Élményfestés – hozd ki magadból a kreatív művészt budapesti festő stúdiónkban! Éld át az alkotás örömét velünk! Válaszd ki kedvenc festményed eseménynaptárunkban és foglalj időpontot saját műalkotásod elkészítésére!
Élményfestéseink
Élményfestés
Mindenkiben ott rejlik az a kreatív energia, amivel a világunk legszebb és legmaradandóbb műalkotásai születnek meg. A festés az egyik legegyszerűbb és legkifejezőbb módja annak, hogy a bennünk rejlő, vagy a minket foglalkoztató érzéseket és élményeket megmutassuk mindenki más számára.
Amire szükséged van ahhoz, hogy kihozd magadból festőművész énedet, az a lelkesedésed és a nyitottságod az új élmények felé! Ha magával ragad az alkotás öröme, észre sem veszed és máris egy csodás, saját készítésű festménnyel térhetsz haza, amely akár a nappali díszeként, akár egyedi, személyes ajándékként is megállja a helyét.
Vendégvélemény
Blog
Levendulás élményfestés
A levendula méltán népszerű gyógy-, fűszer-, és dísznövény, amely élénk lila színével és nyugtató illatával kényezteti érzékeinket. Európában a rómaiak segítségével terjedt el, az ókori szépségápolás egyik meghatározó alapanyaga volt. Illatát használták nyugtató fürdőhöz, de szappan is készült belőle, a virágját földre szórva pedig a szobákat illatosították vele. A görögök a levendula illatával próbálták csillapítani isteneik dühét, az egyiptomiak a balzsamozás során használták, Angliában pedig a pestisjárvány idején csuklóra kötve reméltek védelmet tőle. A levendula hazánkban Magyarországon a középkor óta van jelen, de csak kolostorok gyógy- és fűszernövény ültetvényein volt megtalálható. Az 1920-as évek közepén Bitter Gyula, korának neves gyógynövényszakértője telepítette az első levendulaültetvényt. A tihanyi apátságtól bérelt ehhez területet, a szaporítóanyagot pedig egyenesen Franciaországból hozatta. Ez lett az első ipari célú levendulaültetvény-telepítés, ami olyannyira jól sikerült, hogy a Tihanyban aratott levendula illóolaj tartalma magasabb lett, mint az eredeti franciáé. Ezen sikeren felbuzdulva Bitter Gyula 100 hektárra növelte a telepítés nagyságát. Az, hogy a levendula ennyire jól érzi magát Tihanyban, a hely speciális, félsziget-jellegének köszönhető. Az egyik leggazdagabb hely Magyarországon a napsütéses órák számát tekintve, míg a csapadékmennyiségéről pont az ellenkezője mondható el. Ez a fél-mediterrán éghajlat, a déli tájolás és a vulkáni alapkőzet teszi a helyet oly ideálissá
Fess velünk felhőket!
Felhőket festeni egyáltalán nem könnyű dolog. A felhők sosem egyszínűek és a látszólagos felületükön sokféle fényhatás érvényesül egyszerre. Függ attól, hogy milyen napszak van, illetve, hogy süt-e a nap és ha igen, akkor a fénye milyen szögből és irányból éri el a fodros-bodros égi képződményeket. Az óvodás korú gyerekek sokszor kéknek festik vagy színezik a felhőket a fehér papíron, ami végül is nem rossz megoldás, csak éppen semmi köze a valósághoz. Ha igazán szép felhőket szeretnénk festeni, nem árt, ha egy kicsit arról is tájékozódunk, hogy milyen sokfélék is lehetnek. A felhők típusai A felhők a levegőbe felszálló vízpárából kialakuló, a légkörben lebegő apró vízcseppekből és/vagy jégkristályokból álló halmazok, amelyekből többféle halmazállapotú csapadék, eső, hó vagy akár jégeső is keletkezhet. A talaj közelében lévő felhőket ködnek nevezzük. A felhők fajtáinak leírását legelőször Jean-Baptiste Lamarck francia természettudós publikálta az 1802-ben megjelent Meteorológiai Évkönyvben. Ebben a leírásban Jean-Baptiste öt alaptípust különböztetett meg, majd ezt később 12-re bővítette. Ugyanebben az évben egy angol műkedvelő meteorológus, aki először gondolt ki a felhőfajtáknak nevet is, 7 alaptípus szerint osztályozott. Majdnem 100 évnek kellett eltelnie, hogy aztán Münchenben az 1891-es nemzetközi meteorológiai konferencián létrehozzanak egy bizottságot, amelynek feladata egy felhőatlasz elkészítése volt. Az első atlaszt
A színek ereje és a lehetséges kombinációk
A blogon olvasható bejegyzés a színek jelentéséről és a színkeverés módozatairól is. A mostani cikkben pedig arról lesz szó, hogy milyen színpárosok „működnek” jól a képzőművészetben vagy akár a lakberendezésben. Ezek azok a színpárosítások vagy színhármasok, amelyek együttes használata mindenképp harmonikus eredményt ad. Ha egy ilyen festményre vagy akár helyiségre ránézünk, nem biztos, hogy tudatában vagyunk, hogy miért, de azt érezzük, hogy minden a helyén van. A színek harmóniája Aki a színek harmóniájáról beszél, két vagy több szín együttes hatását ítéli meg, amely minden esetben szubjektív. A tapasztalatok és a kísérletek, amelyeket a témában végeztek azt bizonyítják, hogy a harmónia és diszharmónia megítélésében az emberek véleménye igencsak eltérhet egymástól a színek esetében is. Az átlag szemlélő többnyire azokat a színösszeállításokat nevezi harmonikusaknak, amelyekben hasonló karakterű színek szerepelnek, vagy különböző színek azonos tónusértékei. Ezek a színek erős kontrasztok nélkül állnak egymás mellett. A színek harmóniájára és diszharmóniájára vonatkozó kijelentések általában csak a kellemes-kellemetlen és szimpatikus-antipatikus benyomások érzelmi vetületére vonatkoznak. Az efféle kijelentések csupán személyes véleménynek tekinthetők, és nincs objektív értékük. Ki kell emelnünk a színharmónia fogalmát a szubjektívan meghatározott érzelmi kötődésből, és áthelyezni az objektív törvényszerűségek közé, hogy megértsük a működését. A harmónia egyensúlyt jelent, az erők szimmetriáját. A színes
főoldal
események
kosár
menü