Élményfestés – Eiffel-torony

Az európai kontinens egyik legnépszerűbb városa Párizs, és nemcsak idegenforgalmi szempontból, hanem jellemző részleteivel ábrázolt képzőművészeti témaként is. Ez az a hely, ahol már hosszú évszázadok óta otthonra találhatnak szinte bármilyen művészeti ág művelői, legyenek akár írók, költők, festők, szobrászok vagy valamely színházi szakma képviselői. Nincs ez másként a XXI. században sem. Párizs mindenkit megihlet és magával ragad.

 

Párizs jelképe

A festményen legtöbbször megörökített párizsi építmény természetesen az Eiffel-torony, ilyen témájú képet a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban is készíthetsz, többféle változatban. Keresd az aktuális lehetőségeket a weboldalon!

De vajon tudunk-e bármit az Eiffel-toronyról és a zseniális mérnökről, aki a nevét is adta ehhez a legendás építményhez? Egy kis ismeretanyag következik Párizs fő jelképéről.

 

Az Eiffel-torony tervezése

Nevét (franciául: La Tour Eiffel) a tervezőcég tulajdonosáról, Gustave Eiffel mérnökről kapta. Az 1889. évi világkiállításra készült és az eredeti tervek szerint annak lezajlása után lebontották volna. A torony teljes magassága 324 m, ebből maga a torony 300 m, a tetejére szerelve pedig +24 m-re magasodik egy tévéantenna. Első bejárható emelete 58 méter, a második 116 méter, a harmadik pedig 276 méter magasban van.

Négyzet alapú, 1,6 hektár alapterületű, 10 100 tonna tömegű építmény, amelyet 12 000 acéldarabból szegecsek segítségével állították össze, átmeneti jelleggel. Évente mintegy 10 tonna festék szükséges ahhoz, hogy a felületét karbantartsák.

A francia kormány 1878-ban elkezdte szervezni a világkiállítást, amelynek a megnyitását 1889. május 5-ére rögzítette. Amikor a világkiállítás tervét 1883-ban véglegesítették, az Eiffel & Cie cég két mérnöke, Émile Nouguier és Maurice Koechlin egy monumentális fémtorony ötletével állt elő. Elképzelésüket 1884. június 6-áig formába is öntötték Stephen Sauvestre építész együttműködésével, aki finomította az elképzeléseket és terveiben díszítésekkel látta el az építményt.

A kezdetekben meglehetősen visszafogott Gustave Eiffel végül magáévá tette kollégáinak ötletét, megvásárolva az 1884. szeptember 18-án bejegyzett szabadalmat.

 

Az Eiffel-torony építése

Végül a tervet egyhangú döntéssel 1886. május 1-jén elfogadták, ami lehetővé tette Gustave Eiffel számára, hogy 1887. január 8-án szerződést kössön az építésről a francia kormánnyal. Ez az okirat tartalmazta az építmény finanszírozását és Szajna-parti, a Jéna híd tengelyében való elhelyezést. Eiffel megelőlegezte a 8,5 millió aranyfrankra becsült költségek 80%-át. A hatóságok 1890. január 1-jétől számított 20 évre engedték át részére a hasznosítás jogát, amely a határidő leteltével került aztán Párizs városához. Az építkezés 1887. január 28-án kezdődött el.

Az építmény addig soha nem látott sebességgel épült. Minden egyes hónapban kb. 12 méterrel lett magasabb. Az építkezésen csak az elemek összeszerelése folyt, azok mindegyike a levallois-perret-i üzemben készült, és onnan szállították a kész darabokat a beépítés helyszínére. 1888. július 14-én az építők elérték a második emeletet, 1889. március 31-én pedig befejezték a harmadikat.

Május 15-én az Eiffel-tornyot megnyitották a nagyközönség előtt. A világkiállítás hat hónapja alatt a torony mintegy 2 millió látogatót fogadott.

Az Eiffel-torony névadója

Gustave Eiffelt az 1832-ben született építészt a híres torony elkészülte után a francia akadémia tagjává választották. Épített hidat Bordeaux-ban, a Casa de Fierrót Iquitosban, csillagvizsgálót Nizzában, New Yorkban a Szabadság-szobor tartószerkezetét, Budapesten pedig a Nyugati pályaudvart, 1877-ben.

Eiffel jelentős kutatásokat végzett az aerodinamika területén, sőt a repülés első kísérletezői között is számontartják. Magyarországon még két építmény elkészítésében vett részt vállalata, a Margit híd munkálataiban és a szegedi Belvárosi híd építésében. 1923-ban halt meg.

 

Élményfestés párizsi hangulatban

Ha már jártál Párizsban, akkor azért, ha pedig nem jártál, akkor azért ajánljuk Neked szeretettel a párizsi témájú élményfestés foglalkozásainkat. Csodálatos romantikus képeket készíthetsz instruktoraink útmutatója alapján és végül egy olyan élménnyel is gazdagodhatsz, amelyre sokáig emlékezni fogsz, főleg, ha gyakran ránézel az elkészült festményre.

Keresd a Párizzsal kapcsolatos képeket az Események menüpontban, nézd meg az időpontokat és válaszd ki a Neked megfelelőt akár már ma! Szeretettel várunk a KreatívLiget Élményfestő Stúdióba egy 3 órás kreatív időtöltésre.

Blog

A kerékpár története

A kerékpár egy igazán kézenfekvő és könnyen „feltalálható” eszköznek mondható, nem véletlen például, hogy az első kerékpárhoz hasonló szerkezet papírra vetésével már Leonardo da Vincit emlegették. A valóságban az első működőképes kerékpár-szerűség feltalálása Karl von Drais von Sauerbronn báró nevéhez fűződik. Az ő általa megalkotott és használt futógép már 1817-ben létezett. Bár furcsa módon a hajtást a lábbal előre lökdösés jelentette, a kormányozhatóság megjelenése már irányítási lehetőséget jelentett a használók számára. Az akkoriban kitalált kezdetleges szerkezet azóta jelenős fejlődésen ment keresztül.   A pedál megalkotása Kirkpatrick Macmillan skót kovácsmester Dumfriesshire-ben, a műhelyében készítette el a világ első, taposókkal felszerelt, gyorsabb haladásra alkalmas gépét, így megvalósul a napjainkban is ismert pedálhajtás. Az első kereket úgy forgatják a rudak, mint a gőzmozdony esetében. A kovácsmester az eszköz használata közben egyben a világtörténelem első kerékpáros bírságát is begyűjtötte a rendőröktől, amikor Glasgowban sajnálatos módon elütött egy gyermeket, amely eset annak is volt köszönhető, hogy a felnifék feltalálása még kicsit később fog bekövetkezni, így a lassítás módjai is igen korlátozottak voltak.   A velocipéd megjelenése Franciaországban, 1861-ben Pierre Michaux kidolgozta az első olyan járgányt, amelynél a pedál általi hajtás közvetlenül valósult meg, majd ezt a kétkerekűt velocipédként kezdte népszerűsíteni. Az új, érdekes és kicsit

Olvass tovább »

Élményfestés – Bonsai fa

Manapság gyakran találkozhatunk gyönyörű tálba ültetett mini fákkal, melyek a japán bonsai (ejtsd bonszáj) nevet viselik. A szó jelentése: fa egy edényben.  A bonsait választók a fákat a harmónia, az egyensúly, a türelem vagy akár a szerencse szimbólumaként tekintik. Mások egyszerűen a cserepes fákat élő díszként használják otthonuk dekorálásához, míg egyesek – például a zen buddhisták – úgy vélik, hogy a bonsai meditáció során a szemlélődés tárgya lehet. Bonsait nevelni nagy öröm, de nem kis feladat. Sok türelemre és szakértelemre kell szert tenni, ha valaki minden nap gyönyörködni szeretne benne. Amennyiben szívesen nézegetnél otthonodban egy ilyen kis fát, de nincs türelmed, vagy lehetőséged a gondozásához, gyere el hozzánk és fess nálunk bonsai-t!   A bonsai kultúra Kínából ered A bonsai nevelésnek körülbelül 1300 éves hagyománya van. A monda szerint a Han-dinasztia (ie. 206-220) uralkodása alatt élt egy varázsló, Jiang-feng, aki azzal a különleges képességgel volt megáldva, hogy a hegyeket, a fákat, a folyókat, a házakat, az állatokat és az embereket lekicsinyítve egy tálcára varázsolta. Ha valóban létezett ilyen varázslat, annak a császár Csin Si Huang Ti nagy hasznát vehette, mivel az ellenségeivel keményen leszámoló uralkodó joggal tarthatott merénylettől. Sokszor még legközelebbi bizalmasai sem tudták, hogy éppen 50 kastélya közül melyikben

Olvass tovább »

Bizarr okokból megrongált műalkotások

Hatalmas visszhangot kapott az a hír, hogy egy női parókát viselő, kerekesszékes férfi egy tortát vágott a Mona Lisát védő üvegfalra. Az üvegfal nem véletlenül volt már Leonardo da Vinci egyik fő műve előtt a párizsi Louvre-ban, mert nem ez volt az első olyan eset, amikor rongálási kísérlet áldozata volt a szelíd mosolyú hölgy képmása. Sőt, nem csak ez a műtárgy vált célpontjává valamilyen elborult elmének, hanem számos más világhírű alkotás is. Új cikksorozatunk első részében szemezgetünk a leghíresebb, vagy épp legabszurdabb műtárgy rongálásokból.   A Mona Lisa rendkívül vonzó célpont a vandálok számára A tortás eseten kívül már négyszer próbálták megrongálni Leonardo e csodás képét. A legelső alkalommal, 1956-ban a festmény alsó részét savval locsolta le valaki, ekkoriban a festmény még a franciaországi Montauban múzeumban volt kiállítva. Ugyanezen év decemberében pedig egy bolíviai vandál dobta meg kővel a festményt, ekkor Mona Lisa bal könyökén található festékréteg rongálódott meg. A festmény ezután restaurálásra szorult. Közel húsz évvel később, 1974 áprilisában a Mona Lisa a tokiói Nemzeti Múzeumban volt megtekinthető. Egy mozgássérült nő rendkívül elégedetlen volt a Tokiói Nemzeti Múzeummal, azon paprikázta fel magát, hogy szerinte nem fordítottak kellő figyelmet a mozgáskorlátozottakra. Dühét a festményen vezette le, mégpedig úgy, hogy vörös

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü