Klimt nevét és néhány alkotását általában még azok is ismerik, akiket egyáltalán nem, vagy csak felületesen foglalkoztatnak a képzőművészettel és a művészeti stílusokkal kapcsolatos ismeretek. Sokak számára az ő neve összeforrt az osztrák szecesszióval, amelytől tényleg nem függetleníthető, de munkássága sokkal összetettebb és teljesen egyedi mintázatot mutat.
Érthetjük ezt szó szerint is, hiszen a Gustav Klimt képeken megjelenő motívumok, anyaghasználat és ábrázolásmód összetéveszthetetlenül jellemzi a festőt. Persze akadtak és akadnak követői és másolói mindig, de azt a tudást és látásmódot, ami neki megadatott, nem lehet csak úgy lemásolni. A szecesszió, mint művészeti irányzat Klimt munkássága szempontjából is érdekes, ezért pár mondatban összefoglaltuk, hogy mit érdemes tudni róla.
A szecesszió
Az impresszionizmus mellett a szecesszió a másik olyan művészeti irányzat, amely a XIX. és a XX. század fordulóján az akkori akadémikus művészettől való tudatos elfordulást, a hazugnak gondolt neogótikus, neoreneszánsz és neobarokk stílusoktól való elszakadást jelenti, visszatérve a természetből elleshető motívumokhoz.
Jellemző a stílusra a növényekből inspirált és a geometrikus mintákra épülő ornamentika, a hangsúlyos, élénk színek használata és az organikus formák előtérbe helyezése a szigorúan egyenes vonalak vagy a szabályos díszítőelemek helyett. A szecesszió építészei a lágy vonalvezetést és a lekerekített formákat alkalmazták a derékszögek és az egyenesek helyett.
Az egész világon éreztette hatását ez az újfajta látásmód, mindenhol egy kicsit máshogy és más mértékben hatva. Ráadásul szinte minden jelentősebb szecessziós műveket jegyző országban máshogy nevezik a stílust, ezzel megnehezítve a művészettörténetben kevésbé jártas szemlélők dolgát, mert ők nem feltétlenül vannak vele tisztában, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában szecessziónak nevezett művészeti irányzat Franciaországban és Nagy-Britanniában art nouveau, Németországban Jugendstil vagy Wellenstil, Spanyolországban Modernismo, Olaszországban stile floreale, a tengeren túlon pedig Tiffany Style.
Persze a stílus egyik nagy vívmánya az, hogy a sokszínűség lehetősége rejlik benne, amely a különböző országokban a helyi sajátosságoknak és az ott alkotó művészek egyéni látásmódjának megfelelően alakult. Közös jellemzőjük, hogy a szecessziós képzőművészetben, iparművészetben és építészetben a tartalom és a forma minden eddiginél közelebb került egymáshoz, a tárgyak és az épületek tervezése során a funkcióból kiindulva tervezték meg a formát, amit aztán a stílus sajátos motívumaival díszítettek.
Gustav Klimt élete és művészete
Klimt egy nem túl tehetős családba született hat testvérével együtt a Bécshez közeli Baumgartenben. Édesapja cseh származású aranyműves volt, akitől testvéreivel együtt szerencsésen örökölték a művészi tehetséget, amely Klimtnél már korán megmutatkozott, így szülei 14 éves korától a bécsi Iparművészeti Főiskolára járatták. Ebben az időben még nem kérdőjelezte meg az akadémikus művészetet és az iskola tanítási módszereit vagy legalábbis erősebbnek bizonyult a tanulás iránti vágya, így szorgalmasan rajzolta és festette a szobrokat és más műtárgyakat, még a múzeumokba is bejárt, hogy az ottani képeket másolja gyakorlásképpen.
1880-tól saját művészeti stúdiót indított Ernst nevű testvérével és Franz Matsch festőművésszel. Sikert sikerre halmoztak, a megbízások érkeztek egymás után. Ezekben az években készült el a rijekai Városi Színház, a bukaresti Nemzeti Színház, a román királyi palota és a Hermes villa (Erzsébet királyné nyári rezidenciája) belső festése és dekorációja, amely az ő nevükhöz fűződik.
1888-ban magas rangú kitüntetést kapott Ferenc József császártól és tiszteletbeli tagja lett a bécsi és a müncheni egyetemnek is. Sajnos ezek a boldog idők 1892-ben véget értek, amikor Ernst (a testvér) és édesapjuk meghalt, ettől kezdve Klimt világlátása átalakult, művészete befelé forduló irányba indult el, készülő képein újra és újra megjelenik a születés, a halál és a kettő között lezajló változások sora, amelyek tulajdonképpen magát az életet jelentik.
1897-ben lépett ki végül az akadémiai festők sorából és Vereinigung Bildender Künstler Österreichs Sezession néven megalapította azt az új művészeti irányzatot, amelyet mi szecesszió néven ismerünk. Az elsődleges célja a szerveződésnek az volt, hogy a fiatal, még kezdő művészeknek biztosítson bemutatkozási lehetőséget azokban az esetekben is, amikor az akadémikus stílustól merőben eltérő, új kezdeményezések látnak napvilágot.
1903-tól Klimt művészete új ihletforrásból is táplálkozott, mert utazást tett Olaszországban, ahol a velencei és ravennai mozaikok is nagy hatással voltak rá. A képein megjelenő aranyozás és az ábrázolás szimbolikája is visszavezethető ezekre a tapasztalatokra, kibontakoztatva ezzel azt az alkotói korszakot, amely a művész nevét meghallva legtöbbünknek eszébe juthat. Ebben az időszakban készült ’A csók’ című kép és az Adele Bloch-Bauert ábrázoló portré, amely minden idők egyik legdrágábban gazdát cserélt festménye lett 2006-ban, amikor megvásárolta a Neue Galerie New York.
Élményfestés a KreatívLigetben Klimt stílusában
Az érzékiség, az emberi kapcsolatok testi vonatkozásai, mint feldolgozandó témák előkelő helyen szerepelnek Klimt képein. Vásznain az erotika finoman és érzékenyen jelenik meg, továbbgondolásra sarkallva a szemlélőt. A gazdag életműből olyan képeket igyekeztünk választani, amelyek a foglalkozásainkon résztvevő alkotók számára leginkább megmutatják az érzéki kapcsolatok ábrázolhatóságát.
A KreatívLiget Élményfestő Stúdióban a következő Klimt képekből választhatsz:
- A csók
- Anya gyermekkel
főoldal
események
kosár
menü