Élményfestés – Éjszakai ragyogás

A Holdról mára rengeteg információ áll rendelkezésre, de ez az égitest valamelyest mindig  misztikum marad az emberiség számára. Jelenléte állandó, de formája minden nap változó. Lehet parányi és hatalmas, fénye lehet megnyugtató, utat mutató és lehet borzongató és félelmetes. Valószínűleg nincs olyan látó ember a Földön, aki nem tekintett volna fel az égboltra a ragyogó Holdat megcsodálni. A Hold az emberiség egyik közös kincse, nem csoda, hogy szinte minden műfajú művészeti alkotásban megjelenik. Természetesen a festészet egyik kedvelt témája, nem csoda, hogy a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban több Holdat ábrázoló festmény közül válogathattok.

 

Tények a Holdról

Kísérő égitestünk vélhetőleg 4,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, amikor egy nagyobb objektum eltalálta a Földet, ezáltal  a Föld körül keringő leszakadt sziklák összeolvadtak és lehűltek.  Ez a magyarázat arra, hogy a Hold összetevői teljesen megegyeznek a Földön található anyagokkal.

A felszínén lévő kőzetek színét mi a Földről szürkésfehérnek észleljük, pedig valójában olyan sötét, mint a szén, csak a napfény tükröződik rajta ezüstös színben. A Holdon látható sötétebb foltok nem mások, mint 3 milliárd éves lávarétegek, melyeket holdtengereknek is szoktak nevezni.

A Hold tőlünk átlagosan 384 ezer kilométerre található. Ennyi kilométert 133 nap alatt tudnánk megtenni autóval egy másodperc megállás nélkül. Ugyanakkor lenyűgöző tény, hogy ha az emberi testben futó érrendszert összekötögetnénk, a Holdhoz tartó út feléig jutnánk.

Hűséges égi kísérőnk jóval kisebb, mint a Föld, a maga 3476 kilométeres átmérőjével. Nem csak méretbeli különbségek adódnak, hanem a hőmérséklet is nagyon más. A Hold átlagos felszíni hőmérséklete 107 C fok, éjjelente pedig akár -153 C fokra is süllyedhet. Ezért választották a Holdra utazók kiképzésnek helyszínéül a sivatagot.

A Hold nem csak az éjszakai égbolt fényforrásaként határozza meg a földi életet. Gravitációja a Földön naponta két nagy dagályt okoz 12 óra 25 percenként.

 

A Hold mindig ugyanazt az arcát mutatja

Felszínét jól megfigyelhetjük  egy távcsövön vagy akár kis teleszkópon keresztül. Azonban mindig ugyanazt látjuk, hiszen a Hold „arca” milliárd évek óta változatlan. Amikor a dinoszauruszok a Holdat szemlélték, pontosan ugyanazt láthatták, amit mi napjainkban.  Ott ugyanis ismeretlen a szél vagy víz, ami elpusztítaná a krátereket. A holdraszállás ugyan kissé átrendezte a felszínt, de ez természetesen a Földről nézve nem észlelhető. Az űrhajósok által otthagyott lábnyomok a következő évmilliárdokban is ott lesznek. Sőt, az utolsó űrhajós, aki a Holdon járt 1972-ben, az Eugene Cernan nevet viselte, és imádott kislánya monogramját is belerajzolta a porba, hogy örökké megőrizze őt az égitest. A Holdon összesen 12 ember járt, akik a nyomaikon túl “ottfelejtettek” néhány földi relikviát is: 2 golflabdát, egy Andy Warhol firkát és II. Erzsébet királynő üzenetét is.

Ez az égitest azért is misztikus, mert a Földről mindig csak az egyik oldala látható. A ma emberének kíváncsisága azonban kielégülhet, ugyanis az űrben készült Hold fotókon az látható, hogy a túloldalt is hasonló kráterek borítják, mint a felénk néző oldalt.

 

A Hold szimbolikája

Általánosan elfogadott nézet az, hogy a Hold a női princípium megtestesülése. A titokzatosság, a folytonos megújulás, belső tudás, az anyaság, a szaporodás, a növekedés, a gazdagodás jelképe. Ez az égitest a női psziché archetípusait is magában foglalja: A növekvő Hold a fiatal lányt, a telihold az anyát, a fogyó Hold az idős, bölcs asszonyt jelképezi. A Hold három fázisa a női élet három szakaszával hozható párhuzamba. A női menstruációs ciklus is nagyjából megegyezik a hold ciklusának idejével.

A magyar népi hiedelemvilágban is sok szerepet kapott a Hold, illetve annak változásai. Az emberek a Hold alakváltozásához igazították tetteiket, hogy kimenetelük szerencsével járjon.

Az Újhold, tehát az az időszak, amikor a Hold nőni kezd, a kezdet ideje volt. Bizonyos mezőgazdasági és házimunkába ekkor kezdtek és a költözést is ilyen időszakban volt tanácsos lebonyolítani. Újholdkor kezdték az állatok hízlalását, ekkor vetették el a magokat. Ha a lányok hosszú hajra vágytak, csakis Újhold idején szabadott visszavágni belőle.

Teliholdra időzítették a mosást, takarítást, fogyasztást. Ismert tény, hogy a hunok Holdtöltekor kezdtek háborúba, mert ilyenkor lehetett fogyasztani az ellenséget is. Az a hiedelem is köztudott volt, hogy ha teliholdkor nincs az ember zsebében pénz, akkor a következő időszakban jó eséllyel híján lesz a “pénzmagnak”.

 

Fesd meg a Holdat a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban!

Ha kedvet kaptál egy Holdat ábrázoló kép megfestésére, akkor nálunk ezt profi segítségnyújtás mellett megteheted. Instruktoraink mind a helyszíni élményfestő alkalmainkon, mind az otthoni videós szettjeinket alaposan elmagyarázzák a festés csínját-bínját. Keresd az aktuális lehetőségeket, például az Éjszakai ragyogás című képet a weboldalunkon és gyere hozzánk festeni!

Blog

A tökéletes karácsonyi ajándék nyomában

A lassan 2 éve velünk lévő koronavírus világjárvány alapjaiban változtatta meg a karácsonyunkat és az ezzel járó ajándék vásárlási szokásainkat. A tavalyi karácsonyhoz képest idén kevesebb korlátozással kell szembenéznünk, hiszen az összegyűltek létszáma nincs limitálva, valamint nem kell este 8-ig hazaérnünk. Ugyanakkor a baráti, családi összejövetelek szervezését a legtöbb esetben nagyobb körültekintés előzi meg. Az ajándékok kiválasztásában fontos szempont lett, hogy akár online is meg tudjuk vásárolni, esetleg otthon készíthessük el, vagy a megajándékozott elsősorban otthona biztonságában tudja élvezni a meglepetést.   Az ajándékozás funkciója Az ember szociális lény, szeret mások társaságában lenni, az ajándékozás pedig szociális cselekedet, az emberi kapcsolataink mélyítésére, megtartására szolgálhat. Az ajándékozással az a célunk, hogy az általunk szeretett személyt boldogabbá tegyük, kifejezésre juttassuk szeretetünket. Tudományosan igazolt tény, hogy a magukat boldognak tartó személyek szoros emberi kapcsolatokkal rendelkeznek és naponta bő egy órával több időt töltenek szeretteikkel. Az ajándékozás kapcsolatépítő funkcióval is bír, hiszen mind az ajándékozót, mind az ajándékozottat boldogabbá teszi. Hogy ez hatás érvényesülhessen, olyan ajándékot érdemes választani, amelyre rápillantva, vagy a mindennapokban használva sokszor emlékezteti a megajándékozottat az ajándékozóra.   A DIY ajándékok virágkorát éljük Ami az ajándékokat illeti, felértékelődtek a kézzel készített ajándékok. Ezek egyrészt könnyebben személyre szabhatóak, másrészt az ajándékozott számára

Olvass tovább »

Eltűnt és megkerült festmények – A sikoly

Az egyik leghíresebb norvég festő, az expresszionista Edvard Munch Sikoly című festményével vélhetőleg már mindenki találkozott. Azt azonban kevesebben tudják, hogy ennek az alkotásnak négy változata ismert, két festett és két pasztell. Ebből kettő az oslói Nemzeti Galériában tekinthető meg, a Munch Múzeum pedig egy festett és egy pasztell verziót őriz. Arról viszont még kevesebbeknek van ismerete, hogy ezen képek valamelyikét kétszer is ellopták, de szerencsére minden alkalommal visszakerült méltó helyére.   A természet kiáltása A kultikus képsorozat darabjait Munch 1893 és 1910 között festette. A kép hátterében az Oslo fjord található a naplementében. Munch egy sétára indult két barátjával, mikor kissé lemaradva felpillantott és egy furcsa, megmagyarázhatatlan szorongás lett úrrá rajta a tájt nézve. A festmény keletkezéséről a következőt nyilatkozta: “Egy este épp egy gyalogúton sétáltam, amikor a város az egyik oldalon volt, míg a fjord alatta. Fáradtnak és betegnek éreztem magam. Megálltam és elnéztem a fjord fölött, – a Nap éppen lemenőben volt, amikor az ég vérvörössé változott. Úgy éreztem, hogy egy sikoly préselődik ki a tájból és úgy tűnt számomra, mintha hallanám a sikoltást. Megfestettem a képet és a vérvörös felhőket. A színek szinte sikoltottak. Ez vált A sikollyá.”   A rejtélyes felirat Az egyik festmény bal

Olvass tovább »

Festők fordulatos élete – Moïse Kisling

Moïse Kisling lengyel származású festőművész volt, aki a 20. század első felében Párizs művészvilágának egyik meghatározó alakja volt. Stílusát nehéz behatárolni, mivel az évek alatt több irányzatot is kipróbált, de egyik mellett sem kötelezte el magát. Gazdag életművében nyomon követhető kísérletező kedve. Képei között találunk fauvista, expresszionista, kubista, konstruktivista és szürrealista alkotásokat is.  A Párizsi Iskola külföldről származó tagjaként ő is beletanult a párizsi festészetbe, miközben a Lengyelországból származó hagyományaival nem szakított.  Mestere volt annak, hogy összeegyeztesse saját népi hagyományait az európai festészet hagyományaival és a modern stílusokkal.   Korán otthonra lelt Párizsban Moïse Kisling 1891 -ben született Krakkóban, de alig 19 évesen Párizsba költözött a krakkói képzőművészeti iskola tanárának, Józef Pankiewicz-nek tanácsára. Kiköltözése után nem sokkal a párizsi bohém művészvilág fontos alakjává vált, gazdag kapcsolatrendszerének köszönhetően a „Montparnasse hercegének” is becézték. A párizsi kávézókban ismerkedett meg Picassóval, Braque-val, Gris-szel, Derainnel. Eleinte egy műteremben dolgozott Kees van Dongennel, később saját stúdiót hozott létre. Barátja volt Marc Chagallnak, Chaim Soutine -nak és különösen mély barátság fűzte Amadeo Modiglianihoz.   Saját stílust teremtett Az első világháború kitörésekor, 1914-ben jelentkezett a francia idegenlégióba, 1915-ben azonban olyan súlyosan megsebesült, hogy leszerelték. Ezután megkapta a francia állampolgárságot. Párizsba visszatérve folytathatta festői pályáját, ekkor festette le

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü