Élményfestés – Éjszakai ragyogás

Az éjszakai égbolt egyszerre lenyűgöző és megfoghatatlan. Olyan, mint egy rendkívül szélesre tárt ablak az univerzumra, amelyről az emberiség ismerete szaporodik ugyan, de még mindig nagyon sok kérdés megválaszolatlan.

 

A csillagos égbolt mindig misztikum volt 

Ismeretes, hogy az ókori mezopotámiai népek is mitológiájuk alakjaival népesítették be az eget. A csillagok geometriai alakzataiból inspirálódva különféle állatokat, képzeletbeli lényeket jelenítettek meg. A görögök is mitológiájuk képes illusztrációjaként tekintettek a csillagok által formált alakzatokra. Az ókori kínaiaknak is megvoltak a maguk csillagképei.

Különböző szélességi fokokon más és más látvány tárul elénk az eget kémlelve. Amikor az európai hajósokat a déli féltekére sodorta a jószerencse,  addig ismeretlen csillagok tárultak szemük elé. Így újabb csillagképeket neveztek el, többek közt a Dél Keresztjét.

A 20. század elején még meglehetős zűrzavar uralkodott a csillagképek körül. Épp ezért 1928-ban a Nemzetközi Csillagászati Unió órakörökhöz igazodóan 88 tartományt különített el az égbolton. Ezeket arról a csillagképről nevezték el, amely az illető tartományban van.

A tudományos publikációk a csillagképeket a hivatalos, latin nevén említik, a népszerű irodalomban szokás a magyar fordítást is használni. Olykor a csillagképek neve a magyar köznyelvben nem a latin szó fordítása. Például az Usa Maior alakzat jelentése Nagy Medve, amit mi csak Göncölszekérnek hívunk nyári estéken a kockás takarónkon feküdve. Éghajlatunkból adódóan egy évben átlagosan legalább 100 éjszaka gyönyörködhetünk a tiszta, csillagos az égboltban.

Elődeink jól ismerték a csillagos eget, nem egy csillagképhez tartozik legenda az ősmagyar mitológiából. A 20. század elején, Szeged környékén jegyzett fel jópár csillagmondát Kálmány Lajos.

 

A Göncöl szekere

A már fentebb említett Göncölszekérhez több monda is tartozik, de mindegyik a kereszténységgel kapcsolatos.  Ez az a szekér, amelyik Illés prófétát felvitte az égbe. Más változat szerint  a Tejúton haladó Göncölszekérnek Jézus, Szent Péter, Dávid, Illés, vagy angyalok az utasai. Arra is akad magyarázat, hogy a rúdja miért ferde: nekiütközött a Mennyország kapujának.

 

Orion, a kaszás

Az Orion csillagképnek is van magyar elnevezése, ez a Kaszás csillag, vagy Sánta Kata.  A régebbi monda szerint kaszát ábrázol, melyet Illés vesztett el, amikor Isten a déli pihenőben felszólította, hogy menjen  pogányokat téríteni.

Az újabb változatban az Orion övének három csillaga három kaszás. Ezek haladnak az égen és közben aratnak, körülöttük négy ember (az Orion váll- és lábcsillagai) kévéket rak. Utánuk lohol Sánta Kata (A Szíriusz nevű csillag), aki az ételt viszi. Azonban soha nem éri utol őket, mivel belelépett egy kaszába és megsántult. Sánta Katáról azt is mondják, hogy fel szeretne ülni a Göncölszekérre, de a kaszások nem hagyják, mindig a lába elé kapnak a kaszával. A Tejúttal is kapcsolatba hozzák Sánta Katát, egyesek úgy mesélik, Kata kiöntötte az aludtejet, amit a kaszásoknak vitt volna.

 

A Fiastyúk a mennybéli hedonizmust szolgálja

A Fiastyúkkal kapcsolatos legendák nagyon változatosak.  A Bika csillagkép közismert csillagcsoportjának formáját úgy is magyarázzák, hogy Sánta Kata egy kotlóst is vitt magával az égi búzamezőkre, hogy az elszórt búzaszemekből táplálja azt. A másik magyarázat szerint egyszerűen azért van a tyúk az égen, hogy a már üdvözült lelkeknek és szenteknek a mennyországban se kelljen lemondania a paprikás csirkéről.

 

Csaba királyfi csillagösvénye

A Tejút esetében sok népcsoportnál fordul elő, hogy egyfajta ösvényként tekintenek erre a rengeteg csillagból álló képletre. A legelterjedtebb legenda a székelyekkel kapcsolatos, amikor Csaba királyfi a hátramaradt, környező népek által megtámadott székely vitézeit segíti meg. Seregével az égből, egyenesen a Tejútról száll alá, hogy győzelemre segítse népét.

Olyan monda is fűződik hozzá, hogy az angyalok egymással civakodtak, ami felverte a port.

 

Főszerepben a csillagos égbolt

Nálunk, a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban a csillagok rajongói több megfesthető kép közül is válogathatnak. Foszforeszkáló festékkel számos képet is alkothatsz nálunk, így a csillagok pislákoló fényét felhős éjszakákon is megidézheted otthonodban. Ilyen az Éjszakai ragyogás című kép, ahol a Holdnak is jut bőven hely a vásznon. Szintén a Holdat és csillagos éjszakát figyelő alakokat festhetünk, ha a Mickey egér és barátja, a Kis herceg és a Róka, a Cicusok a holdfényben, vagy a Két jóbarát az éjszakában című festményeket választjuk. A Jégvarázsból ismert Tüzit ábrázoló képen is világító festékkel festheted meg a háttérben a csillagokat.

Blog

Élményfestés – Arany és türkiz

A hétköznapi életünkben is van jelentősége a körülöttünk előforduló színpároknak, színpárosításoknak. Fokozottan érdekes az, hogy milyen színekkel vesszük körbe magunkat azokban az életterekben, ahol sokat tartózkodunk. Színekkel kifejezhetünk hangulatokat, érzéseket, sugározhatunk nyugalmat, de akár gazdagságot és hatalmat is megjeleníthetünk.   A szín fogalma Színesnek nevezzük a fényt, ha különböző hullámhosszokon eltérő intenzitása van, a nem átlátszó felületeket, ha különböző hullámhosszokon más és más mértékben verik vissza a fényt és az átlátszó vagy áttetsző anyagokat is, ha különböző hullámhosszokon különböző mértékben bocsátják át a rájuk vetülő fényt. Összességében azt mondhatjuk tehát, hogy a szín nem más, mint a szemünkbe érkező fénynek az a tulajdonsága, hogy különböző hullámhosszúságú összetevői más intenzitásúak.   A színek hatása A színeknek kiemelkedő szerepük van az életünkben és az erre a témára irányuló vizsgálatok szerint egyes érzelmek sokkal jobban társíthatók egy adott színhez, mint bármely másikhoz, amely társítások ráadásul a világ nagy részén egyformán működnek. Ilyen szín-érzelem társítás például az, hogy a depressziós vagy szorongó állapotot legjobban a szürke szín fejezi ki, a vidámságot pedig a sárga szín jeleníti meg. A színválasztásaink legtöbbször tükrözik az életünk aktuális helyzeteit, állapotát és az ezek miatt kialakuló hangulatunkat is, de ne feledjük, hogy ez a jelenség akár meg is fordítható.

Olvass tovább »

Festészeti stílusok, irányzatok – 3. rész

Ez a harmadik része a festészeti stílusokról és irányzatokról szóló cikkünknek. Az első részben sorra vettük a legjelentősebbeket a X. századtól, amelyek több művészeti ágban és így a festészetben is megjelentek és értékes művek születtek az égiszük alatt. A második részben az irányzatok bemutatásával a XIX. század második felétől indulunk, amikor annyi új és egymásból ugyan következő, de merőben eltérő stílus alakult ki, hogy szinte nem is győztük felsorolni őket. Ez pedig a harmadik rész, amelyben bemutatjuk a XX. században kialakult legújabb kori irányzatokat.   Stílusok a festészetben (XX. és XXI. században) A fauvizmus (1905-től 1907-ig) A ’fauves’ francia szó jelentése magyarul vadak, amely úgy lett egy festészeti irányzat elnevezése, hogy Louis Vauxcelles műkritikus ezzel a jelzővel illette az 1905-ös párizsi Őszi Szalon tárlaton a 7-es számú teremben kiállított képeivel bemutatkozó festőcsoportot. A Henri Matisse francia festőművész köré szerveződő új irányzat azt tartotta a legfontosabb küldetésének, hogy az erős és kifejező színek használatával újra meg tudja érinteni a szemlélőt, mert nézetük szerint a XX. századra a festészet kifejezőereje megkopott, eszközei kimerültek, arra van szükség, hogy visszatérjenek az alapokhoz. Vincent van Gogh és Paul Gauguin ábrázolásmódja is hatott a művészetükre. A vadak új művészeti irányzata kedvező fogadtatásra talált Párizsban, a körbe

Olvass tovább »

Élményfestés – A teknős

Jellegzetes karakterű és fizimiskájú állatok a teknősök. Több kultúrában, vallásban és mondavilágban kiemelt szerepük volt és van még a jelenkorban is. Vajon tudunk-e róluk bármit is, azon kívül, hogy teknőt „hordanak” a hátukon, amely védelmi funkciót is ellát és hogy nagyon lassan képesek csak haladni a szárazföldön? Ebben a bejegyzésben igyekszünk minél több információt átadni olvasóinknak ezekről a különleges állatokról.   A teknősökről általában A teknősök a hüllők egyik meghatározó csoportja. Kihalt és még élő fajaik egyaránt vannak. Mintegy 200 millió évvel ezelőtt jelentek meg az első teknősfajok a Földön. Ma 327 ismert teknősfaj létezik, 14 családra osztva. A különböző fajok majdnem fele védett. A teknősök legfőbb jellegzetessége, amely minden más gerincestől megkülönbözteti őket, az a testüket hasi- és hátoldalon egyaránt beborító csontos páncélzat. A vízben élő teknősök alapvetően ragadozók, bár valamennyi növényi táplálékot is fogyasztanak. A szárazföldön élő fajták pedig növényevők, mivel a különösen lassú mozgásuk miatt nem tudnának semmilyen állatot sem zsákmányul ejteni.  A teknősök tojással szaporodnak. Különleges tulajdonságuk, hogy a legtöbb teknősfaj nemét a tojást érő hőmérséklet dönti el a kikelés előtt. a magas hőmérséklet nőnemű, az alacsonyabb hőmérséklet hímnemű teknőst eredményez. A teknősök rendjének Magyarországon egyetlen faja őshonos: a mocsári teknős. Emellett persze számos teknősfaj él

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü

Kedves Vendégeink!

Az eseményeken való részvételhez oltási/védettségi igazolás nem szükséges!