A szemünk színe a szivárványhártya látható színe, amelyet az örökölt gének határoznak meg. A kutatások szerint a kék szem egy olyan genetikai mutáció eredménye, amely nagyjából 6-10 ezer évvel ezelőtt ment végbe. Minden olyan embernek, akinek kék a szeme, egyetlen közös őse lehetett, aki ebben a korban élt és a barna szemszín nála mutálódott először.

 

A kék szem valódi színe

És hogy milyen színű egy ember szeme? Azt gondolhatjuk, hogy ezt viszonylag könnyű meghatározni, hiszen a dolgok színe egy aránylag egyszerűen és egzakt módon meghatározható jellemző, csak rájuk nézünk és látjuk. De ne legyünk ennyire magabiztosak. Ugyanis elég csak a napra vagy a tükör felületre gondolnunk ahhoz, hogy belássuk ez nem is annyira egyértelmű, mint elsőre látszik.

Az emberi szem színét, ahogy a hajét vagy a bőrét is, a pigmentsejtek által termelt festékanyag, a melanin adja. A melanin az élőlények szinte minden csoportja által termelt sötét színű pigmentek összefoglaló neve, ez az anyag az íriszben, avagy szivárványhártyában is jelen van, ez a szemünk színes része. A szem közepén van a fekete pupilla, körülötte meg a szemfehérje. Az írisz három rétegű, és bármelyik rétegben előfordulhat festékanyag.

Az előforduló pigment minden esetben vagy barna, vagy sárga árnyalatú pigment. Kék vagy zöld színű melanin: nem létezik. Ezzel a barna szemek különféle árnyalataira már megvan a magyarázat, de akkor mitől tud a szem kék lenni, ha nem a kék festékanyagtól? Erre ugyanaz a magyarázat, mint a kék ég esetében.

A dolgokat olyan színűnek látjuk, amilyen hullámhosszú fény verődik róla vissza a szemünkbe. A Föld légkörében az alacsony hullámhosszú fény szétszóródik és ez jut a szemünkbe. A látható fény alacsony hullámhosszú sávját pedig a gyakorlatban úgy nevezzük, hogy kék.

A szem esetében tulajdonképpen ugyanez a folyamat játszódik le. Azoknál az embereknél, ahol a szivárványhártya középső rétegében nincsen melanin, a fény szóródása miatt pedig ezt a színtelen íriszréteget kéknek látjuk, ahogyan az égboltot is.

 

A színmódosulatok

Ha az az eset áll fenn, hogy van a szivárványhártyában egy kevés világosbarna melanin is, akkor a keveredésből zöld szem lesz. Mindez azért is különösen érdekes, mert a szemben lévő leghátsó íriszréteg, az úgynevezett pigment epithelium gyakorlatilag minden egyes embernél tartalmaz barna melanint, de a kék szeműeknél ezt a barnaságot a fényszóródás jelensége eltakarja. A leghátsó rétegben az ő szemük is barna, csak az kívülről kéknek látszik.

Az itt leírtak a magyarázat arra a jelenségre is, amikor a kék szemű embereknél a látható kék szín árnyalata az aktuális fényviszonyoktól függően változik. Hiszen minél több a fény, annál erősebb a szóródás, és mélyebb lesz ezáltal a kék szín is.

A születéskori kék szem rejtélye

Mindezek a tények megmagyarázzák azt is, hogy miért születik sok csecsemő kék szemmel, úgy, hogy az később mégis barna lesz. A melanin termelése ezeknél a babáknál nem az anyaméhben, hanem csak a megszületésük után, valamikor az életük első hónapjaiban indul be.

 

Kék szem vagy barna szem

Melyik a szebb? Ez egy ugyanolyan szubjektív kérdés, mint a hajszín vagy bármilyen külső tulajdonság véleményezése. Van, akinek a kék tetszik és van, akinek a barna. Persze az önmagukkal mindig elégedetlen népesség (főleg női) tagjainak igényeire alapozva már rég megjelentek a színes kontaktlencsék, sőt újabban a szemszín változtató orvosi beavatkozások is.

Szerintünk azonban jobb az eredeti szemszínnel megbarátkozni és azt kiemelni. Rájönni, hogy milyen színek és stílus áll jól hozzá, hogyan tudjuk még jobban megmutatni a szépségét, soha el nem felejtve a mondást, miszerint a szem a lélek tükre. Eszerint pedig a bensőnk sugárzik át rajta.

Szemet festeni

Itt nem a sminkelésre gondolunk, hanem a festményen való ábrázolásra. Szép és élethű szemet festeni nem könnyű feladat, de érdemes időt szánni rá és gyakorolni, hogy minél jobban sikerüljön. A KreatívLiget Élményfestő Stúdióban egy titokzatos kékszemű lány megfestésével szeretnénk mindenkit alkotásra és a szem rejtelmeiben való elmélyülésre buzdítani.

Tartsatok velünk és keressétek a képet az Események menüpontban, ahol az összes aktuálisan elérhető időpont egy helyen megtalálható.

Blog

Élményfestés – Egzotikus tájképek

Az egzotikus tájak több okból is lehetnek szívünknek kedvesek. Vagy azért, mert már jártunk ilyen tájon, és szeretjük felidézni az ott megszerzett élményeket, vagy pedig azért, mert még sosem jártunk ilyen helyen, de nagyon szeretnénk. A visszaemlékezés vagy akár az álmodozás, tervezgetés időszakában is jó az egzotikus tájképeket nézegetni, illetve még jobb azokban egy alkotó folyamat keretein belül elmerülni.   Mit jelent az egzotikus kifejezés? Távoli vidékről való. Lehet az akár nép, növény, állat vagy akár nyelv is egzotikus. Távoli, tengerentúli, főleg forró égövi vidéken élő emberek, növények vagy tenyésző állatok, illetve velük kapcsolatos, hozzájuk tartozót jelent. Átvitt értelemben lehet rendkívüli vagy különös is, a megszokottól nagyon eltérő és rendszerint egy távoli világrész hangulatát sugalló.   Egzotikum a festészetben Elsőre Paul Gauguin jutott eszünkbe erről a témáról, nem véletlenül. A párizsi születésű Eugène Henri Paul Gauguin a 19. századi festészet méltán ismert alakja. Az ő festményei méltó helyet érdemelnek a posztimpresszionizmus igazi alkotásai között Cézanne és Van Gogh művei mellett. Gauguin a színekkel merészen bánt és folyamatosan kísérletezett. A festő élete igazán kalandos volt, élt Peruban, Panamában, Tahitin, de a Marquise- és Martinique-szigeteken is. Nem túl hosszú élete során volt tengerész és tőzsdeügynök, festeni csak később kezdett el, már 28

Olvass tovább »

Élményfestés – Ábrázoljunk textilt!

A textil nagyon régóta jelen vannak a festményeken, mint ruhanemű és úgy is mint a háttér része, drapéria, függöny vagy bútorkárpit formájában. Sokféle felületű, struktúrájú és mintájú lehet egy textil, nem beszélve arról az esetről, amikor redőkbe rendeződve a színe is több árnyalatban köszön vissza, mert a különböző fény- és árnyék hatásokat a szemünk így érzékeli. A felsorolásból is láthatjuk, hogy nincs könnyű dolga annak, aki élethű vagy legalábbis plasztikus textil ábrázolást szeretne „elkövetni” az általa készülő képen vagy rajzon. Ebben is szeretnénk segíteni a hozzánk fordulóknak, amikor élményfestésre invitáljuk őket.   Textilek és drapériák a festészetben A gótika idején a festészet túlnyomórészt az egyház szolgálatában állt, de azért fokozatosan komoly átalakuláson ment keresztül. Az ábrázolásokon lassanként eltűnt az alakokat szegélyező vastag kontúrozás, amelynek hatására oldódni látszott a képek addigi merevsége. Megjelent a természethű ábrázolásmódra való törekvés, az érzelmek megjelenítése és a környezet fontosságának hangsúlyozása. A mozgás és a drapéria ábrázolása is finom vonalvezetést és lágy festőiséget igényelt. A ruhaneműk sokasága, redőzöttsége, színei és fény-árnyék játékai ugyanúgy jelentősen hozzátettek a festmények képi világához, mint az ábrázolt alakok dinamikája. A színek használatával ráadásul sok mindent ki lehetett fejezni, amely lehetőséget a festők előszeretettel használták is. A reneszánsz idején már erőteljes hangsúllyal

Olvass tovább »

Alkotni nem csak a vászonra lehet – Julian Beever

A legtöbb embernek az aszfaltkrétáról a gyerekek jutnak eszébe. Az ugróiskolák, az írni tanuló gyerekek feliratai, a lábunk előtt heverő jellegzetes gyerekrajzok. Azonban létezik egy szűk -művészekből álló- réteg, akik meglátták a fantáziát ebben a rajzeszközben és észrevették a  “vásznat” az aszfaltban, vagy útburkolatban. Ezen alkotók témái az utcán hevernek – jelen esetben szó szerint is. Egyik leghíresebb aszfaltrajzoló az angliai Julian Beever, aki bizonyos szögből nézve a torzulás miatt térhatású képeket alkot a járókelők örömére – vagy épp ijedelmére.   Julian titka: az anamorfózis  A görög ana- (vissza-) és morphosis (változás)  szavakból alkotott kifejezést először egy Gaspar Schott nevű német jezsuita  használta az 1650-ben megjelent Magia Universalis c. könyvében. A perspektivikus anamorfózis azokat a felismerhetetlenné torzított képeket jelenti, amelyek csak egy különös nézőpontból válnak láthatóvá. Julian Beever a “street art” egyik jeles képviselőjeként ezt az ábrázolásmódot használja alkotás közben.   Beever, a tehetséges életművész Julian Beever 1959-ben született Anglia kellős közepén, egy Cheltenham nevű településen. Két éves volt, mikor  Melton Mowbrayba költözött a Bevver család egy szép, 1920-as években épült házba, amelyet gyönyörű kert és gyümölcsös ölelt körül. Itt alakult ki benne a természet és a vadon iránti élénk érdeklődés. Állami iskolákba járt, majd művészetet tanult az angliai Leeds

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü

Kedves Vendégeink!

Az eseményeken való részvételhez oltási/védettségi igazolás nem szükséges!