk falán, ha éppen úgy tartja kedvünk, és akár saját festményünk is lehet ilyen témában, mert kereshetünk egyet a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatában és elmehetünk egy élményfestésre. Elég régóta közkedvelt témának számítanak a téli tájképek a képzőművészetben és a „kis jégkorszak” idején nem is kellett az alkotóknak messzire mennie egy kis ihletért, hiszen a havas látkép Európa középső sávjában is olyan jellemzője volt a téli időszakoknak, mint napjainkban jóval északabbra.   Téli tájak a festményeken Olyan festőket gyűjtöttünk össze ebben a bejegyzésben, akik nem mindannyian a havas tájak ábrázolásával vívták ki maguknak a hírnevet, inkább valami mással érték el a népszerűséget. Nem mehetünk el azonban ezen művészek képei mellett szótlanul, hiszen olyan értéket képviselnek az egyetemes művészettörténetben, amely nélkül határozottan kevesebb lenne az életünk.   Hendrick Avercamp A saját idejében sem volt és később sem lett olyan híres, mint

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü