Magyarországon a századforduló képzőművészetének egyik legkülönösebb alakja volt Gulácsy Lajos, aki művészi szempontból ugyan kívülállónak számított, ugyanakkor műveit már a maga korában értették és kedvelték. Álomszerűség, játékosság és a hétköznapi hangulatok megidézése jellemezte a képeit, és ezek hol együtt, hol pedig külön-külön jelentek meg munkáiban.
A Magyar Nemzeti Galériában április 7-től egészen augusztus 27-ig megtekinthető a Na’Conxypan hercege című életmű-kiállítás, amely nemcsak az eddigi legteljesebb bemutatása Gulácsy művészetének, de eddig nem látott művek is megcsodálhatóak a tárlaton, illetve kortársak párhuzamos képei és festményei Gulácsyról.
A Gulácsy kiállításról
A Magyar Nemzeti Galéria mostani életmű-kiállítása az eddigi legteljesebb Gulácsy műveiből. A mintegy 200 kiállított mű között szerepel 84 festmény, valamint rajzok, illusztrációk és kéziratok. Ezeken kívül láthatunk a kiállításon mások által készített, Gulácsyt ábrázoló fotót és festményt is, illetve olyan alkotásokat, amelyeket csak nemrég azonosítottak be, hogy az ő képei, így még sosem szerepeltek kiállításon.
A rövid, de hatalmas életmű darabjait pedig külön témákba rendezve és új összefüggésekbe helyezve nézhetjük végig. További különlegesség, hogy az életmű-kiállítást kíséri egy kisebb tárlat, amely a festő tanítványa, Fáy Dezső és jóbarátja, Keleti Arthúr művészetével foglalkozik, ezzel is elmélyítve, színesítve és árnyalva azt a képet, amit Na’Coxypan hercegéről a Gulácsy-kiállítás elénk tár. A kiállítás minden korábbinál teljesebb képet ad a magyar századforduló és a korai modernizmus egyik legeredetibb művészének életművéről.
A Bartók Tavasz Művészeti Hetek keretében látható kiállítás több egységben mutatja be az életmű sokszínűségét és kapcsolódásait a múlt és a jelen művészetéhez, a festő kortársaihoz. Gulácsy önarcképei, az otthona, Itália és az általa megidézett művészeti korszakok külön egységekben jelennek meg, akárcsak színházi, irodalmi kapcsolatai, illusztrációi, valamint utolsó korszaka a háború képeivel. Ennek az utolsó időszaknak a művei megrázó erővel tárják fel a művész egyre inkább elkomoruló lelkiállapotát. Ezen a tárlaton láthatja először a közönség külön kiállítási egységként, egybefüggő műcsoportként kezelve a művész Na’Conxypan-képeit.
Gulácsy Lajos élete
Gulácsy Lajos pesti polgárfiúként született és művészetében bejárta a különböző művészettörténeti korokat. Volt firenzei lovag a középkor idejéből, velencei márki, piperkőc rokokó gavallér, aszketikus szerzetes, spiritualista mágus. Ráadásul ehhez a képzeletbeli időutazáshoz újabb és újabb neveket talált ki magának: Louis, Lodovico, Luigi Gulaxy, vagy éppen Na’Conxypan hercege.
Életművének nagy részét Itáliában alkotta meg, ahol az 1902-es római utazását követően többször is megfordult. Írt verseket, novellákat, műkritikákat és egy regényt is, a modern szellemű Thália Társaságnál pedig színházi díszleteket tervezett. A háború kitörésének hírére Gulácsy amúgy is érzékeny idegzete összeroppant. Rövid gyógyulási periódus után 1919-től már állandó kezelésre szorult, 1924-től pedig végleg az elmegyógyintézet lakója lett.
Gulácsy különös álmokat, történeti hangulatokat, lázas víziókat megidéző festészetét sokan szerették, de hiába volt képeinek sok gyűjtője, élete folyamatosan anyagi gondok között zajlott. „Én csak félig álmodva élem a világot. Egyik szememmel a hazug, édes álomképek káprázatába bámulok, a másik szemem mindig a valóságot figyeli” – írta magáról.
A mostantól megtekinthető kiállítás is az életműnek ezt a kettős karakterét szeretné hangsúlyozni. Az álmok és hangulatok világát, az általa megteremtett Na’Conxypan országának humoros, kedves, bohókás lényeit, ugyanakkor a természetet szenvedélyesen figyelő művész finom tájképeit és mély emberismeretről tanúskodó rajzait a mindennapi élet egyszerű alakjairól. Gulácsy nemcsak álmaiban, történeti nosztalgiáiban volt korának gyermeke, hanem művészeti tájékozottságában is. Stílusán nyomott hagyott a szecesszió és az angol preraffaeliták érzékenysége, a szimbolizmus rejtélyessége, sőt még az impresszionizmus könnyedsége is.