Eltűnt és megkerült festmények – Orsós Madonna

Jézus születésének ünnepéhez közeledve egy olyan híres képet mutatunk be, amely a kisgyermek Jézust ábrázolja édesanyjával, Máriával. A képet Leonardo da Vincinek munkájának tartják, bár abban nincs egyezség a művészettörténészek körében, hogy teljes egészében Leonardo keze munkája, vagy valamelyik tanítványa műve, melyben a festő is közreműködött. A kép az Orsós Madonna címet viseli és 2003-ban akasztotta le a falról két turistának álcázott tolvaj a skóciai Drumlaring -kastélyban.

 

A képet a francia udvarba szánták

A 16. század eleji források alapján XII. Lajos francia király államtitkára, Florimond Robertet volt a festmény megrendelője. 1501. áprilisából fennmaradt levélben Fra Pietro megírta Isabella d’Estének, hogy Leonardo a francia király államtitkára számára festi az Orsós Madonnát. Jelenleg úgy tartják, hogy ez az eredeti mű elveszett, de Leonardo pár vázlata (például egy vörös krétás rajz a Windsor Kastélyban) és a képről készült több műhelymásolat megmaradt az utókornak.

Leonardo a második firenzei korszakában  tanítványaival többször is lemásoltatta a képet. Az egyik feltételezhető másolat a skót Buccleuch-hercegek gyűjteményének értékes darabja már kétszáz éve, kivéve azt a  négy esztendőt, amíg a műkincstolvajok bitorolták.

A friss kutatások alapján a skóciai festmény csak részben Leonardo saját kezű műve, részben tanítványainak munkája. A mester közreműködését bizonyítják az előrajzon megfigyelhető apróbb változtatások és a jellegzetes festői megoldások, mint a precíz levegőperspektíva vagy lágyan kidolgozott  arcok.

 

A mű címének eredete

A festmény a  címét a gyermek Jézus kezében látható, két rövidke keresztléccel ellátott fapálcának köszönheti. A vékony eszköz egy fonál nélküli orsó, de egyszerre utal Jézus keresztjére a Golgotán. Mindeközben Mária védőn emeli jobbját gyermeke fölé, Jézus a kezében tartott orsót figyeli és tartja, mintegy megjövendöli későbbi kereszthalálát.

A festmény azért is különösen fontos darabja Leonardo életművének, mert a művész reneszánsz polihisztorként nagyon kevés képet hagyott az utókorra. Idejének jelentős részét  mérnöki találmányaira és a természettudományos kutatásaira fordította.

 

6 fontot fizettek a belépőjegyért, 30 millió font értékű képpel távoztak

Egy derűs, 2003-as augusztus végi napon  két turista jelezte a skóciai Drumlanring-kastélyba látogatási szándékát. Az idegenvezető azonnal a rendelkezésükre állt és negyed órán keresztül tudta végezni zavartalanul munkáját, lelkesen mutatta be a dúsgazdag hercegek nagy értékű gyűjteményét. Amikor azonban a  tölgyfaburkolatú nagyterembe értek, a turisták felfedték igazi szándékukat. Az idegenvezetőt rövid úton ártalmatlanná tették, majd nemes egyszerűséggel leemelték Leonardo da Vinci festményét a falról. A riasztóval mit sem törődve az ablakon keresztül távoztak, majd egy autóval elhajtottak.

A tolvajok nem véletlenül választották ezt a képet. A szakértők a képet  stílusa és hangulata miatt gyakran a Mona Lisához hasonlították, így mű értékét 20-50 millió fontra (mintegy 7,3-18 milliárd forintra) becsülték. A festmény biztosítói annak idején hat számjegyű összeget ígértek a nyomravezetőknek.

 

A festmény Skóciában maradt

A rendőrségnek 4 év után sikerült megtalálnia a képet és letartóztatni 4 embert az ügyben. A nyomozásról nem árultak el sok részletet, de azt tudni lehet, hogy egy Glasgow-ban található ügyvédi irodában tartóztatták le a gyanúsítottakat. Vélhetően egy nagyon gazdag műgyűjtő akarta a magángyűjteményét gazdagítani vele, hiszen a kép hatalmas médiafigyelmet kapott, a feketepiacon nehéz lett volna értékesíteni. A kép szerencsére sértetlenül visszakerült eredeti helyére, továbbra is megtekinthető Skóciában.

Ha szívesen kipróbálnád a festést, de tanácstalan vagy abban, hogyan kezdj hozzá, a legjobb helyen keresgélsz. Profi instruktoraink bevezetnek a festés világába és segítenek az első ecsetvonásokban. Gyere el hozzánk valamelyik helyszíni élményfestő alkalmunkra és tapasztald meg a közös alkotás örömét. Ugyanakkor otthonod biztonságában is kipróbálhatod magad festőként, ha az otthoni élményfestő szettjeink közül választasz neked tetszőt.

Blog

Élményfestés – Lótuszvirág

A KreatívLiget Élményfestő Stúdióban elkészíthető Buddha képeken is jellegzetes motívum a lótuszvirág. Ismerjük meg együtt ennek a csodaszép növénynek a szimbolikus jelentését és a különböző vallásokban betöltött szerepét!   A különleges lótuszvirág A lótuszok vízi–mocsári növények. Nagy méretű leveleik a víz felszíne fölé emelkednek, pajzs alakúak, szélük ép, felületük erősen viaszos, erezetük pedig villás. A lótuszvirág az iszapig lenyúló gyökerei segítségével minden éjszaka belemerül a vízbe, a következő reggelen pedig újra kivirágzik. Minden nap megcsodálhatjuk a gyönyörű virágait, aztán este újra a sötét vízfenéken tér nyugovóra. A szirmok viaszos védőrétegének köszönhetően szépsége soha nem változik. Így amikor minden reggelente kivirágzik, ugyanolyan szép lesz, mint ahogy azt az előző nap is láthattuk. A lótusz a vízbe merüléssel majd az ezt követő újjászületési képességével igencsak meglepte az embereket. Nem csoda, hogy máshogy magyarázni nem tudták a létezését így már az ókortól fogva a vallási szimbolikához kapcsolták.   A lótuszvirág a kultúrában és a vallásban A lótuszvirágot számos különböző kultúrában, illetve legfőképpen a keleti vallásokban a tisztaság, a megvilágosodás, a szellemi megújulás és az újjászületés szimbólumaként tartják számon. A tulajdonságai alapján elmondható róla, hogy az iszapos környezet ellenére is képes csodálatosan szép virágokat produkálni és tisztának maradni, mint akár egy tiszta lelkű ember.

Olvass tovább »
Reneszánsz és barokk festők trükkjei

A reneszánsz és barokk festők különleges technikái

Olvasóink közül valószínűleg sokan nem is gondolnák, hogy már jóval a modern technikai lehetőségeket felvonultató jelenkor előtt is előfordult, hogy némi „segítséggel” készítették el a festőművészek a képeiket. Ebben a bejegyzésben részletesen kielemezzük, hogy hogyan. Természetesen egy percig sem vitatjuk a reneszánsz festők tehetségét és festészeti tudását, inkább azt szeretnénk megmutatni, hogy bizonyos segédeszközök igénybevétele még a legnagyobb tehetségek esetén is előfordulhatott és ez egyáltalán nem csökkentette az elkészült mű értékét, a későbbi korok által való megítélését. Szeretnénk egy kicsit más megvilágításba helyezni azt a hatalmas munkát, amelyet a festőművészek egy-egy kép elkészítésével végeztek, ezzel inspirálva mindenkit a festésre, még azokat is, akik elsőre úgy gondolják, hogy képtelenek bármit megvalósítani, ami egy alkotó folyamat által keletkezik.   Festészet a reneszánsz és barokk korban Nem csak a jóval később színre lépő realizmus korában törekedtek a festők arra, hogy a műveik minél tökéletesebben hasonlítsanak a valóságra, mind a színekben, mind a térbeli ábrázolásban, mind pedig az emberábrázolásokban. Előfordultak olyan festmények, amelyeknek valósághű ábrázolása szinte fénykép-szerűen tökéletes, a szemlélőben óhatatlanul is felmerülhet a kérdés, hogy ezeket, hogy tudták ilyenre festeni? Ez a kérdés nem csak a műkedvelő múzeumba járó emberekben merült fel, hanem a téma szakértőjeként meghatározó véleményű kutatókban is. Sőt, ők, akik

Olvass tovább »

A legtöbbször lefestett emberek – Kiki de Montparnasse

Mai cikkünkben egy nagyon sokoldalú, sok művészt megihlető nőt mutatunk be. Kiki de Montparnasse Alice Ernestine Prin néven született francia kabaré-előadóművész, festőművész és művész múzsa. Az első világháború utáni szabados Párizs sokakat inspiráló személyisége volt.  Billy Klüver és Julie Martin, Kiki életrajzírói úgy jellemezték, hogy ő volt az évszázad egyik első valóban független nője. Egy másik híres francia múzsa, Suzy Solidor után ismerjük meg Kiki de Montparnasse-t.   Alice-nek fiatalon kellett felnőnie Prin egy fiatal egyedülálló anya gyermekeként született egy vidéki francia kisvárosban, Châtillon-sur-Seine-ben 1901-ben. Nagymamája nevelte, mivel édesanyja Párizsba költözött, hogy szerencsét próbáljon és új életet kezdjen. A kis Alice 12 évesen követte anyját a fővárosba, ahol folytatta tanulmányait. Egy év múlva felhagyott a tanulással, hogy ő is pénzkereső lehessen, kezdetben boltokban, pékségekben dolgozott kisegítőként. 1917-ben úgy döntött, hogy szerény keresetét szobrászoknak való meztelen modellkedéssel egészíti ki. Ez konfliktushoz vezetett édesanyjával, aki dühében kitagadta és az utcára tette az akkor 16 éves lányt.   Hajléktalan lányból ünnepelt modell  Az utcán élve felfedezte a Montparnasse-t, az akkori Párizs bohém művésznegyedét és hamarosan összebarátkozott Chaim Soutine művésznővel. Ő volt az, aki bevezette az ottani művész társadalomba, s Alice hamarosan olyan alkotók barátságát élvezte, mint Maurice Utrillo, Jean Cocteau, Moïse Kisling, Fujita

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü