A színek ereje és a lehetséges kombinációk

A blogon olvasható bejegyzés a színek jelentéséről és a színkeverés módozatairól is. A mostani cikkben pedig arról lesz szó, hogy milyen színpárosok „működnek” jól a képzőművészetben vagy akár a lakberendezésben. Ezek azok a színpárosítások vagy színhármasok, amelyek együttes használata mindenképp harmonikus eredményt ad. Ha egy ilyen festményre vagy akár helyiségre ránézünk, nem biztos, hogy tudatában vagyunk, hogy miért, de azt érezzük, hogy minden a helyén van.

 

A színek harmóniája

Aki a színek harmóniájáról beszél, két vagy több szín együttes hatását ítéli meg, amely minden esetben szubjektív. A tapasztalatok és a kísérletek, amelyeket a témában végeztek azt bizonyítják, hogy a harmónia és diszharmónia megítélésében az emberek véleménye igencsak eltérhet egymástól a színek esetében is.

Az átlag szemlélő többnyire azokat a színösszeállításokat nevezi harmonikusaknak, amelyekben hasonló karakterű színek szerepelnek, vagy különböző színek azonos tónusértékei. Ezek a színek erős kontrasztok nélkül állnak egymás mellett. A színek harmóniájára és diszharmóniájára vonatkozó kijelentések általában csak a kellemes-kellemetlen és szimpatikus-antipatikus benyomások érzelmi vetületére vonatkoznak. Az efféle kijelentések csupán személyes véleménynek tekinthetők, és nincs objektív értékük.

Ki kell emelnünk a színharmónia fogalmát a szubjektívan meghatározott érzelmi kötődésből, és áthelyezni az objektív törvényszerűségek közé, hogy megértsük a működését. A harmónia egyensúlyt jelent, az erők szimmetriáját. A színes látás közben lezajló fiziológiai folyamatok megfigyelése közelebb vihet a probléma megoldásához. Nézzük hogyan.

Ha tekintetünket egy ideig egy zöld négyzetre függesztjük, majd behunyjuk a szemünket, megjelenik benne az utókép, egy vöröses színű négyzet. Ha pedig vöröses négyzetre nézünk, utóképként zöld négyzetet láthatunk. Elvégezhetjük ezt a kísérletet valamennyi színnel, így észre fogjuk venni, hogy utóképként mindig a komplementer színt fogjuk látni. A szem megköveteli, sőt létrehozza a komplementer színt, ezzel megkísérli helyreállítani az egyensúlyt.

Az egyensúly érdekében tehát a legtöbb, amit tehetünk, hogy jól megkomponált színkombinációkat hozzunk létre.

 

A színek párosítása a lakásban vagy a festővásznon

Otthonunk legdinamikusabb elemei a színek. Egy-egy tónussal vagy egy vele harmonizáló színpárral akár az egész otthonunk hangulatát könnyedén megváltoztathatjuk.

Az elsődleges (primer) színek a piros, a kék és a sárga, a másodlagos (szekunder vagy kevert) színek a narancs (sárga + piros), a lila (piros + kék) és a zöld (sárga + kék), a harmadlagos színek pedig egy elsődleges és egy másodlagos szín keveréséből állíthatók elő (pl. kék + zöld = kékeszöld). A színkör ezekből a színekből áll és összesen 12 cikkelyre oszlik. A pszichológiai hatást tekintve két félkörre bontható. A meleg árnyalatokra (sárga, narancs, vörös, bíbor), amelyek aktívak és a nyugtató, hideg érzetet adók passzívakra (zöld, kék, türkiz, ibolya).

Tartsuk szem előtt azt a törvényszerűséget, hogy az élénk, meleg színek kisebb felületen is erős hatást keltenek, míg a mélyebb, hideg, illetve a semleges színek nagyobb felületen is bátrabban alkalmazhatók. Természetesen egy adott árnyalat érvényesülése nagyban függ az aktuális fényviszonyoktól is.

Kísérletezhetünk egymást „ütő” színekkel is, de ilyenkor a tér vagy a festmény mozgalmassá, néha túlzottan zsibongóvá válhat. Az ellentétes színeket úgy találjuk meg, ha a színkörön a választott színt komplementerének szomszédjával társítjuk. Ilyen – elsőre furcsának tűnő – pár például a világoskék és az okkersárga.

Neutrális színeknek nevezzük a fehéret, a feketét, a szürkét, de ide soroljuk a barnás és bézs tónusokat is, mert pszichológiailag semleges hatásúak. Minél élénkebb, erősebb színnel párosítjuk ezeket a színeket, annál jobban felerősítik egymás hatását. Garantált a harmonikus végeredmény, ha a nagyobb felületeken a neutrális színárnyalatokkal teremtjük meg a hátteret, majd jól elhelyezett kontrasztos színekkel dobjuk fel a teret vagy a képet.

Fess velünk igazán harmonikus képeket az élményfestés alkalmainkon! Az aktuálisan elérhető lehetőségeket a Helyszíni élményfestések menüpontban találod meg.

Blog

Élményfestés – Sarki fény

A sarki fény (az északi féltekén: északi fény (aurora borealis), a déli féltekén: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. Leginkább késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg gyakrabban (de nem állandóan) az északi sarkkörtől északra, illetve a déli sarkkörtől délre. Magyarországról általában nem látható. Kivéve azokban a különleges esetekben, amikor a geomágneses vihar intenzitásával eléri azt a szélességi kört is akár, ahol hazánk található. De honnan ered a sarki fény jelensége? A magyarázathoz a Nap felszínéig kell utaznunk gondolatban, ahol időközönként ún. koronakidobódás történik, ami a csillag természetes működésének része. Ekkor nagy mennyiségű, töltött részecskékből álló plazmafelhő távozik a felszínről, majd napokkal később éri el a Földet, mint egy geomágneses vihar.   Mi a magyarázat a sarki fény kialakulására? Sarki fény akkor keletkezik, amikor a napszél annyira felkavarja a magnetoszférát, hogy töltött részecskék hatolnak be a napszélből és a magnetoszférából a felső légkörbe, a Föld mágneses mezejének vonzására, ahol energiájuk egy részét átadják a légkörnek. A légkör összetevői emiatt ionizálódnak és gerjesztődnek, így fényt bocsátanak ki különböző színekben. Formáját az ionizálódott összetevők mozgása határozza meg. A beérkező protonok elektronbefogással hidrogénatomokká alakulnak, így a gerjesztett hidrogénatomokra jellemző

Olvass tovább »

Élményfestés – Éjjeli szarvas

Az évnek a hűvösebb felében, a karácsony közeledtével valahogy mindig több figyelem irányul a szarvasokra. A szarvasbőgés és az egymásnak csapódó agancsok zaja már az őszi erdő csendjét felverik. Télen pedig, az ünnepek közeledtével a szarvasok a Mikulás érkezése és a karácsony kapcsán is felbukkanó szereplők, dekorációként, hangulatelemként is sok otthonnak válnak díszévé ebben az időszakban.   Tudnivalók a szarvasokról A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat. A szarvasok legtöbb faja az őzekkel együtt a szarvasfélék családjába tartozik. Egyes nyelveken egyazon szó jelöli a szarvast és az őzet is. A magyar nyelvben a szarvasmarhához hasonlóan a szarvas hímjét bikának, a nőstényét tehénnek, a kicsinyüket pedig borjúnak nevezzük. A szarvasbika legfeltűnőbb testi jellegzetessége az agancsa. A rénszarvasnál a tehénnek is van agancsa, a többi szarvasfajnál pedig csak a bikának. A Kárpát-medencében ma élő két szarvasfaj közül csak a gímszarvas őshonos. A dámszarvas (vagy más néven dámvad) betelepítéssel került a régióba, amely esemény pontos időpontja vitatott. Európa, Ázsia és Amerika északi vidékein él a hatalmas termetű jávorszarvas és a háziállatként is tenyésztett rénszarvas. Indiában a pettyes szarvas, az amerikai földrészen pedig a fehérfarkú szarvas a leggyakoribb.   A szarvasok agancsa Az agancsokat minden évben levetik, és helyette újat növesztenek. Az agancs

Olvass tovább »

Híres női festők – Margaret Keane

A napokban bejárta a világhálót a hír, hogy 2022. június 26-án, 94 éves korában elhunyt Margaret Keane, a híres amerikai festőnő, aki a nagy szemű gyerekeket ábrázoló portréiról volt híres. Ki is volt ő?   Korai évek Peggy Doris Hawkins néven látta meg a napvilágot 1927-ben. Két éves korában egy elrontott műtét következtében maradandó halláskárosodást szenvedett, emiatt ő sokkal figyelmesebben szemlélte az emberek arcát, szemét beszéd közben. Valószínűleg ez is erősen közrejátszott abban, hogy a nagy szemű portréiról lett híres. 10 évesen festette első olajfestményét két kislányról, melyen az egyik sír, a másik nevet. A képet a nagymamájának adta ajándékba. Az 1950-es években kezdetben ruhákat és babaágyakat festett, majd belekezdett a portréfestésbe. Főként gyerekeket, nőket és állatokat ábrázoló képei születtek.   Találkozása Walter Keane-nel Margaret már házas volt, és volt egy gyermeke is, amikor találkozott az ingatlanértékesítéssel és hamisított képek eladásával foglalkozó Walter Keane-nel.  A férfi úgy mesélte el találkozásuk történetét, hogy amikor megpillantotta őt egy jól ismert north beach-i bisztróban, a nő nagy szemei szinte mágnesként vonzották. 1955-ben házasodtak össze.   A férj, mint csaló Walter a sajátjaként kezdte árulni felesége képeit. Egyre nagyobb népszerűségre és haszonra tett szert. Míg ő tündökölt a dicsfényben, felesége otthon festette a képeket,

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü