Akrilfesték vagy olajfesték? – Tanácsok kezdő festőknek

Olajfesték vagy akrilfesték

A KreatívLiget élményfestéseken akrilfestéket használunk, de időről időre felmerül a kérdés a foglalkozásaink résztvevőiben, hogy milyen festéket válasszanak és vásároljanak, amikor otthon szeretnének nekiállni festeni. Ebben a bejegyzésben a festékválasztás témakörét járjuk körbe és adunk pár támpontot a döntés meghozásához.

 

A festékválasztás szempontjai

 

Csak úgy tudunk jól választani, ha végig gondoljuk, hogy milyen képet szeretnénk készíteni és azt mekkora anyagi és időráfordítással tudjuk kivitelezni. Ezeken kívül az sem volna baj, ha tisztában lennénk a saját képességeinkkel, illetve azzal, hogy melyik technika az, amelyik igazán közel áll hozzánk.

Érdemes akár többféle technikát és festéket is kipróbálni, mielőtt letesszük a voksunkat valamelyik mellett, bevásárolva a festékekből és a hozzá való eszközökből. Keressünk lehetőségeket a kipróbálásra és a gyakorlásra, valamint konzultáljunk a nálunk tapasztaltabb ismerősökkel, a művészellátó boltok eladóival vagy az élményfestés instruktoraival.

Most két alapvető festéktípust fogunk összehasonlítani, hogy megkönnyítsük a döntést. A vízfestéket, mint lehetőséget most nem tárgyaljuk, hiszen a használata nagyban különbözik az itt említett másik két festéktípusétól.

 

Az olajfesték

Egy kis történelem

Ennek a festéktípusnak a korai elődeit a XV. században élt flamand festő Jan van Eyck kezdte el alkalmazni a képeihez és a használat során fokozatosan kísérletezte ki a számára legideálisabb összetételt, amely lehetővé tette, hogy hosszabb száradási idővel számolhasson és így a képet fokozatosan tudja alakítani a kedve szerint.

A XVI. században a Velencében élő és alkotó Tiziano Vecellio továbbfejlesztette a Jan van Eyck által kidolgozott receptúrákat és technikát, amely hírnevének egyik fő oka lett. A művészettörténészek az olajfestészetet Tiziano előtti és Tiziano utáni korra is szokták osztani, elismerve ezzel a mester új technikáját és festékreceptjét, amelynek az volt a lényege, hogy nem híg állagú olajlazúrral dolgozott, hanem félig pépes állagú jobb fedőképességű festékrétegeket rakott egymásra.

A XVII. századtól beszélhetünk tiszta olajfestészetről. Rembrandt, a kor kiemelkedő festője már olyan sűrű és „vastag” festékekkel dolgozott, amelyeknek az állaga és összetétele már nagyon hasonlított a ma ismert és használt olajfestékekéhez.

A XVIII. században már külön szakma volt a festékek keverése, a festők ezektől a szakemberektől tudták megvásárolni a készre kevert színeket. A festékeket már gyakran tárolták fecskendő szerű tubusokban, de előfordultak a sertéshólyagból készült festékes tömlők is. A festékek kikeverése hasonlatos tevékenység volt akkoriban, mint mondjuk egy gyógyszer összeállítása, így lett az orvosok és a képzőművészek védőszentje ugyanaz: Szent Lukács.

A XIX. században elterjedt a tubusos olajfestékek használata, még úgy is, hogy esetenként az idő múlásával a festék összetevői szétosztályozódtak, ezzel rontva a minőséget és esetenként megváltoztatva a színt is. Az igazán egyedi és megismételhetetlen alkotásokat maguk elé célul kitűző művészek ismét visszatértek ahhoz a módszerhez, hogy saját maguk keverték ki a festékeket a képeikhez.

Vincent van Gogh például olyan fényes és sűrű állagú festékkel kísérletezett, amely lehetővé tette a számára, hogy az átlagosnál jóval több festéket vigyen fel a vászonra, szinte dombormű szerű felületeket létrehozva ezzel, amely határozottan kiemelkedik a síkból. A sűrű festék felviteléhez legtöbbször nem is ecsetet, hanem ún. festőkést használt.

Az olajfesték összetétele

A különböző színű por állagú festékeket hordozóanyagokkal keverik össze és ezt a keveréket töltik bele tubusokba, ahogy aztán a festék kereskedelmi forgalomban is kapható. Az olajfestékek általában lenolajat, gyantát és paraffint (méhviaszt) tartalmaznak, tehát nem vízbázisúak, nem oldódnak vízben, hígításuk lenolajjal, terpentinnel vagy gyantával történhet.

Előnyök és hátrányok, mint a választás szempontjai

Az olajfestékkel készült képek megfelelően előkészített alapra felhordva és fixálva nagyon tartósak, elég, ha a több évszázaddal ezelőtt készült és a mai napig is ragyogó festményekre gondolunk.

Jól alkalmazható apró részletek kidolgozására és a fény-árnyék, világos-sötét kontrasztok megjelenítésére, kiemelésére a vásznon. A színek jól keverhetők, a fény több rétegen keresztül is megfelelően verődik vissza, nagy felületek esetén is jól használható.

Ha a hátrányait kell sorra vennünk akkor az egyik dolog az ára, a másik pedig a nagyon hosszú száradási ideje. Az utóbbi szempont természetesen akár előny is lehet, abban az esetben, ha valaki sokáig szeret dolgozni egy képen, esetleg többször belejavítva a munkájába utólag is. Egy olajfestékkel készített kép teljes száradási ideje akár 6-12 hónap is lehet.

 

Az akrilfesték

Ezzel a festéktípussal kapcsolatban nem nagyon tudunk történelmi távlatokat feltárni, mivel a használatuk nagyjából fél évszázadra vezethető vissza. Ezért nem tudunk a tartósságáról sem túl sokat, nincsenek még több évszázadra visszanyúló tapasztalataink az akrilfestékekkel kapcsolatban.

Az akrilfesték összetétele

Ez a festéktípus egy műanyag alapú diszperzió, amely vízzel hígítható, de a száradási folyamat során nem csak a benne lévő vizet párologtatja el, hanem erős keresztkötéseket hoz létre a molekulái között. Ezt a folyamatot térhálósodásnak is szokták nevezni.

Az akrilfesték fedőképessége ideális, matt és fényes változatokban is kapható. Hobbi felhasználásra ideális választás lehet.

Előnyök és hátrányok, mint a választás szempontjai

Az olajfestékeknél jelentősen kedvezőbb áron hozzájuthatunk és a munkához használt eszközöket a festék száradásáig vízzel könnyedén takaríthatjuk, nem kell az egészségünkre is veszélyes oldószereket alkalmaznunk.

Nagy felületekre is használható, gyorsan szárad, ami előny is hátrány is lehet, utóbbi abban az esetben, ha még javítani szeretnénk valamit rajta vagy össze szeretnénk dolgozni a részeket. Okosan felépített és tervszerűen kidolgozott képeknél ilyen veszéllyel nem kell számolnunk. Ezek a technikák és módszerek megtanulhatók és gyakorolhatók.

Gyere el hozzánk a KreatívLiget Élményfestő Stúdióba és szerezz saját tapasztalatokat az akrilfestékek használatáról! Az élményfestések közül az Események oldalon tudsz választani.

Blog

Élményfestés – Virágzó cseresznyefák

A tavasz érkeztével virágba boruló cseresznyefák illatát és pompás kinézete meghatározó jelenség, amely sok mindenkinek tetszik. Nem lehet elfelejteni egy ilyen élményt, ha egyszer valaki megcsodálta a rózsaszín csodák, sokáig emlékezni fog rá. Egyáltalán nem meglepő, ha egy ilyen látvány a festőművészeket is megihleti, ez az illatos esemény örök téma lehet, amely minden évben kora tavasztól a természet ébredését jelzi mindannyiunk számára.   A díszcseresznye jellemzői Az akár tíz méteresre is megnövő, széles koronájú, számtalan nemesített változatban fellelhető fának nemcsak az a különlegessége, hogy a rózsafélék családjába tartozik, hanem az is, hogy nincs termése. A díszcseresznyék különleges jellemzője, hogy a porzók és a bibék helyett is sziromlevelek nőnek, így sterilek, tehát nem hoznak termést. Kizárólag a virágaik miatt, dísznek tartják őket. A cseresznye virága Japán nemzeti virága, számtalan zenei, képzőművészeti és irodalmi mű ihletője. A virágok színe napjainkra már igen széles skálán mozog. Nem csak hófehér és rózsaszín lehetséges, hanem a folyamatos nemesítéseknek is köszönhetően ezek mellett a sárgászöldtől kezdve jó pár színben felfedezhetőek még.   Turista látványosság Japánban A japán szakura, azaz magyarul cseresznyevirág nemzeti szimbólum, amelyet az évente tartott Hanami, azaz magyarul virágnézés fesztiválokon ünnepelnek meg az emberek. Az esemény sok ezer turistát is vonz a szigetországba minden

Olvass tovább »
Buddha ábrázolás

Buddha ábrázolások az ókortól napjainkig

Először is érdemes tisztáznunk, hogy ki volt Buddha és mi volt az „igazi” neve, utána pedig jöhetnek a szobrok és más alkotások, amelyek megörökítették a számunkra az ókori bölcs karakterét vagy legalábbis azt a testet, amilyennek a művészek őt ábrázolták.   Gautama Sziddhártha, a Buddha A Sziddhárta egy sákja nemzetségbeli király fiaként született, a mai Nepál területén található Lumbiniben, a hagyomány szerint időszámításunk előtt 563-ban. Huszonkilenc évesen feleségét és fiúgyermekét elhagyva az igazság keresésének szentelte életét. Több évi remeteség után rájött, hogy testének kínzásával inkább elhomályosítja az elméjét, ahelyett, hogy közelebb jutna az igazi bölcsességhez, ezért felhagyott az aszkéta életmóddal. Végül a Bódhifa alatt meditálva buddhává, azaz „megvilágosodottá” vált. Életének további részében Észak-Indiát bejárva terjesztette életfilozófiáját, és már haláláig is ezrek váltak a követőivé. Buddha felismerte, hogy semmi sem állandó, és mint ilyen végső soron nem kielégítő, csakis feltételek függvényében, átmenetileg létezik. A tanításának alapja az, hogy felismerjük: semmilyen világi érték – sem a test, sem a pénz, sem a hírnév vagy a hatalom, sem a kapcsolataink nem óvnak meg minket az elmúlástól, a fájdalomtól, az elégedetlenségtől és a kiábrándulástól. Buddha ráébredt arra, hogy belső erőforrásaink megfelelő felismerése és használata révén a tartós boldogság mégis elérhető és megvalósítható. Az igazi

Olvass tovább »

Újévi fogadalmak

Elérkezett az idei év vége és hamarosan kezdődik egy új. Ilyenkor sokan, sokféle fogadalmat tesznek, amelyeket sajnos elég gyakran hamar elfelejtenek. vannak akik egy ideig még próbálkoznak betartani az ígéreteiket, de ahogy halad előre az idő, egyre inkább elmúlik a lelkesedésük.   Miért nem tudjuk betartani az újévi fogadalmainkat? Valószínűleg azért, mert az emberek olyan dolgokat akarnak magukra erőltetni, amelyeket nem is igazán éreznek a magukénak. Olyan is előfordul, hogy nem okoz semmilyen örömet a számukra a megvalósításuk. A másik probléma azzal van, hogy túl nagy célokat határoznak meg maguknak az újévi fogadalmat tevők, amely előtt már rögtön az elején megtorpannak. Pedig a legtöbbször egy kis erőfeszítéssel is sok mindenen lehetséges változtatni. A nagy változtatások és fogadalmak helyett jobb kisebb léptékben és kisebb célokban gondolkodni. Az így elért sikerek pedig elegendő motivációt adhatnak a folytatáshoz is. A rossz szokások elhagyása és a jó szokások beépítése a mindennapokba ne egy pár napos projekt legyen, hanem egy folyamat, amelyben több részre bonthatók a feladatok és így sokkal könnyebben teljesíthetők is. Idővel pedig észre fogjuk venni, hogy azok a változtatások, amelyeknek pozitív hatását érezzük, visznek majd előre a céljaink felé.   Mitől jó egy újévi fogadalom? A leggyakoribb fogadalmak közé tartozik az életmódváltás,

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü