Élményfestés tavaszváró hangulatban

Így tél vége felé jön el az az idő, amikor már nem csak a farsang és a busójárás szól a téltemetésről, hanem az ember gondolatai és vágyai is egyre inkább a tavasz körül forognak. Sokan várjuk már nagyon a hideg időszak végét, még akkor is, ha megvannak a télnek is a maga szépségei. A tavasz jót tesz a lelkünknek. A megújulást, a több napsütést, a természet ébredését és sok virágot hoz magával.

 

Mi a tavasz?

A tavasz a mérsékelt éghajlatú övezet egyik évszaka, a négy közül. A trópusi éghajlatú tájak ugyan nagyon egzotikusak és a maguk nemében szépek is, de arrafelé sajnos ez az évszak egyszerűen nem létezik. A tavasz arról ismerhető meg, hogy ilyenkor felélénkül az élővilág, virágba borulnak a növények, zöldellenek a mezők és lombot növesztenek az erdők. Mi emberek is felébredünk egyfajta téli álomból, és fokozott igényünk támadhat az alkotásra, a környezetünket szebbé varázsoló tevékenységekre.

Földünk északi féltekéjén a március, az április és a május, a déli féltekén pedig a szeptember, az október és a november a tavaszi hónapok.

 

A tavasz igazi kezdete

A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart. Tehát az északi féltekén megközelítőleg március 21-től június 21-ig, a déli féltekén pedig szeptember 23-tól december 21-ig örülhetünk ennek az évszaknak.

Tavasszal emelkedik az átlaghőmérséklet nappal és éjszaka is, de az is sokszor előfordul, hogy szeszélyessé és kicsit kiszámíthatatlanná válik az időjárás. Elvileg ebben az évszakban esik a legtöbb eső, a magasabban fekvő területeken pedig fokozatosan elolvad a hó és a jég. Emiatt a folyók és a patakok megduzzadása, esetenként medrükből való teljes kilépése is erre az időszakra tehető. A vándormadarak, amelyek a hűvösebb idő megérkeztével elvándoroltak melegebb éghajlatra, általában ilyenkor visszatérnek a fészkelőhelyeikre.

Nálunk a tavasz létezésében fontos szerepet játszik, hogy a mérsékelt éghajlati öv része vagyunk. A trópusokon egyáltalán nem létezik ilyen évszak. A tavaszi felmelegedésben nagy szerepet játszik a napsugarak nagyobb beesési szöge, valamint a téli időszakhoz képest a napsütéses időtartam növekedése és az éjszakai időszak rövidülése.

 

Tavaszvárás a különböző népeknél

A farsang a tavaszvárás ősi időktől létező örömünnepe. Jellemzően az evés, az ivás, a lakodalmak, a disznótorok és a jelmezes felvonulások ideje. A hedonista mulatságok elsődleges célja tulajdonképpen az, hogy a természetet hasonló bőségre ösztönözzék a hideg időszak után.

A téltemető-tavaszváró mulatozás hagyománya számos európai országban elterjedt volt már a régi időkben is. Nálunk Magyarországon csak a középkorban honosodott meg. Számos hatás érvényesült a hazai szokások kialakulásában. A városi polgárság és a falusi lakosság esetében a német, míg az arisztokrácia körében inkább az olasz és a francia hatások erősödtek meg.

Az álarcos mulatságok eredete egészen az ókorig nyúlik vissza. A görögök minden tavasszal ünnepséget rendeztek a bor istene, Dionüszosz tiszteletére. A rómaiak átvették ezt a szokást, őnáluk Bacchus volt a boristen, az ő tiszteletére megtartották a Bacchanaliát. Az ünnepségek egy teljes hétig is eltartottak. A mulatozás során a szegényeket is megvendégelték, a családtagok pedig ajándékokat adtak egymásnak. A programokat nagyszabású gladiátor viadalok is színesítették. A ’carneval’ szó jelentésének magyarázata is ebben az időszakban keresendő. A „carne vale” egy latin kifejezés, amelynek jelentése: búcsú a hústól. Egy másik szómagyarázat szerint azonban a Róma utcáin az álarcos menet által végigtolt szekér nevéből, a ’carrus navalisból’ alakult ki végül a mi nyelvünkben is előforduló karnevál szó.

Magyarországon jellemző farsangi szokás az úgynevezett maszkos alakoskodás, ezek közül is a legismertebb: a mohácsi busójárás. Az igazi busó öltözet részei: a szőrével kifelé fordított bunda, a szalmával kitömött gatya, rajta pedig a gyapjúból kötött harisnya. A bundát öv vagy marhakötél fogja össze deréktájon, amelyen egy marhakolomp lóg. Van még egy kereplő vagy egy soktollú, fából készült buzogány, amelyet a busók a kezükben tartanak és zajonganak is a sikeres tél űzés érdekében. A fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc teszi fel a pontot az i-re, ami a hagyományos busó jelmezt illeti.

 

Tavasz a képzőművészetben

A legtöbb ember által várva várt tavasz alkalmával a természet újjáéled, a fák rügyezni kezdenek, végre érezhető erővel süt a nap és ez minden élőlényre hatással van. Ez az évszak a művészek számára a reneszánsz kora óta állandó és kiapadhatatlan inspirációs forrást jelentett. A festőművészek képeikben a tavasz szépségét, a megújulást, a szerelmet és az évszakban rejlő sokszínű lehetőségeket ünneplik és mutatják meg a szemlélőnek is.

Híres tavaszi témájú képek

A reneszánsz korszak egyik nagy műve Sandro Botticelli Tavasz című festménye. A kép központi alakja Vénusz istennő, aki egy narancsligetben áll az érett gyümölcsökkel, a három grácia, Merkúr, egy kerub és Flora társaságában. A festmény harmóniát áraszt, igazi mestermű, amelynek értelmezése folyamatosan vitára ösztönzi a művészettörténészeket és a laikusokat egyaránt. Egyesek szerint a tavasz buja növekedésének allegóriája a festmény, mások inkább a szerelem eszményét látják benne.

Claude Monet Gyümölcsös tavasszal című festményét tartják sokan a tavaszi impresszionista képek közül a legjobbnak. A kép a festőművész Giverny-ben álló házának kertjét mutatja be. 1886-ban a gyümölcsösben festette le a jelenetet, az almafa virágzó lombjai alatt ülő női alakkal. Hogy ki is pontosan a nőalak, azt nem tudhatjuk teljes bizonyossággal. Sokak szerint a művész akkori szeretője, Suzanne Hoschedé lánya, akinek anyja lett később a művész második felesége.

 

Tavaszi képek a KreatívLigetnél

Készen állunk a tavaszra az élményfestés alkalmakon elkészíthető képekkel is. Több tavaszi tematikájú festményt válogatunk be a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatába, amelyeket a Helyszíni élményfestések menüpontban találsz meg.

Válaszd ki a neked tetszőt és gyere el hozzánk festeni! Szeretettel és csodás, tavaszi hangulatú képekkel várunk mindenkit.

Blog

Élményfestés – Filmes inspirációk

A filmeket sokan szeretjük. Persze mindenkinek megvan a maga kedvence vagy legalább stílusa. Ebben is sokféle ízlés lehet és nagy különbségek abban, hogy kinek mi tetszik. Egy film viszont biztosan akkor mondható jónak, ha nem csak arra a másfél-két órára köti le e figyelmünket, amíg megnézzük. A jó film a moziból való kijövetel, a tévé elől való felállás után is velünk marad. Gondolkozunk rajta, megbeszéljük a részleteit a barátainkkal, fanatikusabb rajongók pedig kielemzik még a kosztümöket és a díszleteket is. Miért ne lehetnének a filmek és azok karakteres szereplői a festményeink inspirációi és meghatározó, fókuszban lévő elemei? Naná, hogy lehetnek, és előfordulhat fordított eset is, amikor egy festmény ihleti meg a filmrendezőket. Nézzünk néhány ilyet a cikk első felében.   Festmények, amelyek filmjelenetet ihlettek A filmrendezők kedvelik a szépen megkomponált jeleneteket, amelyek kimerevítve úgy néznek ki, mint egy festmény. Előfordult már többször olyan is, amikor azért volt annyira szembetűnő a hasonlóság, mert a filmben elhelyezett képsort tényleg egy már korábban megfestett kép ihletett, sőt néhány esetben szó szerint lemásolták azt. A Jean-Auguste Dominique Ingres fürdőben mosakodó hölgyeket ábrázoló képe, amely a meztelen női háttal a középpontjában megjelenik Jean-Luc Godard Passiójáték című filmjében. Silvia von Harden dohányzó újságírót ábrázoló kávéházi portréja

Olvass tovább »

Kevésbé ismert festők – Gellért Imre

Elérkezett minden idők legfurcsább, legnagyobb körültekintéssel szervezett olimpiája. Minden szem Tokióra szegeződik, és megkezdődik a küzdelem a ötkarikás játékokon. A résztvevő sportolók közül sokaknak van civil szakmája is magas szintű sportkarrierjük mellett. Mi magyarok, egy tornában és festészetben is egyaránt sikeres sportolóval, Gellért Imrével büszkélkedhetünk ebből a szempontból. Grünfeld Imre néven született 1889. július 24-én Budapesten. Később, 1915-ben magyarosította nevét Gellértre. Amerikában Emery Gellert néven vált ismertté, a mai napig igen népszerűek festményei az amerikai aukciós oldalakon.   A bohém tornász Az 1912-es – Stockholmban rendezett – olimpiára 121 fővel érkezett a magyar csapat. Végül 8 éremmel tért haza a küldöttség, ebből 3 arany volt. Különösen emlékezetes év volt ez a magyar tornasportnak, hiszen ebben az évben állhatott először dobogóra magyar tornászcsapat olimpián. Akkor még más volt a kerete a versenynek, öt nemzet 91 sportolója vágott neki a megmérettetésnek, ahol a magyar csapat szerezte meg a történelmi ezüst érmet Olaszország mögött, Nagy-Britannia előtt. Ezen csapat tagja volt a művészlelkű Gellért Imre is, aki háromszor nyert magyar bajnokságot 1909-ben, 1911-ben és 1912-ben. Többek között a Postás és az MTK sportolója volt, egyik klubtársa, Dückstein Zoltán ezt nyilatkozta róla: “Gellért festőművész, bohém, művészhajlamú ember, egész tornászásában kifejezésre juttatta ezt a jellemvonását. Egy-egy

Olvass tovább »

Élményfestés – Rókapár

Manapság gyakran találkozhatunk a róka motívummal. Babaholmik, babaszobák falától kezdve, hipszter ruházaton át akárhol visszaköszönhet a rókák jellegzetes, bohém ábrázata. Azonban nem csak a körülöttünk lévő tárgyakon találkozhatunk vele oly gyakran, hanem szinte bárhol a természetben, hiszen a vörös róka a legelterjedtebb szárazföldi ragadozó a Földön. Megtalálhatjuk az északi sarkkörtől kezdve egészen a mediterrán vidékekig, Közép-Amerika és Észak-Afrika néhány területén, és a nagy ázsiai sztyeppéken is. Magyarországon akárhol előfordul, amit elsősorban a kiváló alkalmazkodóképességének köszönhet. Ahogy a természetes élőhelyei egyre szűkösebbé váltak, úgy költözött be az emberi településekre és mezőgazdasági termőterületekre is.   Az éjszaka vörös-fehér urai A rókának általában vöröses-sárgás barna a színe, felülnézetben inkább rozsdavörös a bundája, a hasa és a végtagok belső oldala pedig fehéres. Homlokán, vállain és háta hátulján a farok tövéig fehéren foltos, de ajka, pofája és torka ugyancsak fehér. A végtagokon fehér sáv vonul lefelé, a fülek akárcsak a mancsok, feketék. Farka bozontos és hosszú. Esetenként a csak a  farok hegye, olykor az egész farok fehér színű. Rendkívül ritkán, de Magyarországon is előfordul teljesen fekete egyed, amit a vadászati szaknyelvben „szenes rókának” hívnak. Létezik még az ezüstróka, mely a vörös róka nagy számban tenyésztett színváltozata. Ami a méretét illeti, az a kis, illetve a

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü