Élményfestés tavaszváró hangulatban

Így tél vége felé jön el az az idő, amikor már nem csak a farsang és a busójárás szól a téltemetésről, hanem az ember gondolatai és vágyai is egyre inkább a tavasz körül forognak. Sokan várjuk már nagyon a hideg időszak végét, még akkor is, ha megvannak a télnek is a maga szépségei. A tavasz jót tesz a lelkünknek. A megújulást, a több napsütést, a természet ébredését és sok virágot hoz magával.

 

Mi a tavasz?

A tavasz a mérsékelt éghajlatú övezet egyik évszaka, a négy közül. A trópusi éghajlatú tájak ugyan nagyon egzotikusak és a maguk nemében szépek is, de arrafelé sajnos ez az évszak egyszerűen nem létezik. A tavasz arról ismerhető meg, hogy ilyenkor felélénkül az élővilág, virágba borulnak a növények, zöldellenek a mezők és lombot növesztenek az erdők. Mi emberek is felébredünk egyfajta téli álomból, és fokozott igényünk támadhat az alkotásra, a környezetünket szebbé varázsoló tevékenységekre.

Földünk északi féltekéjén a március, az április és a május, a déli féltekén pedig a szeptember, az október és a november a tavaszi hónapok.

 

A tavasz igazi kezdete

A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart. Tehát az északi féltekén megközelítőleg március 21-től június 21-ig, a déli féltekén pedig szeptember 23-tól december 21-ig örülhetünk ennek az évszaknak.

Tavasszal emelkedik az átlaghőmérséklet nappal és éjszaka is, de az is sokszor előfordul, hogy szeszélyessé és kicsit kiszámíthatatlanná válik az időjárás. Elvileg ebben az évszakban esik a legtöbb eső, a magasabban fekvő területeken pedig fokozatosan elolvad a hó és a jég. Emiatt a folyók és a patakok megduzzadása, esetenként medrükből való teljes kilépése is erre az időszakra tehető. A vándormadarak, amelyek a hűvösebb idő megérkeztével elvándoroltak melegebb éghajlatra, általában ilyenkor visszatérnek a fészkelőhelyeikre.

Nálunk a tavasz létezésében fontos szerepet játszik, hogy a mérsékelt éghajlati öv része vagyunk. A trópusokon egyáltalán nem létezik ilyen évszak. A tavaszi felmelegedésben nagy szerepet játszik a napsugarak nagyobb beesési szöge, valamint a téli időszakhoz képest a napsütéses időtartam növekedése és az éjszakai időszak rövidülése.

 

Tavaszvárás a különböző népeknél

A farsang a tavaszvárás ősi időktől létező örömünnepe. Jellemzően az evés, az ivás, a lakodalmak, a disznótorok és a jelmezes felvonulások ideje. A hedonista mulatságok elsődleges célja tulajdonképpen az, hogy a természetet hasonló bőségre ösztönözzék a hideg időszak után.

A téltemető-tavaszváró mulatozás hagyománya számos európai országban elterjedt volt már a régi időkben is. Nálunk Magyarországon csak a középkorban honosodott meg. Számos hatás érvényesült a hazai szokások kialakulásában. A városi polgárság és a falusi lakosság esetében a német, míg az arisztokrácia körében inkább az olasz és a francia hatások erősödtek meg.

Az álarcos mulatságok eredete egészen az ókorig nyúlik vissza. A görögök minden tavasszal ünnepséget rendeztek a bor istene, Dionüszosz tiszteletére. A rómaiak átvették ezt a szokást, őnáluk Bacchus volt a boristen, az ő tiszteletére megtartották a Bacchanaliát. Az ünnepségek egy teljes hétig is eltartottak. A mulatozás során a szegényeket is megvendégelték, a családtagok pedig ajándékokat adtak egymásnak. A programokat nagyszabású gladiátor viadalok is színesítették. A ’carneval’ szó jelentésének magyarázata is ebben az időszakban keresendő. A „carne vale” egy latin kifejezés, amelynek jelentése: búcsú a hústól. Egy másik szómagyarázat szerint azonban a Róma utcáin az álarcos menet által végigtolt szekér nevéből, a ’carrus navalisból’ alakult ki végül a mi nyelvünkben is előforduló karnevál szó.

Magyarországon jellemző farsangi szokás az úgynevezett maszkos alakoskodás, ezek közül is a legismertebb: a mohácsi busójárás. Az igazi busó öltözet részei: a szőrével kifelé fordított bunda, a szalmával kitömött gatya, rajta pedig a gyapjúból kötött harisnya. A bundát öv vagy marhakötél fogja össze deréktájon, amelyen egy marhakolomp lóg. Van még egy kereplő vagy egy soktollú, fából készült buzogány, amelyet a busók a kezükben tartanak és zajonganak is a sikeres tél űzés érdekében. A fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc teszi fel a pontot az i-re, ami a hagyományos busó jelmezt illeti.

 

Tavasz a képzőművészetben

A legtöbb ember által várva várt tavasz alkalmával a természet újjáéled, a fák rügyezni kezdenek, végre érezhető erővel süt a nap és ez minden élőlényre hatással van. Ez az évszak a művészek számára a reneszánsz kora óta állandó és kiapadhatatlan inspirációs forrást jelentett. A festőművészek képeikben a tavasz szépségét, a megújulást, a szerelmet és az évszakban rejlő sokszínű lehetőségeket ünneplik és mutatják meg a szemlélőnek is.

Híres tavaszi témájú képek

A reneszánsz korszak egyik nagy műve Sandro Botticelli Tavasz című festménye. A kép központi alakja Vénusz istennő, aki egy narancsligetben áll az érett gyümölcsökkel, a három grácia, Merkúr, egy kerub és Flora társaságában. A festmény harmóniát áraszt, igazi mestermű, amelynek értelmezése folyamatosan vitára ösztönzi a művészettörténészeket és a laikusokat egyaránt. Egyesek szerint a tavasz buja növekedésének allegóriája a festmény, mások inkább a szerelem eszményét látják benne.

Claude Monet Gyümölcsös tavasszal című festményét tartják sokan a tavaszi impresszionista képek közül a legjobbnak. A kép a festőművész Giverny-ben álló házának kertjét mutatja be. 1886-ban a gyümölcsösben festette le a jelenetet, az almafa virágzó lombjai alatt ülő női alakkal. Hogy ki is pontosan a nőalak, azt nem tudhatjuk teljes bizonyossággal. Sokak szerint a művész akkori szeretője, Suzanne Hoschedé lánya, akinek anyja lett később a művész második felesége.

 

Tavaszi képek a KreatívLigetnél

Készen állunk a tavaszra az élményfestés alkalmakon elkészíthető képekkel is. Több tavaszi tematikájú festményt válogatunk be a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatába, amelyeket a Helyszíni élményfestések menüpontban találsz meg.

Válaszd ki a neked tetszőt és gyere el hozzánk festeni! Szeretettel és csodás, tavaszi hangulatú képekkel várunk mindenkit.

Blog

Élményfestés ajándékba

A karácsony előtti időszakban szinte mindenki azon töri a fejét, hogy mit ajándékozzon a szeretteinek, a rokonainak, a barátainak vagy akár a kollégáinak. Ez az év ráadásul nagyon más lesz, mint amit eddig megszoktunk. A közös ünneplések elmaradnak, helyette mindenki szűk családi körben karácsonyozhat csak. Idén elhagyunk sok olyan szokást, amelyek egyébként emelnék az ünnep fényét. Az utóbbi pár évtizedben amúgy kicsit túlzottan is arra helyeződött át a hangsúly a karácsonyi ünnepekkel kapcsolatban, hogy kit, milyen meglepetéssel kápráztassunk el és a családtagok egymást túllicitálva igyekeznek minél nagyszerűbb ajándékokat választani az üzletekben és a webáruházakban. Az idei karácsony talán kicsit tényleg az igazi elcsendesülésről és várakozásról fog szólni inkább. Szeretnénk ajánlani egy alternatívát a megszokott, sablonos ajándékok ellenében, a sokadik pizsama, alsónadrág csomag vagy éppen parfüm helyett egy olyan megoldást, amely azon kívül, hogy életre szóló, maradandó élményt ad, még egy csodás – saját készítésű – festmény birtokosává is teszi a megajándékozott személyt.   Kreatív élményt karácsonyra Az élményfestés egy egész délelőttöt vagy délutánt betöltő izgalmas, kreatív kikapcsolódás, amelynek a végeredménye egy csodás kép. Mi is lehetne ennél jobb ajándék karácsonyra? Magyarországon is egyre népszerűbbek az élményfestés foglalkozások, amelyek egyesítik magukban a kikapcsolódást a mindennapokból a kreatív energiákat aktivizáló időtöltéssel. Az

Olvass tovább »

Eltűnt és megkerült festmények – Klimt: Egy hölgy arcképe

A mai cikkben bemutatott képet 1997-ben emelték le a falról piacenzai Ricci Oddi modern művészeti galériából. A képet Gustav Klimt készítette 1916-1917 táján és az ‘Egy hölgy arcképe’ címet viselte. A lopás előtt döbbenten álltak a művészetkedvelők és a rendőrök is, mígnem 2019-ben a kertészek megtalálták a festményt a galéria területén. A műremek a kertben egy fémajtóval fedett üregbe volt rejtve egy nejlonzacskóba tekerve. A felfedezést követően két férfi magára vállalta a rablást és “nagylelkűen” így nyilatkoztak: most ajándékként visszaadták azt a városnak.   Gustav Klimt egyetlen olyan képe, melyet átfestett 1916 és 1918 között Klimt számos nőt ábrázolt a festményein, egyaránt modellt álltak neki legmagasabb körökből származó hölgyek, és alsóbb osztályból származó fiatal lányok is. Az ellopott festményen egy barna hajú fiatal nő arca és felsőteste látható. Azonban, hogy pontosan kit ábrázol a kép, a mai napig nem tudjuk. A képpel kapcsolatos érdekesség, hogy csak 1996-ban, nem sokkal a lopás előtt fedezték fel egy röntgen során, hogy a hölgy portréja mögött egy másik kép rejlik. Klimt saját női portréját festette át, amelyet 1912-ben Drezdában állítottak ki, de később eltűnt és a művészettörténészek hiába keresték éveken át. Az átfestett képen egy fiatal nő látható kalapban és boával hasonló pózban. Az

Olvass tovább »

Legtöbbször lefestett emberek – Aphrodité

A cím nem egészen helytálló, hiszen a sokakat megihlető személyeket bemutató sorozatunkban  a mai cikk egy ókori istennőről, Aphroditéről szól. Számtalan művészeti alkotás témáját adja a szépség és a szerelem istennője, egészen az ókortól napjainkig.   A szerelem érzése semmihez nem fogható Az, hogy sokan éreztek késztetést Aphrodité ábrázolására, nem csoda, hiszen a szerelem az egyik legintenzívebb emberi érzelem, amely ha viszonzásra talál, egészen olyan eufóriát okoz, mint a drog. Ez nem csak egy jó hasonlat, hanem kutatásokkal bizonyított tény. Amikor valaki szívét nagyon összetörik, ugyanolyan testi és lelki tüneteket produkálhat, mint egy kábítószeres az elvonón. A New York-i Állami Egyetem MRI-vel vizsgálta a szerelmi bánatban szenvedők agyműködését, mely bizonyította ezt az elméletet. Amikor szerelmesek vagyunk, egy PEA nevű vegyület okozza ezt a semmihez nem hasonlítható érzést, s ez a vegyület rendkívül nagy hasonlóságot mutat az amfetaminnal. Aki szerelmi mámorban van, az nem éhes, nem álmos, pulzusa megnövekszik, izzad a tenyere, átalakul az értékrendje és folyamatosan a fellegekben jár.   Aphrodité egy merényletnek köszönheti létezését A legismertebb szerelemistennő, Aphrodité volt, akit a Római Birodalom nagy vallási szintézise után Vénuszként is szoktak nevezni. Születésének nem akármilyen előzménye az volt, hogy Gaianak, a Földanyának elege lett abból, hogy Uranosz, az ég istene

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü