A színek ereje és a lehetséges kombinációk

A blogon olvasható bejegyzés a színek jelentéséről és a színkeverés módozatairól is. A mostani cikkben pedig arról lesz szó, hogy milyen színpárosok „működnek” jól a képzőművészetben vagy akár a lakberendezésben. Ezek azok a színpárosítások vagy színhármasok, amelyek együttes használata mindenképp harmonikus eredményt ad. Ha egy ilyen festményre vagy akár helyiségre ránézünk, nem biztos, hogy tudatában vagyunk, hogy miért, de azt érezzük, hogy minden a helyén van.

A színek harmóniája

Aki a színek harmóniájáról beszél, két vagy több szín együttes hatását ítéli meg, amely minden esetben szubjektív. A tapasztalatok és a kísérletek, amelyeket a témában végeztek azt bizonyítják, hogy a harmónia és diszharmónia megítélésében az emberek véleménye igencsak eltérhet egymástól a színek esetében is.

Az átlag szemlélő többnyire azokat a színösszeállításokat nevezi harmonikusaknak, amelyekben hasonló karakterű színek szerepelnek, vagy különböző színek azonos tónusértékei. Ezek a színek erős kontrasztok nélkül állnak egymás mellett. A színek harmóniájára és diszharmóniájára vonatkozó kijelentések általában csak a kellemes-kellemetlen és szimpatikus-antipatikus benyomások érzelmi vetületére vonatkoznak. Az efféle kijelentések csupán személyes véleménynek tekinthetők, és nincs objektív értékük.

Ki kell emelnünk a színharmónia fogalmát a szubjektívan meghatározott érzelmi kötődésből, és áthelyezni az objektív törvényszerűségek közé, hogy megértsük a működését. A harmónia egyensúlyt jelent, az erők szimmetriáját. A színes látás közben lezajló fiziológiai folyamatok megfigyelése közelebb vihet a probléma megoldásához. Nézzük hogyan.

Ha tekintetünket egy ideig egy zöld négyzetre függesztjük, majd behunyjuk a szemünket, megjelenik benne az utókép, egy vöröses színű négyzet. Ha pedig vöröses négyzetre nézünk, utóképként zöld négyzetet láthatunk. Elvégezhetjük ezt a kísérletet valamennyi színnel, így észre fogjuk venni, hogy utóképként mindig a komplementer színt fogjuk látni. A szem megköveteli, sőt létrehozza a komplementer színt, ezzel megkísérli helyreállítani az egyensúlyt.

Az egyensúly érdekében tehát a legtöbb, amit tehetünk, hogy jól megkomponált színkombinációkat hozzunk létre.

A színek párosítása a lakásban vagy a festővásznon

Otthonunk legdinamikusabb elemei a színek. Egy-egy tónussal vagy egy vele harmonizáló színpárral akár az egész otthonunk hangulatát könnyedén megváltoztathatjuk.

Az elsődleges (primer) színek a piros, a kék és a sárga, a másodlagos (szekunder vagy kevert) színek a narancs (sárga + piros), a lila (piros + kék) és a zöld (sárga + kék), a harmadlagos színek pedig egy elsődleges és egy másodlagos szín keveréséből állíthatók elő (pl. kék + zöld = kékeszöld). A színkör ezekből a színekből áll és összesen 12 cikkelyre oszlik. A pszichológiai hatást tekintve két félkörre bontható. A meleg árnyalatokra (sárga, narancs, vörös, bíbor), amelyek aktívak és a nyugtató, hideg érzetet adók passzívakra (zöld, kék, türkiz, ibolya).

Tartsuk szem előtt azt a törvényszerűséget, hogy az élénk, meleg színek kisebb felületen is erős hatást keltenek, míg a mélyebb, hideg, illetve a semleges színek nagyobb felületen is bátrabban alkalmazhatók. Természetesen egy adott árnyalat érvényesülése nagyban függ az aktuális fényviszonyoktól is.

Kísérletezhetünk egymást „ütő” színekkel is, de ilyenkor a tér vagy a festmény mozgalmassá, néha túlzottan zsibongóvá válhat. Az ellentétes színeket úgy találjuk meg, ha a színkörön a választott színt komplementerének szomszédjával társítjuk. Ilyen – elsőre furcsának tűnő – pár például a világoskék és az okkersárga.

Neutrális színeknek nevezzük a fehéret, a feketét, a szürkét, de ide soroljuk a barnás és bézs tónusokat is, mert pszichológiailag semleges hatásúak. Minél élénkebb, erősebb színnel párosítjuk ezeket a színeket, annál jobban felerősítik egymás hatását. Garantált a harmonikus végeredmény, ha a nagyobb felületeken a neutrális színárnyalatokkal teremtjük meg a hátteret, majd jól elhelyezett kontrasztos színekkel dobjuk fel a teret vagy a képet.

Fess velünk igazán harmonikus képeket az élményfestés alkalmainkon! Az aktuálisan elérhető lehetőségeket a Helyszíni élményfestések menüpontban találod meg.

Blog

Élményfestés – absztrakt képek

Amikor egy három részből álló cikksorozatban bemutattuk a jelentősebb festészeti irányzatokat időrendi sorrendben, csak érintőlegesen volt szó az absztraktról, amelyet nonfiguratív művészetnek vagy tárgyatlan művészetnek is nevezni. Most ezt a hiányosságot szeretnénk pótolni azzal, hogy bemutatunk néhány olyan művészt ebben a bejegyzésben, akik maradandót alkottak a festészet területén és megalapozták vagy éppen kiteljesítették az absztrakt irányzatot. Mi az absztrakt? Absztrakt művészetnek elsősorban az Európában létrejött, de később az egész világon elterjedt modern és posztmodern, az avantgárdban gyökerező művészeti irányzatokat és iskolákat nevezzük, amelyek kiküszöbölik és a művészi munkában tudatosan figyelmen kívül hagyják a valóság tárgyi összefüggéseit és alakjait (mint pl. a tárgyak, élőlények, tájak, tér- és időbeli viszonyok), szembe helyezkednek a hagyományos természetelvű és ábrázoló jellegű művészettel, valamint a természetben is megtalálható motívumokra még csak nem is utalnak. Az absztrakt művészetben a formákat és színeket kizárólag önmagukért ábrázolják, és főképp ezek elvont összefüggései, a szemlélőben kiváltott hatásai (ösztönös érzések) és kölcsönhatásai a fontosak, nem pedig az, hogy egy fizikai értelemben létező tárgyat, vagy akár egy társadalmi jelenséget mutassanak be. Az absztrakt tehát a műalkotás elemeinek (formák, színek, testek, szavak, mondatok) és azok jelentésének bizonyos mértékű feloldását jelenti. Egy absztrakt festményen egy négyzet nem ábrázol sem szobafalat, sem ablakot, hanem

Olvass tovább »

Angyalok a képzőművészetben

Az elmúlt néhány évszázadban természettudományos magyarázatra alapozva tagadják az angyalok létezését, az emberiség különböző népei egymástól függetlenül is mindig, minden korban hitték, hogy igenis vannak ilyen lények. A keresztény vallások legfőbb írásos alapja, a Szent Biblia pedig első könyvétől az utolsóig egységesen állítja létezésüket. Kik azok az angyalok? A Biblia eredeti nyelvei nem használtak rájuk olyan speciális szót, mint amilyen a magyar nyelvben az angyal kifejezés. Héberül és arámiul a nevük (’maleach’) jelentése hírvivő, hírnök, hírvivő, küldött vagy követ és pontosan ugyanezt jelenti a görög nyelvben az ’angelosz’ szó is. Ha össze akarjuk foglalni az angyalok természetéről a bibliai leírásokban adott képet, akkor azt mondhatjuk, hogy az angyalok teremtett, azaz nem öröktől fogva, de a jövőben örökké létező, elpusztíthatatlan, természetfölötti, szellemi lények, akik a teremtő Istenhez és a földi halandókhoz hasonlóan személyiséggel és intelligenciával, a beszédre való képességgel, érzelmekkel, akarattal és öntudattal rendelkeznek. A szintén személyiséggel bíró szellemi lények egy másik csoportjától, a démonoktól, valamint az elhunyt emberek szellemeitől pedig abban különböznek, hogy minden esetben van szellemi testük, nem test nélküliek. Éppen ezért a démonoktól eltérően nem tudnak beköltözni az emberek testébe, viszont képesek testet ölteni a földi szférában, és így részt tudnak venni földi eseményekben. Vannak jó, illetve

Olvass tovább »

Élményfestés – Buddha

Gautama Sziddhárta egy sákja nemzetségbeli király fiaként született, a mai Nepál területén található Lumbiniben, a hagyomány szerint időszámításunk előtt 563-ban. Huszonkilenc évesen feleségét és fiúgyermekét elhagyva az igazság keresésének szentelte életét. Több évi remeteség után rájött, hogy testének kínzásával inkább elhomályosítja az elméjét, ahelyett, hogy közelebb jutna az igazi bölcsességhez, ezért felhagyott az aszkéta életmóddal. Végül a Bódhifa alatt meditálva buddhává, azaz „megvilágosodottá” vált. Életének további részében Észak-Indiát bejárva terjesztette életfilozófiáját, és már haláláig is ezrek váltak a követőivé. Buddha felismerte, hogy semmi sem állandó, és mint ilyen végső soron nem kielégítő, csakis feltételek függvényében, átmenetileg létezik. A tanításának alapja az, hogy felismerjük: semmilyen világi érték – sem a test, sem a pénz, sem a hírnév vagy a hatalom, sem a kapcsolataink nem óvnak meg minket az elmúlástól, a fájdalomtól, az elégedetlenségtől és a kiábrándulástól. Buddha ráébredt arra, hogy belső erőforrásaink megfelelő felismerése és használata révén a tartós boldogság mégis elérhető és megvalósítható. Az igazi buddhista tanítás szerint élvezetek hiábavaló hajszolása helyett energiáinkat érdemes a tudatunkban rejlő lehetőségek kibontakoztatására fordítanunk. Hogy nézett ki Buddha valójában? A nyugati kultúrából felszínesen kitekintve a keleti tradíciókra és filozófiákra hajlamosak vagyunk a jelképeket is felületesen szemlélni. Így lehetséges az is, hogy a felületes

Olvass tovább »