Az év hűvösebb felében és a karácsony közeledtével mindig több figyelem irányul a szarvasokra, mert az ünnephez, a téli tájhoz kapcsoljuk ezeket a csodálatos állatokat. Ugyanakkor a szarvasbőgés és az egymásnak csapódó agancsok zaja már az őszi erdő csendjét felverik. Télen pedig, az ünnepek közeledtével a szarvasok a Mikulás érkezése és a karácsony kapcsán is felbukkanó szereplők. Dekorációként, hangulatelemként is sok otthonnak válnak díszévé ebben az időszakban.
Mit tudunk a szarvasokról?
A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat. A szarvasok legtöbb faja – az őzekkel együtt – a szarvasfélék családjába tartozik. Egyes nyelveken egyazon szó jelöli a szarvast és az őzet is.
A magyar nyelvben a szarvasmarhához hasonlóan a szarvas hímjét bikának, a nőstényét tehénnek, a kicsinyüket pedig borjúnak nevezzük. A szarvasbika legfeltűnőbb testi jellegzetessége természetesen az agancsa. A rénszarvasnál a tehénnek is van agancsa, a többi szarvasfajnál pedig csak a bikának.
A Kárpát-medencében ma élő két szarvasfaj közül csak a gímszarvas őshonos. A dámszarvas (vagy más néven dámvad) betelepítéssel került a régióba, amely esemény pontos időpontja vitatott.
Európa, Ázsia és Amerika északi vidékein él a hatalmas termetű jávorszarvas és a háziállatként is tenyésztett rénszarvas. Indiában a pettyes szarvas, az amerikai földrészen pedig a fehérfarkú szarvas a leggyakoribb.
A szarvasok agancsa
Az agancsokat minden évben levetik, és helyette újat növesztenek. Az agancs az úgynevezett rózsatőből nő ki. A fejlődő agancsot vérerekben gazdag bőr, úgynevezett háncs borítja. A szarvasbőgés kezdete előtt a háncs alatt a szarvas agancsa megcsontosodik, majd az állat ledörzsöli róla a háncsot. A párzási időszak után az agancs és a rózsatő között puha, porcos szövet képződik, ami aztán elősegíti a már szükségtelenné váló agancs leválását.
A vadászok gyakran úgy követik a szarvasok mozgását, hogy megfigyelik azokat a helyeket, ahol a háncsdörzsölést végzik az állatok. A bikák tulajdonképpen úgy jelölik meg területük határait, hogy a fákhoz dörzsölik szagmirigyeiket.
Minden szarvasfajnak sajátos, rá jellemző alakú agancsa van. Például a fehérfarkú szarvas agancsán egy felfelé álló főágból ágazik ki több kisebb, szétálló ágacska, a dámszarvas és a jávorszarvas agancsa viszont lapátos elrendezésű. Az öszvérszarvas legközelebbi rokona a fehérfarkú szarvas, de az öszvérszarvas agancsa közvetlenül a tő fölött kettéágazik, a majd ez a két ág kettéágazik. Így elmondható, hogy a két faj agancsa nagyon is különböző, aki ért hozzá, mindig meg tudja mondani, hogy melyik állathoz tartozik egy már levált agancs.
Sok szarvasnak nagy, lenyűgöző fő agancsága van, több kisebb mellékággal. Ezt a formát a vadászok és a gyűjtők is igen nagyra értékelik. Magyarországon az erdőben talált levált agancsokat tilos hazavinni.
A szarvasbőgés
A gímszarvas párzási időszakát nevezzük szarvasbőgésnek. A szarvasbika jellegzetes hangja a tehenek terelgetését szolgálja, és jelzés a többi bikának arról, hogy mindenki tudja közülük, hogy ki a hárem ura. A gímszarvas bika jelzi a többi bikának a tehenek feletti kizárólagos szaporodási jogát. Így a bőgés alapján a bikák információt szereznek egymás testi erejéről, elszántságáról és nem utolsó sorban pozíciójukról. A szarvasbőgés is már egyfajta versengés a bikák között.
A dámszarvas párzási időszakban hallatott hangját barcogásnak nevezzük, amely a bőgéshez hasonlatos, de azért azzal össze nem téveszthető. Időben a gímszarvas bőgése utáni időszakban hallhatjuk az erdőben. Az őz szaporodási időszakában a hangadásnak nincs jelentősége. Az őzek tavasz végén kijelölik territóriumaikat, majd ezt a nyári szaporodási időszakig védelmezik, az azon tartózkodó, azon áthaladó sutákkal párosodnak.
A szarvasok csatája
A versengés a szarvastehenekért több szinten mehet végbe, amelynek a bőgés csak az első fázisa. Amennyiben hang alapján a hárem ura hasonlóan erősnek ígérkezik, mint a trónkövetelő, úgy utóbbi felkeresi legyőzendő ellenfelét. A személyes találkozás során felmérik az erőviszonyokat egy párhuzamos séta során, ahol egymás mellett elsétálva, bőgve, agancsot mutogatva próbálják eldönteni, melyikük is a rátermettebb. Amennyiben még így sem egyértelmű a helyzet, hogy melyikük az erősebb, úgy összecsapnak az agancsok, megkezdődik a csata a szarvasok között.
Szarvasok az élményfestéseken
Nézz körül az Események menüpontban található képek között és keresd a szarvasos festményeket, amelyekkel igazán hangulatos őszi vagy téli enteriőrt teremthetsz az otthonodban.
főoldal
események
kosár
menü