Élményfestés – London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa. A legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban és Európában Moszkva után a legnépesebb város. A Londoni-medencében helyezkedik el, a Temze folyó mindkét partján. A története egészen a várost alapító rómaiakig nyúlik vissza, akik a várost Londinium-nak nevezték el. A középkor emlékeit a város központjában található City of London őrzi, a mai London ezt a városrészt veszi körbe.

London, mint festészeti téma

Londonban több világörökségi helyszín található. Ezek többek között a Tower of London, a Kew Gardens, a Westminster-palota és a Westminsteri apátság. Híres nevezetessége a városnak a Buckingham-palota, a London Eye, a Tower Bridge, a Piccadilly Circus, a Trafalgar tér, a Szent Pál Székesegyház és a Wembley Stadion is. Ezek közül több is igen népszerű festészeti téma napjainkban is, jó alapot szolgáltatva a kortárs festők képeinek és dekorációt biztosítva sok otthonnak és irodának.

London épületei festményeken

Claude Monet 1899 ősze és 1901 tavasza között egy jó pár festményt készített a londoni Parlament épületéről, a Westminster palotáról. A képek szinte teljesen azonos nézőpontból ábrázolják az épületet. Monet először a Savoy hotel egyik szobájából, később pedig a Saint Thomas kórház teraszáról készítette el a festményeit. A képek a sűrűsödő esti ködben ábrázolják a brit parlament épületét.

Korábbi sorozataihoz hasonlóan Monet egyszerre több képen is dolgozott a helyszínen és a napszakok, valamint a közben megfigyelhető fényeffektusok változásának függvényében mozgott az állványai között.

Csaknem 100 képet készített a témáról Londonban, majd ezeket otthoni műtermében tökéletesítette tovább. Utómunkálataihoz fényképeket is rendelt Londonból, amivel aztán kiváltotta néhány kritikus ellenszenvét és támadását. Az ebben az időben már igen elismert művész magabiztosan válaszolt a kritikákra. Azt mondta, hogy “a művek elkészítése az én dolgom, és a néző fogja megítélni munkám eredményét”.

Monet 1904-ben aztán 37 képet állított ki a Westminster sorozatból nagy sikerrel a Durand-Ruel galériában, Párizsban.

Élményfestés és London

Ha már jártál Londonban, akkor azért, ha pedig nem jártál, akkor azért ajánljuk Neked szeretettel a londoni témájú élményfestés foglalkozásainkat. Csodálatos képeket készíthetsz instruktoraink útmutatója alapján és végül egy olyan élménnyel is gazdagodhatsz, amelyre sokáig emlékezni fogsz, főleg, ha gyakran ránézel az elkészült festményre.

Keresd a Londonnal kapcsolatos képeket az Események menüpontban, nézd meg az időpontokat és válaszd ki a Neked megfelelőt akár már ma! Szeretettel várunk a KreatívLiget Élményfestő Stúdióba egy 3 órás kreatív időtöltésre.

Blog

Élményfestés – Víz alatti világ

Földünk valamivel több mint kétharmad részét tengerek és óceánok borítják. Ezeken a nagy kiterjedésű és általában egymással összeköttetésben lévő vízfelületeken kívül tavak és folyók szép számmal akadnak a szárazföldek belsejében is. A legtöbb vízfelület gazdag életteret is rejt, ahol élőlények – legtöbbünk számára felfoghatatlan – sokasága változatos és sokszínű képet mutat a víz alatti életről. A partközeli tengerek élővilága Átlagosan 200 méteres mélységig terjed a partközeli élővilág élettere. Itt rendkívül változatos, fajokban gazdag élővilágot találhatunk. Ennek fő okai, hogy ezekre a területekre torkollnak a szárazföld folyói, nagy mennyiségű szervetlen és szerves tápanyagot hozva magukkal. Az itt élő élőlények nem kerülnek a mélytengeri rétegekbe, hanem fokozatosan visszajutnak az anyag forgalmába. A tápanyagban dús vízben a 200 méteres mélységig még a napfény is lehatol, optimális környezetet teremtve ezzel a termelő és a fogyasztó élőlényeknek egyaránt. A sekély vizek homokos, iszapos fenéken egyszikű virágos növények, és különböző hínárfélék gyökereznek. Egyes tengeri füvek hatalmas kiterjedésű területen alkotnak zöld gyepszőnyeget. A növényevők közt apró csigák és rákok találhatók, valamint növényevő halak. A ragadozókat a tengerfenéken a csalánozó virágállatok és a tüskésbőrű tengericsillagok képviselik. A partközeli vizek ragadozó szintjéhez a tengerparti madarak és a partmentén élő tengeri emlősök sorolhatók. A lebontó élőlények a szivacsok, féregfajok,

Olvass tovább »

Miért fehér a hó?

Egyre kevesebbszer fordul elő mostanában, hogy hótakaró fedi a tájat a téli hónapokban Magyarországon. Pedig a hóval fedett táj nem csak esztétikai élmény, hanem hasznos az őszi vetés számára is. A szántóföldeket befedő nagy fehér hólepel megvédi a vetést a széltől, a madaraktól, az erős fagytól és olvadáskor pedig elegendő vizet is biztosít a növényeknek. Amikor mégis havazik és fehérbe borul a táj, sokunkban felmerül a kérdés, hogy vajon miért fehér a hó vagy legalábbis a szemünk miért látja annak? Ugyanez a kérdés foglalkoztathatja a Kreatívliget Élményfestő Stúdió foglalkozásain téli tájat festő résztvevőket is. Bár ők már azt is tudhatják, hogy a fehérnek is lehet sokféle árnyalata és ha a havas tájra árnyékokat is festünk, akkor még több árnyalat és szín kerül rá a képre. A hóesés A régi népmese úgy magyarázta, hogy Holle anyó rázta ki jó alaposan a tollas paplanját fenn az égben, más spirituális irányú magyarázatok szerint viszont az angyalok szeretete hullik ilyenkor ránk. A valóságban egyszerűbbnek tűnik, hogy hogyan képződnek a hópelyhek. Hónak a 0 Celsius fok alatt képződött csapadékot nevezzük, amely a vízpárát tartalmazó levegő szakaszos lehűlésével jön létre. Ilyenkor a levegőben képződött jégrészecskék további jégrészecskékké fagynak, és hókristállyá egyesülnek. A hó laza és

Olvass tovább »

Fess velünk galaxist!

A KreatívLiget Élményfestő Stúdióban elkészíthető festmények között az egyik legnépszerűbb a karakteres és különleges ’Galaxis’ című kép, amely egy nem lehetséges együttállásban, de nagyon dekoratív módon ábrázolja naprendszerünk bolygóit és ezek háttereként a messzi csillagok milliárdjait. De mitől is annyira különleges téma ez, hogy mindig megragadja az emberek figyelmét és állandó ihletforrás, alkotásra buzdítva felnőttet és gyereket egyaránt? Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk néhány érdekességet a galaxisokról és a világegyetem sokszínűségéről. A galaxisok keletkezése Az univerzum első galaxisai a titokzatos sötét anyagból, valamint abból a főleg hidrogénből és héliumból álló gázból keletkeztek, amely az ősrobbanás bekövetkezése után betöltötte az alakulófélben lévő teret. Azokon a helyeken, ahol a sötét anyag sűrűsége nagyobb volt, a gázok a gravitációnak engedelmeskedve húzódtak össze és formálódtak nagyon lassan azokká a csillagokká és bolygókká, amelyek napjainkban ismertek és a galaxisokat alkotják. A galaxisok anyagának összehúzódási sebessége a sötét anyag létezésének egyik fontos bizonyítéka. Nélküle a kisebb tömegű gázokból sokkal lassabban, akár 100 milliárd évet is elérő idő alatt keletkeztek volna csak az első galaxisok, így viszont a nagyjából egymilliárd év is elegendőnek bizonyult a meglepően nagy, a mi Tejútrendszerünkével hasonló tömegű galaxisok kialakulására. A galaxisok az univerzumban Csak nagyon kevés galaxis létezik külön-külön, azaz egymagában.

Olvass tovább »