Aki felpillantott a budapesti Gellérthegyen lévő Szabadság-szoborra április 2-án este, egy kék fényben fürdő műalkotást csodálhatott meg. Ugyanis e napon tartják az autizmus világnapját, melyet 2007. december 18-án jelölt ki az ENSZ. Az a célja a kezdeményezésnek, hogy felhívja a világ figyelmét az autizmusra és az autizmus spektrum zavarra, amely tízmilliókat érint a földön.
Pár szóban az autizmusról
Az autizmus egy olyan állapot, amely eltérő fejlődéshez vezet. A pontos okát nem tudni, de abban minden témában jártas szakember egyetért, hogy az idegrendszeri elváltozást kiváltó okok elsősorban genetikai eredetűek, de a környezeti hatások is befolyásolják. Mivel egyre több embert érint, rengetegen kutatják a lehetséges hátterét. Bízhatunk benne, hogy pár éven belül sokkal több ismeret áll majd rendelkezésre az autizmusról.
Az autizmus viszonylag gyakori fogyatékosság, a lakosság egy százalékát érinti. Tehát ma Magyarországon legalább 100.000 ember van, aki valamelyest érintett. Az autisták jelentős szeletét teszik ki társadalmunknak, érdemes hát róluk többet megtudni. Akiben van nyitottság feléjük, megtapasztalhatja mennyire különleges szemüvegen keresztül szemlélik a világot.
A tünetek széles spektrumon mozognak
A napjainkban inkább az autizmus spektrumzavar kifejezést használják erre az állapotra, hiszen a spektrum szó arra utal, hogy az autizmusnak rengeteg megjelenési formája van.
Az autizmussal élő személyek agya ugyanis másképpen dolgozza fel a külvilágból érkező hatásokat, mint a legtöbb embernek. Ez az eltérő fejlődés áll a hátterében annak, hogy érzékszerveik sokszor túlságosan kifinomultak, vagy éppen nem elég érzékenyek, hogy befogadják és helyesen értelmezzék a környezet ingereit. Ez az eltérő működés gyakran megnehezíti a társas kapcsolataikat is. Egy autista embernek nehézséget okoz megérteni a közösség írott és íratlan szabályait, nehezen olvasnak gesztusokból, mimikából és gyakran a hasonlatok, szófordulatok nem mondanak nekik semmit.
A hétköznapi helyzetek sokszor kellemetlenek egy autistának
Előfordulhat, hogy egy autizmussal élő ember annyira túlérzékeny hangokra, hogy számára elviselhetetlen a tömegközlekedés, a nagyváros zaja. Az is jellemző olykor, hogy bőre fokozottan reagál az érintésre, ezért egy ölelés, vagy akár egy egyszerű kézfogás is kellemetlen érzetet kelt.
Vannak olyan autizmussal élő személyek is, akiknek az ízlelőbimbója sokkal kifinomultabb, így olyan ízeket is azonosítanak, amiket mi nem. Többen olyan részletekre is felfigyelnek, amelyek fölött az átlagos szem elsiklik. Egy autizmussal élő ember sokszor máshogy beszélget, mint a legtöbb személy: megeshet, hogy túl közel hajol a másikhoz, vagy éppen nem néz a másik ember szemébe. Továbbá az is jellemző lehet, hogy leplezetlenül kimutatja érzelmeit, vagy hogy túlzottan őszinte.
Téves és káros sztereotípia, hogy az autisták nem tudnak szeretni. Sokan ugyanis nagyon is mélyen kötődnek a környezetükben élőkhöz, szoros barátságokat is ápolnak. Legfeljebb máshogy mutatják ki szeretetüket. Sokan alapítanak családot, főleg azok, akik a spektrum szélén vannak és magasan funkcionáló autisták. Az egyáltalán nem beszélő, saját világában teljesen elmerülőtől a zseniális egyetemi professzorig, a legkülönbözőbb állapotban lévő emberek mind rajta lehetnek az autizmus spektrumán.
Nem gyógyítható, de fejleszthető ez az állapot
A tudomány jelenlegi állása szerint ez az állapot nem gyógyítható, azonban számos fejlesztő módszer létezik, amely által az autizmussal élő emberek és családjaik élete könnyebbé tehető. Képességeik jól fejleszthetőek, sokan kiemelkedő intellektussal rendelkeznek, ez jó alap arra, hogy megtanulják például a szociális érintkezések szabályát.
Gyermekkorban a mozgásfejlesztő foglalkozások, a kommunikáció, beszéd fejlesztése sokat lendíthet az állapoton. A művészetterápia is nagyon jó hatással tud lenni, ennek hozományaként számos kiemelkedő autista festő alkot a napjainkban. Ismerjünk meg párat közülük!
Autista alkotók a nagyvilágban
Stephen Wiltshire-nek már áldoztunk egy külön cikket, aki fantasztikus fotografikus memóriájának köszönhetően félelmetes pontossággal rajzol városi képeket.
Maxwell Bitton is egy montreáli születésű, autizmussal élő művész. Ő különleges portéival, állatábrázolásaival nyűgözi le közönségét. 2011-ben egy tableten rajzolt Pinokkió változtatta meg az életét, hiszen az annyira egyedi volt, hogy édesapja rádöbbent Maxwell tehetségére. Onnantól fogva vett részt művészeti nevelésben, mely annyira jól sikerült, hogy számos kiállítása volt már a fiatal művésznek.
Meghan Rhiannon egy Londonban élő, autista művésznő, aki egyben aphantasiaval is küzd. Ez az a jelenség, hogy az érintettek nem tudnak mentális képeket alkotni, nem látják “lelki szemeik” előtt, amit mások igen. Ettől függetlenül Meghan sikeres illusztrátor, aki Cambridge-ben szerzett művészeti diplomát. Munkáját a hétköznapi élet inspirálja, stílusa dokumentarista.
Ryan Smoluk egy kanadai autista művész, aki egyéni technikával készíti lenyűgöző képeit és szobrait. Nem csak művészetével tesz az autizmus elfogadásáért, hanem előadásokat, workshopokat tart a témában, hogy érzékenyítse a társadalmat a témában.
Egyre ismertebb lesz Viktor Bevanda is, a Szerbiában született, jelenleg Floridában élő, anyja révén magyar származású 13 éves kiskamasz. Viktor nem beszélő autista, aki élénk színhasználatával, impresszionista stílusával emeli művészi szintre rajzait.
Az alkotás olyan közös kincs, amely mindenki számára örömöt tud nyújtani egyéni adottságainktól, sajátosságainktól függetlenül. Ha szeretnéd te is kipróbálni magad, de jól jönne egy kis útmutatás, akkor válassz helyszíni élményfestő alkalmaink közül. Ha otthonod biztonságában érzed jól magad, esetleg a távolság jelentene akadályt számodra, akkor nézz körül otthoni videós szettjeink között.
főoldal
események
kosár
menü