Amerika egy külön világ. Úgy szoktunk rá hivatkozni, hogy a „tengerentúlon” vagy mint „a lehetőségek hazája”, ezekkel a kifejezésekkel is erősítve a különlegességét, a meseszerűségét. Pedig „odaát” is emberek élnek, akik sok esetben az Európából kivándorolt tehetséges ősök leszármazottjai. Lehet, hogy sokan már nem is emlékeznek a pár száz évvel ezelőtti történésekre. És nem emlékeznek arra sem, hogy egy-egy jelképpé nemesült építmény az elődök keze munkáját viseli. Sőt, nem csak a verejtéküket, hanem néha szó szerint a vérüket is adták az építők valamiért, aminek a megvalósulásában hittek mindenek felett. Ilyen építmény például a Brooklyn híd, és mivel egy festményen a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban is megörökíthető ez a kiemelkedő mérnöki teljesítmény, ezúttal „róla” írunk részletesebben.
A Brooklyn híd története
A Brooklyn híd az Egyesült Államok egyik legrégibb függőhídja, Manhattan szigetét köti össze Brooklynnal. A világ első acélkábeles függőhídja volt, és 1903-ig a leghosszabb is. 1870. január 3-án kezdték meg a tényleges építését, és 1883. május 24-én adtak át a forgalomnak. Először New York és Brooklyn híd-ként említették, ezután végül 1915-ben kapta hivatalosan a Brooklyn híd nevet.
A híd New York városképének kiemelkedő jellegzetessége. Szerkezetileg kábelháló tartja a hidat. A négy, egyenként 27,5 cm átmérőjű legvastagabb kábelt a földbe ágyazták. A két 84 m magas hídoszlop közötti távolság 486 m, amelyek abban az időben, amikor épültek a város legmagasabb pontjai közé tartoztak. A hidat homokkőből és gránitból építették neogótikus stílusban. A Brooklyn híd építési költsége 15,5 millió dollár volt.
A Brooklyn híd tervezője
A terveket a német származású John Augustus Roebling híres hídtervező készítette. Roebling Németországban született és Mühlhausenben járt iskolába. 15 éves korában Erfurt városába került, ahol matematikát és természettudományokat tanult. 1824-ben sikeresen felvételizett Berlinben a Királyi Építészeti Akadémiára. Itt aztán építészetet, mélyépítést, gát- és hídépítést, gépészetet és hidraulikát tanult. Közben Hegel filozófiai előadásait is hallgatta. Johann Friedrich Dietlein professzor óráin hallott a Bajorországban, Pfalzban és Westfáliában éppen akkor épülő függőhíd típusú hidakról, amiket aztán meg is tekintett élőben.
1826-ban sikeresen levizsgázott. Állami szolgálatban kellett dolgoznia Westfáliában, ebben az időszakban útépítéseken volt építésvezető. Ez idő tájt készítette el a Ruhr és Lenne folyókon átívelő függőhidak első terveit, de ezeket a hidakat végül nem építették meg. A hídépítésben ekkor kezdték alkalmazni a láncgörbe hiperbolikus függvényét.
1831-ben bátyjával és néhány másik mühlhauseni polgárral együtt kivándorolt az Egyesült Államokba. 1844-ben megnyerte a pályázatot az Allegheny folyót átszelő csatornahíd építésére. A hétlyukú, fa csatornatestből álló hidat 18 cm átmérőjű, párhuzamos vaskábelek tartották mindkét oldalon.
1845-ben függőhidat tervezett a Monongahela folyóra Pittsburgh-nél, 1848-ban pedig két függőhíd típusú csatornahidat a Delaware és Hudson hajózási csatornára. Vasúti hidat tervezett a Niagara folyóra a Niagara-vízeséstől 4 km-re folyamirányban lefelé, a New York Central Railroad és a kanadai Great Western Railway vasúttársaságok megbízásából. A munkálatok 1851-ben kezdődtek, és négy évig tartottak. A híd 250 m hosszú és kétszintes volt, a vasúti és közúti közlekedés számára épült.
Ebben az időszakban tervezett egy vasúti hidat a Kentucky folyóra Cincinnati és Chattanooga között a Southern Railway vasúttársaság megbízásából. A híd több mint 370 m támaszközű lett volna, de nem fejezték be, mert a vasúttársaság közben tönkrement. Később rácsszerkezetű híddá építették át.
1863-ban hidat tervezett az Ohio folyóra Cincinnatiban, amelyet 1867-ben fejeztek be. Később John A. Roebling függőhíd lett a neve, és a Brooklyn híd megépítése előtt ez a híd volt a világ leghosszabb függőhídja.
Roebling 1867-ben kezdte a Brooklyn híd tervezését, amely a Brooklyn és Manhattan között szeli át az East Rivert New Yorkban.
A Brooklyn híd építése
A helyszíni mérések közben Roebling szerencsétlen módon megsérült, amikor egy éppen kikötni készülő komphajó meglökte a vasoszlopokat, amelyek aztán összezúzták lábujjait. Amputálni kellett a sérült részeket, és Roebling néhány hét múlva tetanusz fertőzésben meghalt.
Az építkezés 1870. január 3-án már nélküle kezdődött. Fia, Washington Augustus Roebling vette át az irányítást. A 3000 tonna tömegű pneumatikus keszonok 24 méter mélyen voltak beágyazva a manhattani oldalon, és 13,5 méterre a brooklyni oldalon. Az élet és a munkavégzés a keszonokban nem volt könnyű. A tüzek, robbanások és a keszonbetegség 27 ember életét követelte.
Maga Washington Roebling is érintetté vált, keszonbetegség következtében részlegesen lebénult. Ekkor felesége, Emily Warren Roebling lépett a helyére, és 11 éven keresztül közvetített főmérnök férje és az építkezésen dolgozó mérnökök között. Emily férje segítségével felsőfokú matematikát és szilárdságtant tanult. Megismerkedett a hídépítés technikájával és a kábelgyártás technológiájával is.
Élményfestés – Brooklyn híd
Ha nagy rajongója vagy New York városának és kedves számodra a felhőkarcolók látványa, gyere el hozzánk a KreatívLiget Élményfestő Stúdióba! Egy 3 órás élményfestés program keretében elkészítheted a saját ’Kilátás a Brooklyn hídra’ festményedet. Remek kép lesz a végeredmény, amellyel díszítheted otthonodat vagy akár el is ajándékozhatod valakinek.
Keresd az aktuális lehetőségeket az Események menüpontban, ahol dátumok és festmények együtt szerepelnek, segítve ezzel a választást.
Nem találod a képet, amit el szeretnél készíteni? Nézz körül a KreatívLiget webáruházban, ahol azok az elkészíthető képek szerepelnek, amelyeket otthonodba rendelve tudsz megfesteni.