A szemünk színe a szivárványhártya látható színe, amelyet az örökölt gének határoznak meg. A kutatások szerint a kék szem egy olyan genetikai mutáció eredménye, amely nagyjából 6-10 ezer évvel ezelőtt ment végbe. Minden olyan embernek, akinek kék a szeme, egyetlen közös őse lehetett, aki ebben a korban élt és a barna szemszín nála mutálódott először.

 

A kék szem valódi színe

És hogy milyen színű egy ember szeme? Azt gondolhatjuk, hogy ezt viszonylag könnyű meghatározni, hiszen a dolgok színe egy aránylag egyszerűen és egzakt módon meghatározható jellemző, csak rájuk nézünk és látjuk. De ne legyünk ennyire magabiztosak. Ugyanis elég csak a napra vagy a tükör felületre gondolnunk ahhoz, hogy belássuk ez nem is annyira egyértelmű, mint elsőre látszik.

Az emberi szem színét, ahogy a hajét vagy a bőrét is, a pigmentsejtek által termelt festékanyag, a melanin adja. A melanin az élőlények szinte minden csoportja által termelt sötét színű pigmentek összefoglaló neve, ez az anyag az íriszben, avagy szivárványhártyában is jelen van, ez a szemünk színes része. A szem közepén van a fekete pupilla, körülötte meg a szemfehérje. Az írisz három rétegű, és bármelyik rétegben előfordulhat festékanyag.

Az előforduló pigment minden esetben vagy barna, vagy sárga árnyalatú pigment. Kék vagy zöld színű melanin: nem létezik. Ezzel a barna szemek különféle árnyalataira már megvan a magyarázat, de akkor mitől tud a szem kék lenni, ha nem a kék festékanyagtól? Erre ugyanaz a magyarázat, mint a kék ég esetében.

A dolgokat olyan színűnek látjuk, amilyen hullámhosszú fény verődik róla vissza a szemünkbe. A Föld légkörében az alacsony hullámhosszú fény szétszóródik és ez jut a szemünkbe. A látható fény alacsony hullámhosszú sávját pedig a gyakorlatban úgy nevezzük, hogy kék.

A szem esetében tulajdonképpen ugyanez a folyamat játszódik le. Azoknál az embereknél, ahol a szivárványhártya középső rétegében nincsen melanin, a fény szóródása miatt pedig ezt a színtelen íriszréteget kéknek látjuk, ahogyan az égboltot is.

 

A színmódosulatok

Ha az az eset áll fenn, hogy van a szivárványhártyában egy kevés világosbarna melanin is, akkor a keveredésből zöld szem lesz. Mindez azért is különösen érdekes, mert a szemben lévő leghátsó íriszréteg, az úgynevezett pigment epithelium gyakorlatilag minden egyes embernél tartalmaz barna melanint, de a kék szeműeknél ezt a barnaságot a fényszóródás jelensége eltakarja. A leghátsó rétegben az ő szemük is barna, csak az kívülről kéknek látszik.

Az itt leírtak a magyarázat arra a jelenségre is, amikor a kék szemű embereknél a látható kék szín árnyalata az aktuális fényviszonyoktól függően változik. Hiszen minél több a fény, annál erősebb a szóródás, és mélyebb lesz ezáltal a kék szín is.

A születéskori kék szem rejtélye

Mindezek a tények megmagyarázzák azt is, hogy miért születik sok csecsemő kék szemmel, úgy, hogy az később mégis barna lesz. A melanin termelése ezeknél a babáknál nem az anyaméhben, hanem csak a megszületésük után, valamikor az életük első hónapjaiban indul be.

 

Kék szem vagy barna szem

Melyik a szebb? Ez egy ugyanolyan szubjektív kérdés, mint a hajszín vagy bármilyen külső tulajdonság véleményezése. Van, akinek a kék tetszik és van, akinek a barna. Persze az önmagukkal mindig elégedetlen népesség (főleg női) tagjainak igényeire alapozva már rég megjelentek a színes kontaktlencsék, sőt újabban a szemszín változtató orvosi beavatkozások is.

Szerintünk azonban jobb az eredeti szemszínnel megbarátkozni és azt kiemelni. Rájönni, hogy milyen színek és stílus áll jól hozzá, hogyan tudjuk még jobban megmutatni a szépségét, soha el nem felejtve a mondást, miszerint a szem a lélek tükre. Eszerint pedig a bensőnk sugárzik át rajta.

Szemet festeni

Itt nem a sminkelésre gondolunk, hanem a festményen való ábrázolásra. Szép és élethű szemet festeni nem könnyű feladat, de érdemes időt szánni rá és gyakorolni, hogy minél jobban sikerüljön. A KreatívLiget Élményfestő Stúdióban egy titokzatos kékszemű lány megfestésével szeretnénk mindenkit alkotásra és a szem rejtelmeiben való elmélyülésre buzdítani.

Tartsatok velünk és keressétek a képet az Események menüpontban, ahol az összes aktuálisan elérhető időpont egy helyen megtalálható.

Blog

Festők fordulatos élete – René Magritte

Belgiumba születni eleve egy furcsa dolog, mert olyan, hogy belga ember, nincs is. Ott vagy flamand valaki, vagy vallon, de esetleg még lehet német származású is. Ennek ellenére mindenhol azt olvashatjuk, hogy René Magritte belga szürrealista festő. Tudjátok, ő az, aki kalapos, kabátos önarcképet festett magáról egy az arca előtt lebegő, szép, kerek zöldalmával. Ez talán a legismertebb festménye, de a többi is igazán figyelemre méltó, ahogy az élete is, amit most igyekszünk bemutatni nektek.   René Magritte származása és művészetének alapjai Magritte anyja kalaposnő, apja pedig szabómester volt. Ha ránézünk a fennmaradt fotóira, talán ennek az információnak a birtokában az is jobban érthető, hogy miért látjuk olyan gyakran a művészt kifogástalan öltönyben és keménykalapban. Ezeket a motívumokat a festményein is megtalálhatjuk, vissza-visszatérnek valamilyen formában. Életének meghatározó tragédiája volt, hogy tizennégy éves korában az édesanyja öngyilkos lett. A közeli folyóból halászták ki őt, arcát elfedte a rátekeredő hálóing. René fiatal fiúként jelen volt a holttest kiemelésénél, amely élmény életre szólóan bevésődött az emlékezetébe. Lepellel takart fejű és testű alakok, vízparton fekvő élettelen testek olyan motívumok, amelyek jó néhányszor ismétlődnek a képein a későbbiekben. Először egy tapétagyárban dolgozott, majd később kedvező szerződést kapott egy galériától, így onnantól kezdve csak a festészetnek

Olvass tovább »

Élményfestés – Koi halak

A koi ponty, japánul ’nisikigoi’, ami szó szerint brokátpontyot jelent. Más néven koi hal a ponty egy háziasított alfaja. A japánszavakban a ’koi’ vagy ’goi’ pontyot jelent. Mivel a koi szó azonos alakú egy szeretetet és vonzódást kifejező másik japán szóval, a koi ponty a szeretet és a barátság jelképévé is vált Japánban. Díszhalként megtalálható épített kerti tavakban, kedvtelésből tartják. A koi pontyoknak számos változata létezik, amelyek eltérnek színezetükben, méretükben és mintázatukban is. A leggyakrabban előforduló színek a fehér, a fekete, a piros, a kék, a sárga és a krém, illetve előfordulnak foltos változatok is. A koinak napjainkban 22 fő és több, mint 100 altípusa létezik, amelyek folyamatosan bővülnek a keveredések miatt.   A koi pontyok kialakulása Jelenlegi ismereteink szerint a koi ma ismert formájában a közönséges ponty vagy vadponty leszármazottja, annak tulajdonképpen a nemesített változata. A ponty eredete Közép-Ázsiába, a Kaszpi-tenger vidékére tehető. Ezen a területen őshonos halfaj volt a ponty már pár ezer évvel ezelőtt is. Innen aztán a halak természetes úton, a folyókon keresztül vándoroltak és terjedtek el mai élőhelyeiken, kelet felé egészen Kínáig, nyugati irányban pedig Európába, nagyjából a Duna vonaláig. A pontyféléket Kelet-Ázsiában aztán háziasították, illetve mint haszonállatot tartották, élelmezési célból. A Kínai Császárságban már

Olvass tovább »

Festők fordulatos élete – Édouard Manet

1832. január 23-án született Párizsban. Apja, Auguste Manet jogtanácsos volt az akkori Igazságügyi Minisztériumban, anyja szintén gazdag francia polgári családból származott, így anyagi gondjaik egyáltalán nem voltak. Apja határozottan ellenezte fia művészet iránti érdeklődését, ám Manet már tinédzser kora óta titokban tanult festeni. A középiskola elvégzése után a család tengerésztiszti pályára szánta, a szükséges főiskolára viszont nem vették fel. A második sikertelen felvételi után végül az apja is elfogadta, hogy Manet festőnek tanuljon. A festészeti pályán rengeteg elutasításban volt része egészen 1870-ig, amikor is besorozták katonának a porosz-francia háború kitörésekor. Visszatérte után az 1873-as Salon már jól fogadta a képeit, művészeti körökben egyre népszerűbbé vált, összebarátkozott Émile Zola íróval és műkritikussal is. Manet 1874-től a később impresszionistáknak nevezett festőkkel dolgozott, de közben megőrizte alkotói függetlenségét, nem tartozott közéjük. Mégis elmondható róla, hogy az 1860 és 1870 közötti években készült festményeivel és festészeti technikák felfedezéseivel megalapozta a 19. század második felében kibontakozó új festészeti irányzatot, az impresszionizmust. 1883 áprilisában hunyt el.   Manet és Monet A 19. század első évtizedeiben lezajlott az ipari forradalom, amely alapjaiban változtatta meg a társadalmat és annak mindennapi életét is. Az olyan új vívmányok, mint a gőzhajó, a gőzmozdony és a vasút nagyban megkönnyítették a közlekedést,

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü