Élményfestés – Aranyló hegyek

Gustav Klimt a szecessziós festészet nagy alakja alkalmazta előszeretettel a képein az arannyal festést, A legszebb színű nemesfémmel való kapcsolata egészen a gyerekkoráig nyúlik vissza, az édesapja ugyanis aranyművesként dolgozott. Ahhoz, hogy tökéletesítse az arany használatának festményeken történő technikáját Klimt Olaszországba, Ravennába és Velencébe utazott, hogy bizánci művészek munkáját tanulmányozza.

A csók című híres alkotásához nem csak aranyfestéket, hanem valódi laparanyat is használt, ezzel téve még hatásosabbá az árnyalatot. Ez volt Klimt arany korszakának csúcsa.

Ha Te is szeretnéd kipróbálni, hogy milyen lehet az akrilfesték mellett aranyfestéket is használni, akkor nézz körül a KreatívLiget Élményfestő stúdió megfesthető képei között és biztos, hogy fogsz találni kedvedre valót a többféle festményt, amelyeket a foglalkozásokon el is készíthetsz.

A legújabb festményünk, ahol kipróbálhatod az arannyal festést, az Aranyló hegyek című. Keresd meg a Helyszíni élményfestések között és foglald le a helyed a legközelebbi alkalomra!

Születésnapokat is szívesen lebonyolítunk, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Ne feledd, a közös élmény öröménél nincs maradandóbb ajándék. Töltsetek el együtt egy vidám, jó hangulatú délutánt vagy estét a családdal és a barátokkal és mi garantáljuk, hogy az ünnepeltnek a legnagyobb boldogságot szerzitek ezzel! Jelentkezni és részleteket egyeztetni a Privát események menüpont alatt található űrlap kitöltésével lehet.

Aranyló hegyek

A valóságban talán akkor láthatjuk úgy, hogy az előttünk álló hegycsúcsok aranyló színben pompáznak, ha a nap felkelő vagy lenyugvó sugarai rávetülnek a havas tájra. Egy ilyen témáról készülő festmény is csodás hangulatot tud varázsolni a szobába, ahol majd kiakasztják a falra.

Szívből ajánljuk mindenkinek ezt a télies témát, akár saját részre vagy ajándékba szeretnék elkészíteni. Szeretettel várjuk minden kedves festeni vágyó vendégünket!

Blog

Festők fordulatos élete – Edvard Munch

Ha azt mondjuk, hogy híres norvég festő, sokan biztosan elgondolkodnak, hogy ismerünk-e olyat egyáltalán. Szerencsére igen. Ő Edvard Munch, akiről ebben a bejegyzésben megtudhattok néhány érdekes dolgot, hiszen a fordulatokban bővelkedő életéből bőven találhatunk ilyeneket. Munch és a halál A híres norvég festő középosztálybeli családból származott, apja orvos volt. Gyermek- és ifjúkorában saját szavai szerint a betegség, az őrület és a halál angyalai vették körbe őt. Öt éves volt, amikor elveszítette édesanyját, kamaszként az egyik húgát, huszonéves volt, amikor pedig az édesapja és egyik bátyja is meghalt, egyik nővére pedig megőrült. Ezek után nem csoda, hogy maga Munch is meglehetősen labilis alkattá vált, alkoholproblémákkal küzdött, többféle pszichés betegségtől szenvedett és nikotinfüggő is volt. Az előzményeket ismerve egyik dolgon sem tudunk igazán csodálkozni vagy megütközni. Képeinek is visszatérő motívuma lett a halál és az elmúlás: a Halottas ágynál, a Halál a betegszobában, a Halott anya és gyermeke című képein gyerekkori élményeit próbálta meg feldolgozni. Munch pályafutása Eredetileg mérnöknek készült, de a műszaki főiskoláról kimaradt, ezután a kristianiai (oslói) Királyi Művészeti Iskolában tanult festészetet és tagja lett a Kristianiai Bohémok nevű művészcsoportnak. 22 éves korában Párizsba utazott, ahol a Louvre és a Szalon festményeit tanulmányozta nagy figyelemmel, különösen Manet művei

Olvass tovább »

Buddha ábrázolások a világban

A buddhává válás folyamata és a megvilágosodás Gautama Sziddhárta, akit Buddhának nevezünk a köznyelvben, egy sákja nemzetségbeli király fiaként született, a mai Nepál területén található Lumbiniben, a hagyomány szerint időszámításunk előtt 563-ban. Huszonkilenc éves volt, amikor feleségét és fiúgyermekét elhagyva az igazság keresésének szentelte hátralévő életét. Több évi remeteség után rájött, hogy testének kínzásával inkább elhomályosítja az elméjét, ahelyett, hogy közelebb jutna az igazi bölcsességhez. Ezért aztán felhagyott az aszkéta életmóddal. Végül az új módszerrel Bódhifa alatt meditálva buddhává, azaz „megvilágosodottá” vált. Életének további részében Észak-Indiát bejárva terjesztette életfilozófiáját, és már haláláig is több ezer ember vált a követőjévé. Buddha felismerésének lényege az volt, hogy rájött: a világunkban semmi sem állandó, és mint ilyen végső soron nem kielégítő, csakis feltételek függvényében, átmenetileg létezik. A tanításának alapja az, hogy felismerjük: semmilyen világi érték – sem a test, sem a pénz, sem a hírnév vagy a hatalom, sem a kapcsolataink nem óvnak meg minket az elmúlástól, a fájdalomtól, az elégedetlenségtől és a kiábrándulástól. Ráébredt arra, hogy belső erőforrásaink megfelelő felismerése és használata révén a tartós boldogság mégis elérhető és megvalósítható. Az igazi buddhista tanítás szerint élvezetek hiábavaló hajszolása helyett energiáinkat érdemes a tudatunkban rejlő lehetőségek kibontakoztatására fordítanunk. Hogy nézett ki Buddha

Olvass tovább »

Élményfestés – Víz alatti világ

Földünk valamivel több mint kétharmad részét tengerek és óceánok borítják. Ezeken a nagy kiterjedésű és általában egymással összeköttetésben lévő vízfelületeken kívül tavak és folyók szép számmal akadnak a szárazföldek belsejében is. A legtöbb vízfelület gazdag életteret is rejt, ahol élőlények – legtöbbünk számára felfoghatatlan – sokasága változatos és sokszínű képet mutat a víz alatti életről. A partközeli tengerek élővilága Átlagosan 200 méteres mélységig terjed a partközeli élővilág élettere. Itt rendkívül változatos, fajokban gazdag élővilágot találhatunk. Ennek fő okai, hogy ezekre a területekre torkollnak a szárazföld folyói, nagy mennyiségű szervetlen és szerves tápanyagot hozva magukkal. Az itt élő élőlények nem kerülnek a mélytengeri rétegekbe, hanem fokozatosan visszajutnak az anyag forgalmába. A tápanyagban dús vízben a 200 méteres mélységig még a napfény is lehatol, optimális környezetet teremtve ezzel a termelő és a fogyasztó élőlényeknek egyaránt. A sekély vizek homokos, iszapos fenéken egyszikű virágos növények, és különböző hínárfélék gyökereznek. Egyes tengeri füvek hatalmas kiterjedésű területen alkotnak zöld gyepszőnyeget. A növényevők közt apró csigák és rákok találhatók, valamint növényevő halak. A ragadozókat a tengerfenéken a csalánozó virágállatok és a tüskésbőrű tengericsillagok képviselik. A partközeli vizek ragadozó szintjéhez a tengerparti madarak és a partmentén élő tengeri emlősök sorolhatók. A lebontó élőlények a szivacsok, féregfajok,

Olvass tovább »