Élményfestés – Eiffel-torony

Az európai kontinens egyik legnépszerűbb városa Párizs, és nemcsak idegenforgalmi szempontból, hanem jellemző részleteivel ábrázolt képzőművészeti témaként is. Ez az a hely, ahol már hosszú évszázadok óta otthonra találhatnak szinte bármilyen művészeti ág művelői, legyenek akár írók, költők, festők, szobrászok vagy valamely színházi szakma képviselői. Nincs ez másként a XXI. században sem. Párizs mindenkit megihlet és magával ragad.

 

Párizs jelképe

A festményen legtöbbször megörökített párizsi építmény természetesen az Eiffel-torony, ilyen témájú képet a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban is készíthetsz, többféle változatban. Keresd az aktuális lehetőségeket a weboldalon!

De vajon tudunk-e bármit az Eiffel-toronyról és a zseniális mérnökről, aki a nevét is adta ehhez a legendás építményhez? Egy kis ismeretanyag következik Párizs fő jelképéről.

 

Az Eiffel-torony tervezése

Nevét (franciául: La Tour Eiffel) a tervezőcég tulajdonosáról, Gustave Eiffel mérnökről kapta. Az 1889. évi világkiállításra készült és az eredeti tervek szerint annak lezajlása után lebontották volna. A torony teljes magassága 324 m, ebből maga a torony 300 m, a tetejére szerelve pedig +24 m-re magasodik egy tévéantenna. Első bejárható emelete 58 méter, a második 116 méter, a harmadik pedig 276 méter magasban van.

Négyzet alapú, 1,6 hektár alapterületű, 10 100 tonna tömegű építmény, amelyet 12 000 acéldarabból szegecsek segítségével állították össze, átmeneti jelleggel. Évente mintegy 10 tonna festék szükséges ahhoz, hogy a felületét karbantartsák.

A francia kormány 1878-ban elkezdte szervezni a világkiállítást, amelynek a megnyitását 1889. május 5-ére rögzítette. Amikor a világkiállítás tervét 1883-ban véglegesítették, az Eiffel & Cie cég két mérnöke, Émile Nouguier és Maurice Koechlin egy monumentális fémtorony ötletével állt elő. Elképzelésüket 1884. június 6-áig formába is öntötték Stephen Sauvestre építész együttműködésével, aki finomította az elképzeléseket és terveiben díszítésekkel látta el az építményt.

A kezdetekben meglehetősen visszafogott Gustave Eiffel végül magáévá tette kollégáinak ötletét, megvásárolva az 1884. szeptember 18-án bejegyzett szabadalmat.

 

Az Eiffel-torony építése

Végül a tervet egyhangú döntéssel 1886. május 1-jén elfogadták, ami lehetővé tette Gustave Eiffel számára, hogy 1887. január 8-án szerződést kössön az építésről a francia kormánnyal. Ez az okirat tartalmazta az építmény finanszírozását és Szajna-parti, a Jéna híd tengelyében való elhelyezést. Eiffel megelőlegezte a 8,5 millió aranyfrankra becsült költségek 80%-át. A hatóságok 1890. január 1-jétől számított 20 évre engedték át részére a hasznosítás jogát, amely a határidő leteltével került aztán Párizs városához. Az építkezés 1887. január 28-án kezdődött el.

Az építmény addig soha nem látott sebességgel épült. Minden egyes hónapban kb. 12 méterrel lett magasabb. Az építkezésen csak az elemek összeszerelése folyt, azok mindegyike a levallois-perret-i üzemben készült, és onnan szállították a kész darabokat a beépítés helyszínére. 1888. július 14-én az építők elérték a második emeletet, 1889. március 31-én pedig befejezték a harmadikat.

Május 15-én az Eiffel-tornyot megnyitották a nagyközönség előtt. A világkiállítás hat hónapja alatt a torony mintegy 2 millió látogatót fogadott.

Az Eiffel-torony névadója

Gustave Eiffelt az 1832-ben született építészt a híres torony elkészülte után a francia akadémia tagjává választották. Épített hidat Bordeaux-ban, a Casa de Fierrót Iquitosban, csillagvizsgálót Nizzában, New Yorkban a Szabadság-szobor tartószerkezetét, Budapesten pedig a Nyugati pályaudvart, 1877-ben.

Eiffel jelentős kutatásokat végzett az aerodinamika területén, sőt a repülés első kísérletezői között is számontartják. Magyarországon még két építmény elkészítésében vett részt vállalata, a Margit híd munkálataiban és a szegedi Belvárosi híd építésében. 1923-ban halt meg.

 

Élményfestés párizsi hangulatban

Ha már jártál Párizsban, akkor azért, ha pedig nem jártál, akkor azért ajánljuk Neked szeretettel a párizsi témájú élményfestés foglalkozásainkat. Csodálatos romantikus képeket készíthetsz instruktoraink útmutatója alapján és végül egy olyan élménnyel is gazdagodhatsz, amelyre sokáig emlékezni fogsz, főleg, ha gyakran ránézel az elkészült festményre.

Keresd a Párizzsal kapcsolatos képeket az Események menüpontban, nézd meg az időpontokat és válaszd ki a Neked megfelelőt akár már ma! Szeretettel várunk a KreatívLiget Élményfestő Stúdióba egy 3 órás kreatív időtöltésre.

Blog

Festők fordulatos élete – El Greco

Leginkább Spanyolországban élt és alkotott, de görög származású volt, ahogy azt a neve is mutatja. El Greco ugyanis azt jelenti, hogy ’A görög’. Életéről a legtöbb esetben nincsenek pontos adataink, csak feltételezések alapján áll össze valamiféle életút és a magánéletére vonatkozó elemek.   A kezdeti évek Először egy 1566-os íráson olvasható neve, melyből valószínűsíthető, hogy már ebben az időszakban is alkotott, miniatűr freskó és táblaképek készítésével foglalkozott, és ezeket sokszor értékesítette. A bátyja adószedő volt Velencében, minden valószínűség szerint rajta keresztül szerezte 1568-ban azt a munkáját, amiben az volt a feladata, hogy egy velencei térképész munkáit készítse elő, rajzolja át. Ebben az időszakban készült munkái közül érdemes kiemelni a ’Vak meggyógyítása’ című képét, amely magán hordozza a helyi festészet elemeit, a velencei hatást. Magával hozta a bizánci ikonfestészet gyökereit, és felvette a kapcsolatot Rómában Tizianoval, aki ebben a korban már elismert festő volt, de volt kapcsolata Tintorettoval és Jacopo da Ponte Bassanoval is. Gulio Clovo, a befolyásos és gazdag miniatúrafestő pártfogolta őt, és Alessandro Farnese bíboros figyelmébe ajánlotta. Bár a festés alapjait Tizianotól tanulta meg, soha nem azonosult a látásmódjával. Korai képei sok hasonlóságot mutatnak Jacopo da Ponta és Tintoretto műveivel is. Átvette a manieristák szabad szerkesztésmódját, az alakok megnyújtással

Olvass tovább »

Élményfestés – Naplemente

Azt a csodás pár percet, amikor a Nap olyan közel kerül a horizonthoz, hogy már majdnem eltűnik a szemünk elől, de még elidőzik ott egy kicsit, miközben elképesztő színárnyalatokat produkálva festi meg az eget, sokan és sokféleképpen megfestették már, amióta világ a világ. Ezzel pedig megsokszorozták azt az élményt, amit nehezen tudnánk csak elmagyarázni egy olyan embertársunknak, aki nem láthatja a saját szemével, mert születése óta vak.   Tények a naplementéről A napnyugta az a napi rendszerességgel lejátszódó jelenség, amely során a Föld forgásának következtében a Nap eltűnik a szemünk elől a nyugati horizonton. Az asztronómia tudománya szerint a napnyugta az egy pillanat, amikor a napkorong legfelsőbb része is eltűnik a látóhatár alatt. A Napból érkező sugarak a földi atmoszférában fénytörést szenvednek, ezért mikor a Napot lenyugodni látjuk, az valójában már nagyjából egy napátmérőnyivel a horizont alatt található. Szürkületnek a napnyugtától a teljes sötétség beálltáig tartó időszakot nevezzük. A szürkület vége és az éjszaka kezdete az az időpont, mikor a Nap már 18°-kal a látóhatár alatt van. Az északi sarkkörtől északra, ill. a déli sarkkörtől délre naplementét nem láthatunk napi rendszerességgel, csupán évente egyszer, a hat hónapig tartó sarki nappal és a sarki éjszaka váltakozásakor. A napnyugta következtében különleges légköri

Olvass tovább »

Élményfestés – Színpompás madárka

Kékes árnyalatú, zömök testalkatú, látványos és karakteres madárka a jégmadár. Első ránézésre nem néznénk ki belőle, hogy nagy vadász. A kis halakat leginkább a víz fölé nyúló ágakról veszi észre és választja ki magának. Egy-egy kiálló száraz ág legvégére telepedik, és türelmesen, mozdulatlanul ülve lesi a vizet és a benne úszkáló halakat. Amint egy pisztráng vagy más hasonló hal közel úszik a víz felületéhez, a jégmadár lecsap rá és késéles csőrével megragadja a prédát, aztán lerázza róla a vizet, újból egy ágra ül és elfogyasztja a zsákmányt. Rendkívül gyors az emésztése, a szálkákat, a pikkelyeket és az úszóhólyagot pedig kiöklendezi. A jégmadár tarka színe a védekezést és a megtévesztést egyaránt szolgálja. A hasoldal olyan színű, mint valami száraz levél, a halak nem is veszik észre, amikor a fán ülve várakozik. A hátoldala pedig olyan, mint a csillogó kék víztükör, ezért felülről nem vehető észre olyan könnyen a ragadozó madarak számára.   A madarak ékszere Ez a 16 cm hosszúságú madár egyike a világ legszínpompásabbjainak, nem hiába szokták úgy is emlegetni, hogy a madarak ékszere. Könnyű felismerni a jégmadarat, és aki egyszer már látott élőben, annak biztosan élesen az emlékezetébe vésődött a látványos megjelenése. A jégmadárnak mintegy 4 cm hosszú, fekete

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü